EU-konform a magyar rendkívüli jogrend

A szerdán az MTI-hez eljuttatott közleményükben azt írják: az elmúlt hetekben a magyar ellenzék „aknamunkájának” köszönhetően összehangolt politikai támadás érte Magyarországot a koronavírus-törvény miatt, és sok álhír jelent meg a magyar rendkívüli jogrenddel és a kormány mozgásterével kapcsolatosan. Ennek a nemzetközi támadássorozatnak volt a része az is, hogy az Európai Parlament olyan, „csúsztatásokkal teli állásfoglalást” szavazott meg, amelyben többek között azt állítják, hogy az „európai értékekkel összeegyeztethetetlen” a kormány felhatalmazása, és hogy meggyengítették az „Országgyűlés rendkívüli felügyeleti hatáskörét” – teszik hozzá.

Jelzik, az alaptörvény és a koronavírus-törvény szövege is korlátozásokat tartalmaz a kormány számára, így például az Alkotmánybíróságnak és az Országgyűlésnek is számos lehetősége van a kontrollra, az Országgyűlés – bármelyik képviselői csoport javaslatára – bármikor dönthet úgy, hogy visszaveszi a kormányzattól a többletjogokat. A különleges jogrend továbbá kizárólag a járvány elleni védekezéssel kapcsolatos döntésekre vonatkozik, nem ad lehetőséget a kormánynak arra, hogy a hatalmi ágak megosztását megsértse, feloszlassa vagy megszüntesse a parlament működését, valamint nem avatkozhat be az igazságszolgáltatás működésébe sem – írják.

Hozzáteszik: a járvány végével a különleges jogrendnek is vége lesz, a törvényben viszont azért nem szabtak határidőt, mert jelenleg senki nem tudja megmondani, hogy ez mikor jön el.

Nem igaz tehát, hogy a koronavírus-törvény határozatlan időre adna korlátlan felhatalmazást a kormánynak, mivel az Országgyűlés a megszokott rendben ülésezik, és bármikor visszavonhatja a felhatalmazását a kormánytól. Az sem igaz, hogy a magyar rendelkezések ne illeszkednének az európai gyakorlatba, ugyanis a törvény nem ad olyan többletjogokat a kormánynak, amelyek meghaladnák az egyes uniós országokban tapasztalható gyakorlatot – fogalmaznak.

Mint írják, a kormány mozgástere nem példa nélküli az uniós tagállamok között, a legtöbb európai országban bevett gyakorlat, hogy ilyen rendkívüli helyzetben a végrehajtó hatalom rendeletekkel kormányozhat.

Nyugat-Európában így van ez a briteknél is, és Franciaországban is a kormány hirdetheti ki rendeletben a szükségállapotot. A francia elnök ráadásul még normál, nem rendkívüli jogrendben is nagyobb mozgástérrel rendelkezik, mint rendkívüli helyzetben a magyar kormányfő – fűzik hozzá.

Az elemzés szerint Németországban is kiterjesztették a kormány jogköreit, és a luxemburgi szabályozás is hasonló a magyarhoz, ahol a kormány a nagyhercegen keresztül lényegében a törvényhozás jóváhagyása nélkül hozhat olyan intézkedéseket. Belgiumban a válságkezelő kormány döntéseit azonnal alkalmazzák, anélkül, hogy a parlamenti törvényhozási lépéseket végig kellene járni.

Finnországban az egészségügyi miniszter normál jogrendben is közvetlenül irányíthat például egészségügyi intézményeket, gyógyszergyárakat, a lett kormány pedig szükség esetén többször is meghosszabbíthatja a rendkívüli helyzetet, és többek között joga van korlátozni az állami közigazgatási és önkormányzati intézmények, a természetes és jogi személyek jogait és szabadságait. Észtországban a veszélyhelyzet megszüntetéséig egy válságkezelő bizottság működik, amely széles jogkörrel rendelkezik a munkakötelezettség, a készletek kisajátítása, a vagyontárgyak igénybevétele, a mozgásszabadság korlátozása, a gyülekezés korlátozása és az adminisztratív kényszerítő eszközök területén – ismertették.

Hangsúlyozták, hogy a Magyarországot „sokszor kritizáló” Vera Jourova, az Európai Bizottság alelnöke szerint „Magyarország eddig nem fogadott el olyan jogszabályt, amely ellenkezne az európai uniós jogrenddel”. Ennek ellenére az elmúlt hetek támadássorozatai tovább folytatódnak, csütörtökön az Európai Parlament belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi szakbizottságában lesz szó a koronavírus-törvényről és a magyar jogállamiság helyzetéről – olvasható a közleményben.