Többfrontos válságkezelés
Mintegy négyezermilliárd forintos gazdaságélénkítő csomagot jelentett be hétfőn a miniszterelnök. Az újabb, immár második nagyobb akcióterv a foglalkoztatást, a beruházásokat, a bérfizetéseket támogatja a válság miatt bajba került ágazatokban. Válságkezelésre a kormány a GDP 18-20 százalékát csoportosítja át, ám Orbán Viktor ígérete szerint a költségvetési hiány így sem lesz több 2,7 százaléknál.
– Tíz év megfeszített és szívós munkájával már épp egyenesbe jöttünk, amikor a koronajárvány megérkezett Európába, és veszélybe sodorta mindazt, amiért eddig dolgoztunk – utalt az intézkedések fontosságára Orbán Viktor. Hiszen mára egyértelművé vált: a kialakult helyzet veszélyezteti a foglalkoztatásban, bérfelzárkózásban, beruházásokban elért kedvező mutatókat, sőt kisvállalkozások tömegeit teheti tönkre. Ahogy a miniszterelnök hangsúlyozta: a gazdaságvédelmi akciótervekkel annyi munkahelyet kívánnak létrehozni, amennyit a járvány tönkretesz.
Míg a három héttel ezelőtt bejelentett intézkedések inkább a válság által sújtott egyéni egzisztenciák (hiteladósok, katás kisvállalkozók) tehermentesítését szolgálták, addig most a bajba jutott ágazatok újraépítésének megalapozása a cél. Vagyis a turizmus, a vendéglátó-, az egészség-, az építő-, a film- és kreatívipar, a mezőgazdaság, az élelmiszeripar, a logisztika és a közlekedés lehetnek a kiemelt támogatások fő nyertesei. A munkahelyteremtés jegyében emellett az állam átvállalja a rövidített munkavégzést alkalmazó cégek bérköltségeinek egy részét, továbbá 450 milliárd forint értékben beruházásokat is támogat. Egy óriáscsomag részeként emellett 2000 milliárd forint keretösszeggel kaphatnak kamat- és garanciatámogatott hiteleket a magyar vállalkozások.
A bejelentett keretcsomagot tárgyalások alapozták meg a vállalkozói érdekképviseletekkel és a kamarákkal, amelyek előtte, gyakorlatilag a koronavírus magyarországi megjelenése óta többhetes konzultációt folytattak az érintett ágazatok vállalkozásaival. A gazdaság különböző területeit egész más módon érte utol a válság. Az első körben érintett turizmusban 428 ezer embernek csökkent számottevően a jövedelme, de az újabb és újabb tiltások nyomán további 80 ezernek került veszélybe a munkája a kulturális szolgáltatások, a sport, a szórakoztatóipar és a személyszállítás területén. Az építkezések ugyan nem álltak le, de ágazati jelzések szerint ott az okoz nehézségeket, hogy 15 ezer vendégmunkás volt kénytelen hazatérni a határlezárások miatt, továbbá az idősebb dolgozók is szüneteltetik a munkát.
Meglepetés, hogy a program nem a költségvetési deficit jelentős növelésével teremtené elő a szükséges forrásokat, hanem jórészt belső átcsoportosítással. Pedig az Európai Bizottság néhány hete engedélyezte a tagállamoknak, hogy koronavírus-válságra tekintettel túlléphessék az államháztartási hiányra vonatkozó korlátozásokat, és az olasz, francia – de akár az amerikai – válságkezelés láthatóan ebbe az irányba mozog. A magyar miniszterelnök szerint ugyanakkor a gazdaságvédelmi akcióterv programjai a GDP tervezett egy százalékáról csupán 2,7 százalékra növelik a költségvetési deficitet. Az elmúlt évtizedek keserű tapasztalatai után tehát a kormány, ahogy Palkovics László innovációs miniszter hangsúlyozta, a válságos időszakban sem akarja növelni Magyarország külső kitettségét.
A múltkori és mostani csomagterv együtt mintegy négyezermilliárd forint forráskoncentrációt jelent. Az önként vállalt költségvetési korlátok miatt jutnak különös szerephez a különböző támogatott hitelkonstrukciók, ám emellett minden bizonnyal feltűnnek majd – a Nemzeti Bank bevonását is feltételezve – újabb unortodox megoldások.
Plusznyugdíj, amikor senki sem várta
– Most a munkahelyeket kell menteni, de ne feledkezzünk el a nyugdíjasokról se – vezette fel a miniszterelnök a gazdaságvédelmi akcióterv legváratlanabb pontját, a 13. havi nyugdíj ismételt bevezetését. A pluszjuttatást 2021 januárjától fokozatosan fogják bevezetni, vagyis négy éven át rendre egyheti nyugdíjjal többet kapnak az érintettek. A 13. havi nyugdíjat még a 2009-es válság során szüntette meg a Bajnai-kormány. A költségvetés akkori és mostani teherbíró képessége közötti különbséget látványosan példázza, hogy ezúttal a válságidőszak ellenére kerülhet sor a juttatás visszaállítására.
