Nyilvánosak a hétfőtől érvényes védelmi intézkedések

Kiss Róbert elmondta: ennek értelmében a vendéglátóhelyeken már nemcsak a kerthelyiségekben engedélyezett a tartózkodás, hanem a vendéglátóhelyek belső zárt részében is. A dolgozóknak kötelező védőeszközt (orvosi szájmaszkot, sálat vagy kendőt) viselni. Az üzemeltetőnek pedig intézkedni kell a védelmi távolságok megtartására. Másik változás, hogy a szálláshelyek is fogadhatnak vendégeket.

A védekezés ezen szakaszában is hatályban marad a tömegközlekedési eszközökön és az üzletekben a védőeszközök kötelező viselésére, a távolság betartására, valamint az életkorhoz kötődő idősávok figyelembevételére vonatkozó szabályozás – tette hozzá.

Hozzátette: azok, akik megszegik a továbbra is érvényben levő szabályokat, szabálysértést követnek el, velük szemben a rendőrség fel fog lépni.

A védelmi intézkedések második üteméről elmondta azt is: június 1. után a temetést, illetve a házasságkötést követő családi rendezvényeket meg lehet tartani, ezekhez zenés szolgáltatást lehet biztosítani.

Elmondta: egyre többen vállalják a hatósági házi karanténban levők, hogy a rendőrség elektronikusan ellenőrizze, mennyire tartják be a korlátozó intézkedések szabályait. Eddig 716-an töltötték le mobilkészülékükre és kezdték alkalmazni az erre szolgáló szoftvert, jelenleg 579 aktív felhasználó van.

Tájékoztatása szerint pénteken 890 hatósági házi karantént rendeltek el, jelenleg 10 742 ilyen korlátozó intézkedés van érvényben. Pénteken 30 rendőri intézkedésre volt szükség a hatósági házi karantén szabályait be nem tartókkal szemben.

Budapesten és Pest megyében kijárási korlátozások szabályait megszegőkkel szemben pénteken 361 esetben intézkedtek, ebből 211-en figyelmeztetést, 89-an helyszíni bírságot kaptak, 61 ember ellen pedig feljelentést tettek a rendőrök. Március 28. óta ellenőrzi a rendőrség a kijárási korlátozások betartását, azóta 50 704 intézkedésre volt szükség.

Vidéken a védelmi intézkedések új szabályait ellenőrzi a rendőrség, pénteken 64 szabályszegést tapasztaltak, ebből 40 figyelmeztetéssel, 12 helyszíni bírsággal, 12 pedig feljelentéssel zárult. A május 4-étől életbe lépett új szabályok be nem tartóival szemben eddig 821 esetben kellett intézkedniük a rendőröknek.

A határforgalomról elmondta: jelentős határvárakozás alakult ki Nagylaknál, miután a román határellenőrzés megváltozott a korábbiakhoz képest. Ki- és belépőoldalon is hat órát meghaladó a várakozás.

Kérdésre válaszolva Szlovénia határnyitásával kapcsolatban elmondta: a magyar határvédelmi szervek feladatai nem változtak meg ennek tükrében sem. A hatályos szabályok szerint a külföldről hazatérő magyar állampolgárok a határon egészségügyi vizsgálaton esnek át. Ha felmerül velük szemben a fertőzés gyanúja, kijelölt karanténba kerülnek. Ha nem merül fel fertőzésgyanú, akkor elrendelik velük szemben a hatósági házi karantént. Megjegyezte: mentesül a hatósági házi karantén alól az, aki meggyógyult a fertőzésből és tünetmentes, valamint az, aki igazolja, hogy külföldön 14 napos vagy azt meghaladó járványügyi megfigyelés hatálya alatt állt. A hatósági házi karantén elrendelése alól különös méltányosságot lehet kérni még a beutazást megelőzően. Az ügyintézéshez szükséges kérvény a rendőrség honlapján, a police.hu oldalon található meg.

Külön szólt kérdésre válaszolva Tolna megyéről, ahol mindössze 15 rendőri intézkedésre volt szükség a védelmi intézkedések május 4-i bevezetése óta, ebből 3 zárult figyelmeztetéssel, 12 pedig szabálysértési feljelentéssel. A megyei adatok az országosnak csupán 2 százalékát teszik ki, ezért köszönetét fejezte ki, hogy a megyében élők komolyan vették az intézkedések betartását.

A magyarországi járványgörbe stabil, és reménykeltő gyógyszer-, illetve vakcinakísérletek folynak világszerte a vírus ellen – jelentette ki a Szent László Kórház infektológus főorvosa a sajtótájékoztatón.

Szlávik János kifejezte reményét, hogy a járvány hamarosan véget ér. Nem tudjuk mikor és hogyan, és az is lehet, hogy a vírus velünk marad egész évben kisebb gócokban – jegyezte meg.

Hozzátette: ebben a helyzetben fenn kell tartani bizonyos járványügyi intézkedéseket és szükség van arra is, hogy az izolált eseteket a többiektől azonnal elkülönítsék, kezeljék, mert csak így tudják megakadályozni a járvány tovaterjedését.

„Reménykedjünk, hogy igazoltan hatékony vírusellenes gyógyszerünk lesz” – mondta. Kiemelte: már alkalmaznak maláriaellenes, C típusú májgyulladás, valamint HIV elleni szereket, emellett a legkülönbözőbb gyógyszer kombinációkkal, antibiotikumokkal is próbálkoznak a betegek gyógyítása érdekében.

Szólt arról, hogy Magyarországon is elérhető az a Japánban kifejlesztett vírusellenes gyógyszer, amely a betegség korai szakában valóban hatékonyan alkalmazható az enyhe és közepesen súlyos betegeknél, s rendelkezésre áll egy Amerikában kifejlesztett, intravénás módon alkalmazható gyógyszer a vírus miatt súlyos és életveszélyes állapotba kerülők gyógyítására.

Jól haladunk az immunterápiával és a vérplazma terápiával is, mindkettővel több ember életét sikerült megmenteni – közölte.

Szlávik János kitért rá, reménykedhetünk, hogy lesz hatékony védőoltás is, amely egyesek szerint ősszél, mások szerint télen, de legkésőbb jövő tavasszal az emberiség rendelkezésére áll nagy mennyiségben. A vakcinával eleinte a veszélyeztetett csoportokat és az egészségügyi dolgozókat oltják be.

A kísérletek már a második fázisban vannak, azaz egészséges önkénteseken próbálják ki, vizsgálva a hatékonyságot, a rövid és hosszú távú mellékhatásokat – mondta el. Rámutatott, a baj az, hogy a későbbi kísérleteket csak járvány idején lehet lefolytatni.

A főorvos beszámolt arról, hogy az Egyesült Államokban több ezren ajánlották fel, hogy beadatják maguknak a kísérleti oltóanyagot, majd kiteszik magukat a koronavírus-fertőzés veszélyének.

„Ez etikailag kissé vitatható módszer, de elképzelhető, nem lesz más lehetőségünk, mint az, hogy emberek veszélyeztessék életüket az emberiség megmentéséért” – fogalmazott.

Szlávik János a humán immundeficiencia vírussal fertőzött emberekről szólva elmondta: korábban úgy gondolták, ez a betegcsoport az immunhiány miatt ki van téve a fertőzésnek, de úgy tűnik, közülük azok, akik rendszeresen szedik a gyógyszereket és jó az immunrendszerük, nemhogy nincsenek kitéve a fertőzés súlyos veszélyének sőt, mintha védettek lennének ellene.

Hozzáfűzte, hogy Magyarországon eddig egy koronavírus-fertőzést észleltek HIV-fertőzött embernél, ő idős volt és sokféle krónikus betegségben szenvedett.

A sajtótájékoztatón az is elhangzott, hogy az aktív fertőzöttek száma 1654, 1371-en már meggyógyultak. A vírus áldozatainak száma 6-tal nőtt, így összesen 448-an haltak meg a fertőzés nyomán. Kórházban 570 embert ápolnak, akik közül 45-en szorulnak gépi lélegeztetésre.

A járvány idején felértékelődött a családok szerepe, megváltozott életkörülményekhez kellett alkalmazkodni az elmúlt két hónapban – jelentette ki az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára a sajtótájékoztatón.

Novák Katalin azt mondta, a kormány szeretné, ha mindenki érezné, „egyetlen magyar sincsen egyedül, akkor sem, amikor koronavírus van Magyarországon, akkor sem, ha nehezebb az életünk, mint a hétköznapokban”.

„Tíz éve dolgozunk azon, hogy Magyarország egy családbarát ország legyen, nem értük el ezt a célt, de folyamatosan közelebb jutottunk hozzá” – hangsúlyozta az államtitkár. Hozzátette: „a családbarátság azt jelenti, figyelünk minden generációra”.

Novák Katalin emlékeztetett rá, a baloldali kormányok idején a válságok alatt megszorításokat vezettek be, onnan vettek el, ahol leginkább szükség volt a pénzre, megkurtították a családtámogatásokat, megszüntették a 13. havi nyugdíjat.

A jelenlegi kormány ezzel szemben úgy döntött, 2021-től fokozatoson visszavezeti a 13. havi nyugdíjat. 2021-ben egy, 2022-ben két, 2023-ban három, 2024-ben négy heti 13. havi nyugdíjat kapnak vissza a magyar nyugdíjasok. Ez a támogatás bőkezűbb lesz a korábbinál: bővül a jogosultak köre, és nem lesz felső határa. Mindenki, aki nyugdíjat vagy nyugdíjszerű ellátást kap jogosult rá, így 150 ezer emberrel többen részesülhetnek benne – tudatta a politikus.

A családok helyzetét megkönnyítendő számos családtámogatás – a gyes, a gyed, gyet, a családi pótlék – jogosultsági idejét meghosszabbították a veszélyhelyzet végéig. Emellett egyszerűsítették a családtámogatásokhoz való hozzáférést is – közölte Novák Katalin.

Vannak olyanok, akik – legalábbis ideiglenesen – elveszítették munkahelyüket. A bevezetett könnyítéseknek köszönhetően nekik sem kell lemondaniuk a családtámogatásokról. Azoknak, akik korábban huzamosabb ideig dolgoztak, a veszélyhelyzet idejével kiegészül a munkavégzés időszaka akkor, amikor ezeket támogatásokat – például a csokot vagy a babaváró támogatást – igényelni szeretnék – mondta.

A hitelmoratórium bevezetése is mérsékelte a családok terheit – jegyezte meg az államtitkár.

A fiatalok számára az 500 ezer forintos Diákhitel plusz konstrukció elindítása – amelyet már több mint 8 ezren igényeltek – nyújt segítséget ahhoz, hogy folytathassák tanulmányaikat – tudatta a politikus.

Július 1-jétől a gyes-en, gyed-en lévők ingyenes Kresz-vizsgán, -tanfolyamon és nyelvvizsgán vehetnek részt, versenyképesebbé téve tudásukat, megkönnyítve későbbi elhelyezkedésüket – mondta Novák Katalin. Hozzátette: a támogatást az is igénybe veheti, akinek már van egy nyelvvizsgája.

A gyermekfelügyelet bizonyos szülőknek komoly erőfeszítést jelent. A kormány ezért döntött arról, hogy minden településen biztosítani kell a felügyeletet a bölcsődékben, óvodákban és általános iskolában, az intézményekben pedig napi négyszeri, illetve háromszori étkezést is kapnak a gyermekek. Az érdeklődés a felügyelet iránt jelentősen nőtt, a gyermekek 10 százaléka jár valamilyen intézménybe, és dolgoznak azon, hogy az érintetteket megszokott bölcsődéjükben, óvodájukban, iskolájukban is fogadni tudják – közölte az államtitkár.

A kormány engedélyezte a nyári napközis táborok megtartását, így meg lehet kezdeni ezek szervezését, meghirdetését, hamarosan pedig döntés születik arról is, milyen szabályozás lesz érvényes a bentlakásos nyári táborokra – mondta Novák Katalin.