Hirdetés

Az egyeztetésen Jakab Ferenc, a Pécsi Tudományegyetem professzora, a virológiai kutatócsoport vezetője, Kacskovics Imre, az ELTE Természettudományi Karának dékánja, Röst Gergely matematikus, a Szegedi Tudományegyetem docense, Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora, Józsa János, a BME rektora, Závodszky Péter biofizikus, az MTA és a Professzorok Batthyányi Köre tagja, Bogsch Erik, a Richter Gedeon Nyrt. elnöke, Keserű György, gyógyszerkutató-vegyész, valamint Lacza Zsombor ortopéd-traumatológus szakorvos, az MTA doktora vett részt.

A munkacsoportok vezetői ismertették kutatásaik eddigi eredményeit, valamint tájékoztatást adtak a közeljövőben várható lépésekről, eredményekről. Orbán Viktor elmondta: a járvány hosszú lesz, a java most következik. Vakcina nincs, sokáig nem is lesz. Aláhúzta: szükségünk van minden lehetséges gyógyszerre, ami enyhíti a betegség tüneteit. Magyarországon több gyógyszer tesztelése is zajlik, és vannak olyan gyógyszerek, melyeket gyártani is tudunk – tette hozzá a miniszterelnök. A feladat, hogy a következő hetekben elegendő mennyiségű gyógyszert halmozzunk fel – mondta.

Több mint 2,3 milliárd forintos támogatással egy tucatnyi, a koronavírussal szembeni egészségügyi védekezést hazai szaktudásra és kapacitásokra alapozva megerősítő kutatás-fejlesztési projekt zajlik Magyarországon. Orbán Viktor miniszterelnök részvételével a fejlesztések előrehaladását, várható eredményeit tekintették át a kutatócsoportok vezetői, képviselői egy csütörtöki videókonferencián tájékoztatta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) közleményben az MTI-t.
Az ITM koordinálásával a Koronavírus Kutató Akciócsoport több, párhuzamos alap- és alkalmazott kutatási projektet vezet. A cél a kórokozó jobb megismerése, a fertőzési mechanizmusok vizsgálata, a lehetséges megelőző lépések felderítése, hatékony gyógyszer, gyógymódok, terápiás szerek, eszközök kifejlesztése. A projektek különböző előkészítettségi fázisban vannak, de több esetében már a végrehajtás zajlik. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal ezeket az ügyeket a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap terhére benyújtott egyedi támogatási igényekként, sürgősséggel kezeli.
Palkovics László innovációs és technológiai miniszter bevezetőjében elmondta: az ITM már a koronavírus-járvány előtt is a négy kiemelt iparág egyikeként tartotta számon az egészséggazdaságot. Magyarország e szektorban megfelelő adottságokkal, komoly hagyományokkal rendelkezik, a technológiák folyamatos innovációja hatékonyabbá teszi az egészségügyi ellátást. Az egészségipar innovatív és kutatásigényes területei, az előállított magas hozzáadott érték és a jól képzett munkaerőbázis miatt is a gazdaságstratégiai és iparfejlesztési célok középpontjában áll.
A tárcavezető hangsúlyozta, hogy a koronavírus nemcsak az egészségügyi ágazatban dolgozók hősies helytállására hívta fel a figyelmet, hanem egyértelművé tette azt is, hogy az országoknak minél nagyobb mértékben képessé kell válniuk az önellátásra.
„A magyar emberek egészségének védelme érdekében nélkülözhetetlen, hogy a világszínvonalú hazai szaktudásra építve saját erőből tehessünk a megelőzésért, a betegek megfelelő ellátásáért, kezeléséért. A megoldást e téren is az innováció, az eredményes kutatás-fejlesztés jelenti, amelynek haszna elsősorban emberéletekben mérhető. A gazdaság újraindítását támogató körülményként említésre érdemes az is, hogy a gyakorlatban beváló termékek a hazai vállalkozások nemzetközi piacra lépését, versenyhelyzetük megerősítését eredményezhetik” – fejtette ki Palkovics László.
Emlékeztetett: egyetemi, kutatóintézeti és vállalati szereplők bevonásával konzorcium alakult a koronavírus elleni terápiás szer kifejlesztésére. A konzorcium tagjainak közreműködésével a Richter Gedeon Nyrt. a vírust a beteg szervezetében semlegesítő, a vírusfertőzött sejteket elpusztító fúziós fehérjét állít elő.
A Szegedi Tudományegyetemen megvalósuló kutatás célja a koronavírus magyarországi terjedésének matematikai modellezése, elemzése, prognózisok készítése. A kutatás a járvány lassítása, az egészségügyi rendszer leterheltségének mérséklése érdekében támogatja a bizonyítékokon és számításokon alapuló döntéshozatalt. A szakemberek a pontos fertőzésterjedési modellezéshez a járvány kitörése előtti és utáni kapcsolati és utazási szokásokról gyűjtenek adatokat. A kutatást egy online kérdőív (elérhető a https://covid.sed.hu/ oldalon) néhány percig tartó kitöltésével bárki segítheti, az első héten több mint 150 ezren szántak erre időt.
Az Eötvös Lóránd Kutatási Hálózat közreműködésével a koronavírus fertőzés kezelésére és akár megelőzésére szolgáló, nagy hatékonyságú gátlószer kifejlesztése indult meg. A szintén kidolgozás alatt álló hiperakut szérumterápia a gyógyultak vérében termelődő, vírust legyőző ellenanyagokat használja a megbetegedettek kezelésében. További projektekben a fertőzés terjedését fékező, lassító készítmények, a kórházi ellátást támogató orvostechnikai eszközök kifejlesztése, a hazai gyártókapacitások bővítése van előkészületben.
Palkovics László összegzése szerint a magyarországi kutatás-fejlesztés és innováció szereplői a veszélyhelyzetben is bizonyítják kimagasló színvonalú tudásukat, képességeiket, gyorsaságukat.
„A megkezdett projektek alapján arra a megnyugtató következtetésre juthatunk, hogy a hazai szakemberek, intézmények és vállalatok készségei és reakcióideje alkalmassá teszik Magyarországot az eredményes egészségügyi védekezésre” – húzta alá a miniszter.