A nemzeti válaszok működnek a legjobban (videóval)

A tárcavezető napirend előtti felszólalásában, a NATO és az EU külügyminisztereinek értekezleteiről beszámolva kiemelte: mindenki nemzeti alapon, a nemzeti specifikumoknak, érdekeknek megfelelően hozta meg a döntéseit, míg a brüsszeli koordináció minden területen háttérbe szorult, legyen szó a repatriálásról vagy az egészségügyi védőeszközök beszerzéséről.

Közölte: egész Európa – beleértve „az állandóan rendkívül kritikus és a demokrácia lényegéről sok esetben oktatni és leckéztetni is kész” Nyugat-Európát – Kínában áll sorba az egészségügyi védőfelszerelésekért. Ezért lehet, hogy a járvány után a keleti kapcsolatokra vonatkozó európai politikát is át kell gondolni – tette hozzá.

Hangsúlyozta: a mostani parlamenti ülés élő cáfolata annak „a nemzetközi álhírgyárban folyamatosan megtermelt fake news-nak, amely szerint a magyar parlamentarizmust sutba vágtuk volna”. A magyar parlament ülésezik a veszélyhelyzet alatt is – mutatott rá.

Szijjártó Péter a NATO-tagállamok külügyminiszteri tanácskozásáról elmondta: a szövetségnek kellő figyelmet kell fordítania a terrorizmus elleni küzdelemre, mert a terrorizmus az egyik legfőbb kiváltó oka az illegális migrációs folyamatoknak. Ha egy ellenőrizetlen, nagy létszámú migrációs hullám elindul, az nemcsak az eddig biztonsági és kulturális kockázatokat, hanem nagyon komoly egészségügyi kockázatokat is hordoz – vélekedett.

Kitért arra: az Afganisztánban állomásoztatott magyar katonák létszámának növelése előtt álltak, amikor az Egyesült Államok megállapodott a tálibokkal, így az afganisztáni csapatlétszám-emelésre nincs szükség, az oda szánt kontingenst más NATO-műveletekben használhatják fel, és erről a NATO-főtitkárral folytatnak konzultációt.

Megjegyezte: az Irakban ellátott NATO-feladatok kiszélesítését támogatják és készek a részvételre ebben.

A külügyminiszter arról is beszélt, hogy Budapesten működik a NATO katonai egészségügyi központja, amely komoly szerepet vállal a koronavírus-járvány elleni küzdelemben.

Közölte: egy úgynevezett reflexiós csoportot működtet a NATO, ennek feladata a felkészülés az új típusú kihívásokra és az abból fakadó változásokra, de több közép-európai és balkáni ország képviselője is jelezte, hogy földrajzilag egyenlőtlen elosztású a csoport, mert csak egy közép-európai szereplő van benne.

Jobbik: hozzák haza a magyar katonákat!

A Jobbik támogatja Észak-Macedónia uniós és NATO-csatlakozását, ám megfontolásra javasolja az Európán kívüli missziókban szolgáló magyar katonák hazahívását – hangsúlyozta válaszában Brenner Koloman, a Jobbik frakcióvezető-helyettese.

Az uniós külügyminiszterekhez és az Európai Parlamenthez hasonlóan a magyar Országgyűlés is ülésezhetne online – hangsúlyozta, hozzátéve, ezért is tartják feleslegesnek a felhatalmazási törvény meghozatalát, különösen az időben korátlan felhatalmazást.

Párbeszéd: nem korrekt a Brüsszel-kritika

Kocsis-Cake Olivio (Párbeszéd) szerint részben jogos a kritika Brüsszel működését illetően, de a kormány az, aki rendszeresen a nemzetállamok uniójáról beszélt, márpedig „olyan EU nincs, ami egységesen, határozottan és keményen tud fellépni, de nemzetállami alapokra épül, csak olyan EU van, ami nagyon komoly integrációban, nagyon komoly együttműködésben van”.

Így nem korrekt az önök részéről ez a fajta kritika – fogalmazott, felvetve, hogy az uniónak járvány elleni intézményeket kellene létrehoznia, amelyek székhelye Budapesten is lehetne. Felvetette: gyártsák Európán belül a küzdelemhez szükséges stratégiai eszközöket.

DK: köszönet a külföldön szolgálóknak

Vadai Ágnes (DK) a külföldi missziókban szolgáló magyar katonáknak mondott köszönetet, jobbulást kívánva a koronavírussal megfertőződötteknek, a kormányt pedig arra kérte, kísérje figyelemmel ezeknek az embereknek az egészségét, hiszen ők olyan államokban szolgálnak, ahol a magyarnál gyengébb az egészségügyi ellátás.

Pártja nevében is örömét fejezte ki Észak-Macedónia NATO-csatlakozása kapcsán, megemlítve, a lépés azért is örvendetes, mert éppen a magyar kormány volt az, aki bújtatta a csatlakozás legfőbb helyi ellenzőjét, Nikola Gruevszki egykori miniszterelnököt.

Fidesz: kommunikációs és politikai fiaskó volt a 13 ország nyilatkozata

Németh Zsolt (Fidesz) úgy fogalmazott: egy globális háborúval van dolgunk, ahol közös az ellenség, de ez a tény esélyt kínál egy eddig ismeretlen mélységű nemzetközi összefogás létrehozására. A repatriálás és a személyi tranzit területén jól vizsgázott a magyar szomszédsági és regionális politika, ezen a területen indokolt lett volna a több uniós szerepvállalás – mondta.

A 13 uniós ország által kiadott közös nyilatkozat egy „bődületes kommunikációs és politikai fiaskó” volt, ami az Európai Unió egységét mélységesen aláásta – jelentette ki a politikus.

Németh Zsolt emlékeztetett Joseph Borell, az unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének azon szavaira, hogy a jogállamisági vitákat a járvány utáni időkre kell halasztani.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy Észak-Macedónia NATO-tagsági folyamatát Nikola Gruevszki, az ország volt miniszterelnöke indította el.

LMP: Romániában nincs magyar nyelvű tájékoztatás

Keresztes László Lóránt (LMP) azt kérdezte, hogy miért küld Magyarország Észak-Macedóniába nagy számú védőfelszerelést, miközben a magyar önkormányzatok még nem kaptak ilyen eszközöket.

Felkérte a minisztert, hogy vegyen részt a Budapest-Belgrád vasútvonalról szóló vitában.

A frakcióvezető arra is felhívta a figyelmet, hogy Romániában nem tájékoztatják magyar nyelven a lakosságot a koronavírus-járvány miatt hozott lépésekről, ezért kérte a kormányt, hogy tegyen intézkedéseket ebben az ügyben.

MSZP: csak nemzetközi összefogással lehet harcolni a vírus ellen

Mesterházy Attila (MSZP) azt mondta, Szijjártó Péter felszólalására valószínűleg azért volt szükség, hogy megpróbálja enyhíteni vagy cáfolni a nemzetközi kritikákat. A felszólalásnak ugyanis szerinte „semmi értelme nem volt”, ezeket a mondatokat a miniszter elmondhatta volna előző nap is, de akár szerdán is.

A politikus kijelentette, valóban mindenki Kínában áll sorba a védőeszközökért, de érdemes lenne elgondolkozni azon, hogy nemzetbiztonsági szempontból ez jól van-e. A magyar gazdaság újraépítésekor ezt a kérdést is figyelembe kell venni – emelte ki.

Nem kérdés, hogy egy ilyen vírussal csak nemzetközi összefogásban lehet felvenni a harcot – szögezte le.

KDNP: a terrorizmus és az illegális migráció között összefüggés van

Juhász Hajnalka (KDNP) arról beszélt, hogy a NATO az 1991-es és 1997-es stratégiai koncepcióiban helyesen látta, hogy a szövetség következő 10-15 évét a tömegpusztító fegyverek mellett a terrorizmus problémája határozza meg.

A terrorizmus kérdésében a biztonságpolitikai szempontok mellett most az egészségügyieket is figyelembe kell venni, mert látható a terrorizmus és az illegális migráció közötti összefüggés – közölte a képviselő.

A kritika mellett el kellene jönnie a hatékony és nem elkésett koordináció idejének, most a védekezés sikerére és az emberek védelmére kell koncentrálni – jelentette ki.