Sehol nincs olyan egyértelmű alkotmányos szabályozás, mint nálunk
Az Alapjogokért Központ veszélyhelyzetről szóló sajtóbeszélgetésén elhangzott, hogy míg egyes országok esetében eltekintenek a nemzetközi szintű bírálatoktól, addig a magyar kormány minden rezdülését hangzatos kritikák követik a világsajtóban.
Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója elmondta, a különleges jogrend alapkoncepciója 1990 óta változatlan, az Alaptörvényben a veszélyhelyzetre vonatkozó szabályok szinte szó szerint azonosak az előző alkotmány szövegével. Az Alaptörvény szerint a veszélyhelyzetet a kormány hirdetheti ki, amelyhez nem szükséges az Országgyűlés jóváhagyása. Szerinte azok a kritikák, miszerint a veszélyhelyzetet egy szakmai szervnek kellene megállapítania, egyetlen jogállamban sem lehet releváns felvetés, hiszen mindenképpen egy politikai felelősséggel bíró testületnek kell meghoznia a jogi döntést.
A veszélyhelyzet kihirdetése a március 11-ei 40/2020-as kormányrendelettel történt meg. Ahhoz, hogy a veszélyhelyzetet a kormány tartalommal tudja megtölteni, például törvényektől térhessen el vagy alapjogokat korlátozhasson, szükség van a veszélyhelyzeti rendkívüli intézkedésekről szóló rendeletekre, amelyek 15 napig maradnak hatályban. A 15 napon túli hatályban maradáshoz az Országgyűlés jóváhagyása szükséges, amely a koronavírus-törvénnyel meg is történt.
Az Alaptörvény előírja, csak kétharmados törvényben foglalt felhatalmazással tud eltérni a kormány a békebeli jogrend előírásaitól. A katasztrófavédelmi törvény mint kétharmados jogszabály 1996 óta ad lehetőséget ad arra, hogy járványhelyzet esetén is ki lehessen hirdetni veszélyhelyzetet.
– A katasztrófavédelmi törvény felhatalmazó rendelkezései ipari szerencsétlenségre és természeti katasztrófákra van optimalizálva, ezért kellett meghozni a koronavírus-törvényt, amely megadja az Alaptörvényben foglalt felhatalmazást a kormánynak és hozzájárul ahhoz, hogy a rendkívüli intézkedéseket tartalmazó rendeletek hatálya meghosszabbodjon – mutatott rá.
Magyarország sikeres a járvány elleni harcban
Felhívta a figyelmet, a magyar Alaptörvény a cseh és a román alkotmányos szabályokhoz hasonlóan nem határoz meg pontos dátumot arról, hogy az Országgyűlés meghosszabbító felhatalmazása mennyi ideig tart. Hozzátette, jogi értelemben a parlament bármikor visszavonhatja a felhatalmazást, sőt, vissza is kell vonnia, ha a veszélyhelyzet kihirdetésére okot adó körülmények megszűnnek.
Balliberális torzításnak nevezte azt, hogy a kormány kiiktatja a parlamentet, hiszen az Országgyűlés ülésezik, a parlamenti kontroll intézménye is működik.
– Egy kétharmados parlamenti többséggel rendelkező kormányzatnak nem is lenne érdeke a saját többségét kiiktatnia, de erre jogilag sincs lehetőség – jegyezte meg.
Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója szerint a járvány elleni harcban Magyarország a sikeres államok közé tartozik, mert a politikai vezetés aktívan, hatékonyan és időben döntött. Hozzátette, az intézkedések azokban az országokban is egy irányba mutatnak, ahol kevésbé sikeres a védekezés: a kormányok erős felhatalmazást kapnak, hiszen békeidőben nincs helye a hosszú parlamenti vitáknak, ezért érthetetlen, hogy megint Magyarország áll a kritikák kereszttüzében.
– A magyar alkotmányos szabályozás a rendkívüli jogrendek tekintetében 1990 óta változatlan és egyedülálló Európában. Sehol nincsenek olyan világosan megfogalmazott szabályok, mint Magyarországon – jegyezte meg.
Olaszország: jogon kívüli állapot
Elmondta, a nyugat-európai államokban nincs különleges jogrend, csak hadijog, amelyet háborús veszélyhelyzetre alkottak, ezért gyorsan kellett elfogadni a kormányokat erős felhatalmazással felruházó törvényt. Németországban egy 2000 óta hatályban lévő törvényt módosított a Bundestag, amely alapján – a magyar kormányhoz hasonlóan – a rendkívüli intézkedéseket foganatosítják. Az észt szabályozás is hasonló, mint a magyar. A kormánynak a veszélyhelyzet kihirdetéséhez nincs szüksége parlament hozzájárulásához, és az alkotmányos szabályok sem írnak elő olyan időintervallumot, amelyet a magyar kormányon a nemzetközi bírálók számon kérnek.
Kovács István rámutatott, Olaszországban békeidő esetén is van lehetőség arra, hogy törvényerejű rendelet adjon ki a kormány vagy a köztársasági elnök, viszont most különböző régiók, tartományok vezetői is alkotmányos felhatalmazás nélkül adnak ki ilyen intézkedéseket, amely szerinte jogon kívüli állapot. Elmondta, amíg a magyar Országgyűlés ülésezik, kérdéseket, interpellációkat lehet benyújtani, addig Spanyolországban ellehetetlenítették az ellenzék információhoz való jogát: nem lehet benyújtani sem interpellációt, szóban vagy írásban sem lehet kérdezni a kormányt.
Az Egyesült Királyságban nem volt olyan törvény, amely lehetővé tette volna a kormány rendkívüli intézkedéseit, ezért elfogadtak egy olyan szabályozást, amely hat hónapig ad erős felhatalmazást a kormánynak úgy, hogy a törvény két évig van hatályban.
Hosszas viták zajlanak
Szánthó Miklós hozzátette, egyes államokban hosszas közjogi és belpolitikai viták zajlanak, azonban a helyi ellenzéki sajtó ezeket nem viszi a nemzetközi térre. Például a svájci jogászok között hatalmas vita dúl, hogy a svájci kormány alkotmányos alapok nélkül hirdette ki a veszélyhelyzetet és nincs jogi szabályozás arról, hogy a szövetségi gyűlés hogyan gyakorolhatná kontrolláló szerepét.
– Míg egyes országok esetében nemzetközi szinten eltekintenek a bírálatoktól, addig a magyar kormány minden rezdülését hangzatos cikkek követik a nemzetközi sajtóban. A Financial Times régióbeli tudósításokért felelős újságírónője például azt állította, hogy a magyar kormány semmilyen gazdasági intézkedést nem tett a járvány gazdasági hatásainak elkerülése érdekében – hívta fel a figyelmet.
A Demokrata kérdésére, miszerint a rendkívüli helyzettel kapcsolatban szükség lenne-e alaptörvény-módosításra, Szánthó Miklós elmondta, a korábbi alkotmány részletesen tartalmazta a különleges jogrendekre vonatkozó szabályozást, de nem egységesen.
– Akkor az volt a kritika, hogy a rendkívüli jogrendet túl részletesen szabályozza, és inkább csak általános deklarációra lenne szükség, mint más országok alkotmányaiban. A veszélyhelyzet kihirdetése után pedig sokan azt a kritikát fogalmaztak meg az Alaptörvénnyel kapcsolatban, hogy nem elég részletes, mert csak az ipari illetve a természeti katasztrófát említi, a járványhelyzetet nem. Folytonos vita zajlik, hogy az Alaptörvény szövege a különleges jogrendről elég részletes-e vagy általános megfogalmazásra lenne szükség. Az Alapjogokért Központ úgy látja, az Alaptörvény rendkívüli jogrendre vonatkozó szakasza világosan és egyértelműen fogalmaz, nincs szükség módosításra – fejtette ki Szánthó Miklós.
