Népzene, nóta, operett
A Dankó Rádió a nyitás és a frissítés jegyében a Csendül a nóta, száll a muzsika szlogenjét kifejezőbbre cserélte. Az új mottó A magyar zene rádiója lett, és ezzel együtt a műsorstruktúra is átalakult: a magyar nóta műfajáról és a hallgatók érzelmi kötődéséről a tavaly átadott új stúdióban beszélgettünk a csatorna munkatársaival.
A Dankó Rádió stúdiójának első helyisége a hangmérnök felségterülete: tágas irányítópultja a repülőgép pilótafülkéjére emlékeztet, a pult jobb és bal oldalán tucatnyi monitor, LED-ek, fények, kijelzők mindenütt. A pult előtt jókora üvegablak, a műsorvezető ennek másik oldalán, bumfordi mikrofonok társaságában foglal helyet. A tágas stúdióban helyet kapott egy felújított cimbalom és egy modern, digitális zongora, nem véletlenül: koncerteket is rögzítenek itt, mint például a Jó ebédhez szól a nóta című műsor havonta egyszer sorra kerülő élő zenei produkcióit.
– Egységesebbek lettünk. Az új struktúrával a cél, hogy műsorfolyamunk követhetőbb, áttekinthetőbb legyen. Ezt szolgálja, hogy a naponta jelentkező műsoroknál ugyanabban az idősávban a hallgatók ugyanazokat az ismerős hangokat tudják megkedvelni, megszeretni – szögezi le Eredics Gábor, a Dankó Rádió csatornaigazgatója. A rádió kínálatát ugyanakkor továbbra is a magyar dallamkincs alkotja, vagyis a nóta és a népzene, ám ezek mellett az örökzöldeket, vagyis a táncdalfesztiválok jól ismert dallamait és persze az operett műfaját is megjelenítik, sőt, a késő esti műsorsávban világzenei válogatással várják a hallgatókat.
Másfél évszázados dalhagyomány
Budai Beatrix a napi rendszerességgel jelentkező, Jó ebédhez szól a nóta című, hat évtizede futó emblematikus műsort vette át egy éve Tarnai Kiss Lászlótól.
– Mikor megtudtam, hogy engem kértek fel a műsor vezetésére, azt éreztem, volt miért dolgoznom, gyakorolnom. Elsősorban énekesnő vagyok, és e felkéréssel visszaigazolódott, jól döntöttem, hogy kiálltam az elveimért, és nem hagytam magam elcsábítani sem más műfajokba, sem a gépi zene világába, következetesen képviseltem a magyar nóta és az operett tradícióit – vallja Budai Beatrix, aki maga is zenészcsaládból származik, így az élő zene mindig is természetes közeg volt számára. Első emlékei között szerepel, hogy édesapja egy koncerten Kovács Apollónia zongorakísérőjeként lépett színpadra, kislányként pedig elbűvölve hallgatta a nótaénekes produkcióját.
Sokan talán legyintenek, hogy ez a műfaj az időseké, ám a mai húszas, harmincas, negyvenes korosztályokba tartozók közt szinte mindenkinek van olyan élménye, amikor egy-egy lendületes buli csúcspontjaiként előkerültek a magyar nóták. Ez nem korfüggő: a nagy nyári fesztiválokon, így például a Campus Fesztiválon is tartanak nótakaraokét.
– A trendeket követni kell, hiszen hallgatnak minket fiatalok is. A kortárs magyar nótaszerzők és szövegírók dalait felénekeltetjük a Magyar Rádió 22-es és 6-os stúdiójában népszerű énekesekkel és cigányzenei előadókkal, és figyelünk arra is, hogy a dalokat változatosan sugározzuk. Egy klasszikus magyar nótacsokor hallgatóból, andalgóból, lassú, gyors és friss csárdásból áll össze, a digitalizált világban azonban lehetőség van arra, hogy ezeket külön-külön is le tudjuk játszani, nem feltétlenül egyetlen előadótól – mondja Budai Beatrix. Úgy véli, a felgyorsult világban az egyébként mindenre azonnal reagáló, szélsebesen tájékozódó fiatalok számára ez befogadhatóbb forma, ráadásul érdekesebbé, színesebbé teszi a műsort.
Blaha Lujza énekel
– A Jó ebédhez szól a nóta című műsor naponta adásba kerül, így minden alkalommal utánajárok, hogy melyik neves művész születésnapját, névnapját ünneplejük, milyen jeles napnak vagy akár történelmi eseménynek van évfordulója, és röviden összefoglalom a hallgatóknak. Igyekszem a régi archív felvételek – például Kalmár Pál, Jávor Pál vagy Nagy Izabella dalai a harmincas évekből – mellett a kortárs előadókra is súlyt fektetni – meséli még a műsorvezető, aki az archívumban egy igazi különlegességre, Blaha Lujza énekének gramofonfelvételére akadt. A több mint százéves hanganyagon a mai fül számára is korszakos tehetségű énekesnő hangja hallható, azzal a különbséggel, hogy száz évvel ezelőtt más előadásmód volt divatos, másképp intonáltak az énekesek. De más volt a műfaj megbecsültsége is: az operettprimadonnák szívesen énekeltek magyar nótát, és sokszor a Zeneakadémián adtak telt házas koncertet. Innen mostanra teljesen kiszorult a műfaj, ma a művelődési házakban, nótaklubokban lehet élő zenei koncerteken találkozni a magyar nótaénekesekkel.
Eredics Gábor szerint a műfajt egy időben divat volt lenézni, holott Selmeczi György, a neves zeneszerző is úgy tartotta, ami a franciáknak a sanzon, az nekünk a magyar nóta.
– Kodály Zoltán hagyatékában fellelhető például Egressy Béni szinte teljes kottaanyaga, vagyis Kodály is tanulmányozta ezt a zenei világot. Ráadásul az a sommás vélemény, miszerint értékesebb a nép ajkán születő dalkincs, mint a szerzett műzene, nem alkalmazható minden egyes példánál. A népzene változatokban maradt fenn, évszázadok alatt csiszolódott, hiszen generációk adták át egymásnak – erre egy műdal nyilván nem képes. Érdekes ugyanakkor, hogy sok nóta népdallá vált, visszaszivárgott a népzenébe – meséli Eredics Gábor. Úgy látja: az előítélet annyiban jogos, hogy a magyar nótára valóban rakódtak manírok, ám ez javarészt az ötvenes évek kultúrpolitikájának hatására történt.
Mint egy család
– Újdonság a hétvégenként és ünnepnapokon jelentkező, Nádas György vezette Jó pihenést című műsor, ismert, érdekes vendégekkel. Hétköznaponként a Szív küldi szívnek szívesen című blokk új rovattal, az Édesapám nótájával bővül, amely a családi nótázás hagyományát szeretné visszahozni. A Derűs napot! mostantól reggel 6-tól 10-ig várja a hallgatókat, így a később ébredők is bekapcsolódhatnak az adásba. A fiatal városiakat pedig az esti műsorsávban sugárzott igényes világzenei válogatás célozza meg – ad ízelítőt a csatornaigazgató az új műsorkínálatból, és hangsúlyozza azt is, hogy a tavaly átadott, a legújabb technikával felszerelt stúdióból a terveik szerint még több élő zenei közvetítés várható.
Eredics Gábor szerint a rádió közönsége elsősorban a falun és vidéki városokban élő idősebbekből kerül ki, ezért is nevezik az adót Dankó családnak.
– Nagyon sok elmagányosodott hallgatónk van, akiknek a mi műsoraink jelenti a kapcsolatot a külvilággal, a rádió képviselte zenei világ a kedves számukra, adott esetben vigasztalást is nyújthat. Már csak ezért is felesleges esztétikáról vitatkozni a magyar nóta kapcsán – magyarázza a csatornaigazgató. Kiemeli, a hozzájuk érkező levelek is bizonyítják, jó úton járnak: a hallgatók érzelmileg kötődnek a rádióhoz, a műsorokhoz is. Nem véletlenül népszerű az országjáró Dankó Klub és Dankó Extra.
– Sok fiatallal találkozunk ezeken az alkalmakon. Elmondják, azért jöttek el, mert így emlékeznek a nagyszüleikre, a gyermekkorukra – meséli Budai Beatrix. Az ő egyik legkedvesebb emléke, amikor egy fiatal hölgy megszólította autogramért, de nem magának kérte, hanem a kislányának, akiről kiderült, igazi magyarnóta-rajongó, és betéve tudja a legnagyobb nótákat. A műsorvezető szerint már kár azt sulykolni, hogy az idősekkel kihal ez a műfaj: az országjáró Dankó Klubok közönségtalálkozóin egészen más tapasztalatokat szereznek.
