Fotó: képernyőkép
Hirdetés

A Debreceni Egyetem jelentős energiákat mozgósított, hogy a koronavírus-ellenes terápiában ott legyen a világ élvonalában, mondta a rektor, hozzátéve, az intézmény vállalati partnereivel együtt a védekezés egyik innováció-forrása, tudományos és fejlesztőműhelye.

– Több lépcsőben is igyekszünk olyan kutatásokat végezni, amelyek az emberiség hasznára válhatnak. Az egyetem saját fejlesztése egy teljesen természetes anyagokra épülő lágypasztilla, amiben, a Mádi Bor Akadémia kutatásai nyomán, a furmint szőlő héjában talált flavonoidokat alkalmazzuk, azok ugyanis néhány perc alatt elpusztítják a koronavírust. Ez a szopogatós pasztilla egy filmet képez a felsőlégúti nyálkahártyán, amibe beleragad a vírus, amely így nem tud mélyebbre hatolni a szervezetben – magyarázta Szilvássy Zoltán. 

Kitért arra is, hogy számos olyan gyógyszer van forgalomban, amelyek hatékonyak lehetnek a koronavírus ellen, ezek közül az egyik legtöbbet emlegetett a klorokin és hidroxi-klorokin.

Korábban írtuk

– Ez az eredetileg anti-maláriás szer sokféle hatásmechanizmus útján okozza a vírusok pusztulását, azonban sajnálatos módon szívelektrofiziológiai mellékhatásai révén súlyos szívritmuszavart okoz. A koronavírus elleni harcban összehangolt kutatásokat végző, Jakab Ferenc professzor által vezetett kutatócsoport felé jeleztük is, hogy miként lehet ezt biztonságossá tenni. Erről egyeztettünk magyar gyógyszergyártókkal, többek között a Meditop Gyógyszeripari Kft-vel és közösen megvizsgáltuk, hogy ipari szempontból technológiailag kezelhető-e a probléma. Kiderült, hogy szív- és érrendszeri szempontból veszélytelen klorokint tudunk gyártani heteken belül, ami hatalmas versenyelőny valamennyi más gyártóval szemben – fogalmazott az egyetemi vezető. – Az optimista forgatókönyv szerint két hónap múlva a betegeinknek már magyar klorokint tudunk adni. Ebben a kutatásban benne van Jakab professzor kutatócsoportja, a Vályi-Nagy István által vezetett dél-pesti kórház, a Semmelweis Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem. A magyar kutatói közösség megfogta egymás kezét és összehangolta a munkát, ami nagy mértékben köszönhető Palkovics László innovációs és technológiai miniszternek, illetve a Nemzeti Népegészségügyi Központnak. Ez egy példátlan összefogás a hazai kutatóközösségben.

A teljes cikk itt olvasható.