Hirdetés

A Star Trekkel és a Thorral sztárrá vált Chris Hemsworth mintha nem akarna komolyan vehető színésszé válni, helyette megelégszik az akcióhős-szerepkörrel: új mozijában is elsősorban fizikai adottságait kamatoztatja. Ezúttal egy szebb napokat látott zsoldost alakít, aki jó pénzért kiszabadítja egy indiai drogbáró elrabolt fiát, amiért aztán a konkurens bangladesi maffia és egy egész város kezd vadászni rá. A legnagyobb szabású Marvel-opust, a Végjátékot rendező testvérpáros, Anthony és Joe Russo ezúttal a produceri feladatokat vállalta, a direktor pedig az akkori kaszkadőrkoordinátor, Sam Hargrave lett. Az akciójeleneteket nem is érheti panasz: a virtuóz operatőri munka, az olykor lenyűgöző koreográfia és a hosszú, egy­snittesnek álcázott szegmensek még a realitásra fittyet hányó pillanatokat is intenzívvé és átélhetővé teszik. A Netflix jóval engedékenyebb alkotói légköre ráadásul az erőszak-ábrázolás és a nyerseség terén is nagyobb szabadságot ad, mint ahogy a hasonlóképpen kiemelt költségvetésű, nagy stúdiók által készített produkcióktól megszokhattuk. A probléma inkább a koncepcióban van: nem lehet egyszerre megidézni a nyolcvanas évek divatos, egyszemélyeshadsereg-típusú, a valóságtól teljesen elrugaszkodott tűzpárbajokkal tarkított akciófilmjeit, és közben megpróbálni komoly drámát is beleerőltetni a történetbe. Nem csoda, hogy a Tyler Rake készítői végül két szék közül a pad alá estek, az alkotás a jelenlegi szűkös időkben mégis kellemes kikapcsolódást nyújthat a pattogatottkukorica-illatú plázamozi után vágyakozóknak.