Kreatívkarantén

A Magyar Nemzeti Galéria szinte azonnal reagált a koronavírus miatti vészhelyzetre, és gyakorlatilag pillanatokon belül online felfedezhetővé tette a tavaly újrarendezett, Munkácsy Mihály művészetét középpontba helyező állandó kiállítását. A Változatok a realizmusra – Munkácsytól Mednyánszkyig című tárlat számos, eddig raktárban őrzött alkotással kiegészülve, szakítva a merev monografikus csoportosítással, tágabb kontextusban, új szempontok szerint mutatja be a XIX. század magyar művészetét. Munkácsy legfontosabb műveivel párhuzamosan olyan hazai és külföldi alkotók képeivel is találkozhatunk, mint Paál László, Fényes Adolf, Koszta József, Rudnay Gyula, Fried­rich August von Kaulbach, Louis-Ernest Barrias és August von Pettenkofen. Ami összeköti őket, az a valóság és az embert körülvevő világ hiteles ábrázolására való törekvés. Előbb a színtiszta realizmus, majd kísérletek annak meghaladására, az attól való eltávolodásra.

Virtuális sétánk az 1800-as évek második felében kezdődik, a falakon falusi és városi életképek, a vidéki nyomor és a gazdag szalonok világa, a számkivetettek hétköznapi gondjai és a nagypolgárság fényűző életmódja váltakozik. Miközben a festmények egy rég letűnt korról mesélnek, a XXI. századi technikának hála elég egyetlen kattintás, és a legfontosabb információk már rendelkezésünkre is állnak a kiválasztott képről. Az első teremben mindjárt Munkácsy első igazán jelentős, nagy visszhangot kiváltó munkája, a Siralomház látható; a betyárromantikával fűszerezett realista képről számos érdekesség is kiderül. Így például az a városi legenda, amely szerint az akkor még nincstelen, ismeretlen művésztől a félkész festményt még a festőállványról megvásárolta egy amerikai vasgyáros harmincezer frankért. Vagy az, hogy a kép drámaisága Gustave Courbet-t annyira szíven ütötte, hogy elismerő levelet írt Munkácsynak, aki aztán azt a feljegyzések szerint egész életében a tárcájában őrizte.

Hogy a korabeli élet egy másfajta oldalát is megismerjük, a következő terem „elegáns élet képei” közül válasszuk ki Karlovszky Bertalan Duzzogók című alkotását! Munkácsy tanítványát, aki valóságos védőszentje volt mind anyagi, mind pedig szakmai értelemben a fiatal párizsi magyar festőknek, a francia főváros pezsgő atmoszférája, a női szalonok és budoárok hangulata foglalkoztatta, ezeket örökítette meg életképein és kosztümös portréin. A fiatal párt ábrázoló és már a japonizmus jellegzetes jegyeit is felvonultató Duzzogók állítólag akkora népszerűségnek örvendett a francia fővárosban, hogy másolatait kirakatok dekorálására is használták.

Amint haladunk tovább a kiállításon, teremről teremre egyre távolabb kerülünk Munkácsy drámai erejű realizmusától, hogy végül Paál László misztikummal átszőtt lírai erdőrészletein keresztül eljussunk Mednyánszky László ködben úszó, sejtelmes tájképeihez, amelyek már a valóság egy másik arcát villantják fel előttünk.

Az MNG ezenkívül is számos izgalmat tartogat a virtuális tematikus „túraútvonalai” révén. Bejárhatjuk például a szerelem egyes állomásait – Auguste Rodin Az örök tavaszán keresztül Szabó Ákos szürreális Búcsújáig –, megismerhetjük, milyen volt az angyal a középkori táblaképeken, majd hogyan változott alakja, és lett a békés védelmezőből fenyegető teremtény, akár egyetlen művész, Ámos Imre képein. Online élvezhetjük a tavaszt Claude Monet Virágzó szilvafái alatt vagy a kihagyhatatlan klasszikus, Szinyei Merse Pál Majálisának piknikezői közt, hogy aztán visszazökkenve a kényszerű bezártság világába, a Család/Újratöltve/Jelen idő túra hat állomásának képei (a toporci templom Madonnája, Madarász Viktor: Zrínyi Ilona, Deák Ébner Lajos: Fifine, Benczúr Gyula gyermekeit megörökítő munkája, Székely Bertalan vajas kenyeret majszoló kisfiúja és Pór Bertalan családi csoportképe) figyelmeztessenek a családban lévő erő megtapasztalásának, a megszokott élethelyzetek újratervezésének és a gyorsan múló pillanatok megragadásának fontosságára.

A www.mng.hu-n eközben minden szerdán új írásokkal bővül a Képről képre rovat, melyben ismert és kevésbé ismert magyar alkotók műveiről olvashatunk bejegyzéseket. Már működik a gyűjtemény fontosabb műveit bemutató Remekművek az oktatásban című oldal is, ahol a nagyobb diákok kalandozhatnak a művészetben, megismerhetik többek között Paizs Goebel Jenő színeinek jelentését, MS mester rejtett szimbólumait, a legkisebbek pedig letölthető színezőkön próbálhatják ki, mi történik mások mellett Szinyei Merse Pál Pipacsos mező című festményével, ha megváltoztatják eredeti színeit.

És ha már úgy érezzük, túl sokat ültünk a számítógép előtt, a Nemzeti Galéria Kreatívkarantén című pályázatára az otthon fellelt, már kidobásra váró vagy hosszú idő óta porosodó tárgyainkból elkészíthetjük saját műalkotásainkat is. A beküldött karanténmunkák fotói a galéria honlapjára és Facebook-oldalára is felkerülhetnek – így Munkácsy XIX. századi realizmusa után a XXI. század szürreális valóságában is elmerülhetnek majd a látogatók.