Hirdetés

– Az egész világot ledöntötte a lábáról a koronavírus-járvány, jelentősen megváltoztatva a hétköznapjainkat. Melyek most a legfontosabb feladatok?

– A legégetőbb, hogy megvédjük a magyar emberek egészségét, életét. De ezzel párhuzamosan már azon is dolgoznunk kell, hogy a külföldről begyűrűző járvány miatt fellépő gazdasági nehézségeket is le tudjuk gyűrni.

– Melyek voltak a gyors beavatkozást igénylő, az emberek életét elsőként könnyítő gazdasági döntések?

– A legfontosabb talán az, hogy felfüggesztettük minden magánszemély és vállalkozás számára a felvett hiteleik tőke- és kamat-visszafizetési kötelezettségét az év végéig. Az intézkedés háromezermilliárd forintot hagy a magánszemélyeknél és a vállalkozásoknál. Elegendő lehet arra, hogy lélegzethez jussanak, és hogy a vállalkozások meg tudják tenni mindazt, ami a magyar emberek munkahelyeinek a megvédését szolgálja. A másik ilyen intézkedésünk, hogy a rövid lejáratú vállalkozói hiteleket június 30-ig meghosszabbítottuk, a magánszemélyeknek nyújtandó új fogyasztási hitelek teljeshiteldíj-mutatóját pedig maximáltuk a jegybanki alapkamat plusz öt százalé­kában.

– A súlyos gondokkal küzdő szektorokban, mint például a turizmusban, a vendéglátásban, vagy éppen a szórakoztatóiparban dolgozók talán mindenkinél jobban megsínylik a járványt. Nekik milyen segítséget tudnak nyújtani?

– Esetükben a bérekhez kapcsolódó munkáltatói járulékot június 30-ig elengedtük, a munkavállalókét pedig jelentősen csökkentettük. Nagyjából 81 ezer kisvállalkozás június 30-ig mentességet kapott a kata átalányadó fizetése alól. Szintén idetartozik, hogy a március elseje előtt keletkezett katatartozások visszafizetésére haladékot adunk, a magyarországi médiaszolgáltatók pedig a kieső reklámbevételeik miatt kapnak mentességet. A végrehajtói kamarával egyeztetve, a kilakoltatásokat és a lefoglalásokat felfüggesztettük, az adóvégrehajtásokat, adótartozásokat pedig elegendő lesz a veszélyhelyzet lejárta után visszafizetni.

– És mire számíthatnak a családok?

– Fontos családpolitikai intézkedés, hogy a veszélyhelyzet alatt lejáró gyes-, gyet-, gyedjogosultságokat meghosszabbítottuk, és az otthon lévő édesanyákat a jelenlegi státusukban tartjuk a veszélyhelyzet elmúltáig. Döntés született a munka törvénykönyve kapcsán is, a munkavállalási szabályokat rugalmasabbá tettük. A munkáltató például akár egyoldalúan is dönthet a távmunka bevezetéséről. Célunk, hogy a munkaadók és a munkavállalók megtalálják azokat az együttműködési formákat, amelyekkel megőrizhetők a munkahelyek.

– Említette az együttműködést. Az új helyzetben hogyan alakul a vállalati szektor és a kormány közötti viszony?

– A vállalatokkal mindig szoros a kapcsolatunk, és rendkívüli helyzetben még szorosabbra kell fűznünk. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával, különböző szakmai szövetségekkel, érdekképviseletekkel, vállalatokkal napi kapcsolatban vagyunk. Meghallgatjuk a véleményüket, hiszen szükségünk van az információikra, a tudásukra, hogy a legjobb megoldásokat tudjuk majd kidolgozni a következő gazdaságvédelmi intézkedések bevezetésekor. (Lapzártánk napján meghirdették a második gazdaságvédelmi akciótervet, lásd 21. oldal – a szerk.) A másik típusú együttműködés a veszélyhelyzet elhárításához közvetlenül kapcsolódó eszközök előállítása során jött létre…

– Mint például a fertőtlenítőgyártásra átálló Mol?

– Arról van szó, hogy az egyik legnagyobb olajipari vállalat, a Mol almásfüzitői üzeme, amelyik korábban szélvédőmosó folyadékot állított elő, két hét alatt átállt kéz- és felületfertőtlenítő szerek gyártására, ráadásul jelentős kapacitással: az üzem egy nap alatt ötvenezer litert képes produkálni. Itt is szoros együttműködés alakult ki a cég és a kormány között, az engedélyeztetési folyamatot igyekeztünk a leggyorsabbra venni, és segítettünk a Molnak, hogy a szükséges beszállítói láncok rendelkezésre álljanak. A cég vállalta továbbá, hogy az Operatív Törzs döntésének megfelelő sorrendben szállítja a fertőtlenítőt, vagyis először az egészségügyi intézményeknek juttat a termékből, majd az állami, közösségi szolgáltatások következnek, és utánuk következhet a lakosság ellátása.

– A Molon kívül milyen vállalatokkal szoros még az együttműködés?

– Vannak cégek, amelyek ingvarrásból állnak át maszkgyártásra, de egyes szakképzési centrumoknál is beindult a szájmaszkok előállítása. A védőoverálok, szemüvegek, kesztyűk készítésére szakosodott vállalatokkal is szoros a kapcsolat. Lényeges, hogy a védekezéshez szükséges eszközök előállításának és a beszerzéseknek a volumene két irányból növelhető. Egyrészt a magyar kapacitásokat meg lehet növelni azzal, hogy átállítjuk az ilyen termékeket előállítani képes cégeket a gyártásra, de fokozhatjuk a meglévők termelési képességét is. Fontosak ezek, hiszen a Magyarországon gyártott termékeket gyorsan le tudják szállítani a megfelelő helyekre. Másrészt mi is igyekszünk külföldről, elsősorban Ázsiából beszerezni védőfelszereléseket. Kínából például több millió maszkhoz, tesztekhez, lélegeztetőgépekhez sikerült hozzájutnunk.

– Csakhogy nemrég Hollandiában kiderült, hogy a Kínából vett szájmaszkok jelentős része selejtes. Végeztek az Ázsiából érkező termékekkel kapcsolatban minőség-ellenőrzést?

– Folyamatosan vizsgáljuk a beérkezett termékek minőségét. A cél, hogy olyan eszközöket biztosítsunk mindenkinek, amelyek valóban védelmet nyújtanak. Azt azonban mindenkinek látnia kell, hogy olyan versengés van most ezekért a felszerelésekért a világban, amilyet korábban elképzelni sem tudtunk.

– Más. Március 30-án a parlament elfogadta a koronavírus-törvényt, ebben a kormány határozatlan időre felhatalmazást kapott, hogy a veszélyhelyzet megszűnéséig a védekezés érdekében rendeletekkel irányíthassa az országot. Az ellenzék és most már Brüsszel szerint viszont ez nem más, mint a diktatúra előszele. Tényleg az?

– A magyarországi ellenzék az elmúlt időszakban is felelőtlenül viselkedett. Nem játékról van szó, és nem arról, mint a „békeidőkben”, hogy elvitatkozgatunk egymással a parlamentben. Ez harci helyzet, a vírus ellen harcolunk, és ezt a felelősséget az ellenzéki képviselők nem vették magukra, nem érzik át a súlyát, és nem tettek meg mindent azért, hogy megvédjék a magyar emberek egészségét. Ezzel a magatartással a saját lelkiismeretükkel és választóikkal is el kell majd számolniuk. A magyar kormány mögött álló parlamenti többség jó döntést hozott, amikor a veszélyhelyzetet meghosszabbították, és megadta a kormánynak azokat a lehetőségeket, amelyekkel ebben a helyzetben hatékonyan lehet cselekedni. Csak körül kell nézni a nagyvilágban. Minden ország megadja a lehetőséget a saját kormányának arra, hogy az átlagosnál nagyobb hatáskörrel felruházva, gyorsabban és eredményesebben tudja felvenni a harcot a járvánnyal. Csakhogy míg máshol az ellenzék értette a saját felelősségét, a magyarországi ebben a helyzetben megbukott.

– Ám Brüsszel sem a kormányoldallal, hanem az ellenzékkel ért egyet. Mire számítanak az uniótól?

– Semmi jóra. Tudjuk, hogy a brüsszeli bürokraták képtelenek jól és hatékonyan reagálni a válságokra. Elég visszagondolnunk a világgazdasági krízisre vagy a migrációsra. Rendre rossz döntéseket hoztak, azokat is leginkább megkésve. Most pedig láthatjuk az olaszok példáját is: rendkívül csalódottak az emberek, mert semmi segítséget nem kaptak az EU-tól. Sokan leszedik az uniós zászlókat, lefestik a rendszámukon a csillagokat. Az eddigi tapasztalatok alapján egyértelmű: mi, magyarok a saját utunkat fogjuk járni a koronavírus miatt előállt helyzetben is, és azt hiszem, minden nemzetállam jobban jár, ha ugyanígy tesz.