Koronavírus és légiósbetegség

Az utóbbi hetekben több tanulmány hívta fel a figyelmet arra, hogy koronavírusos fertőzésben elhunytak szervezetében a baktérium okozta legionellózis jelenlétét is megfigyelték. Egyes sajtóorgánumok ebből arra következtetnek, hogy az irodaházak, plázák, szállodák, éttermek, fürdők újranyitásával elszabadulhat a hírhedt légiósbetegség, mert a hónapokon át alig használt vízvezetékek és frissen beüzemelt légkondicionáló berendezések potenciális melegágyai a légúti megbetegedésért felelős kórokozónak.

A Demokratának nyilatkozó szakemberek ugyanakkor hangsúlyozzák: az érintett ipari létesítmények és közintézmények kötelező karbantartására vonatkozó szigorú szabályozásnak köszönhetően nincs ok aggodalomra. Az otthoni légzéstechnikai berendezésekben pedig egyáltalán nem jellemző a legionella baktérium jelenléte.

Csekély kockázat

Várkonyi Nándor, a Hűtő- és Klímatechnikai Vállalkozók Szövetségének elnöke cáfolja azokat a híreket, amelyek szerint az irodaházak, plázák és közintézmények újranyitásával, illetve a klímaszezon kezdetével elszabadulhat az országban a hírhedt légiósbetegség. Ahogy a szakember fogalmaz: a lakossági légtechnikai berendezésekben csak elvétve lehet felfedezni úgynevezett pangó vizeket, amelyek ideálisak a betegséget kiváltó legionella baktérium szaporodásához.

Mindez azonban nem jelenti azt, hogy elhanyagolhatjuk az otthoni klímaberendezések karbantartását, mert más baktériumok és gombák viszont jelen lehetnek ezekben az eszközökben. Várkonyi Nándor éppen ezért nagyon fontosnak tartja, hogy évente legalább egyszer, a szezonkezdés előtt végeztessük el a műszaki és egészségügyi karbantartást, ami kiterjed a tisztításra és a fertőtlenítésre is. Az elnök ugyanakkor javasolja a lakossági felhasználóknak a szezonvégi szervizelést is.

– 2016-tól Emmi-rendelet kötelezi a közegészségügyi szempontból fokozott kockázatot jelentő létesítmények üzemeltetőit, hogy egészségügyi és szociális intézményekben, kereskedelmi szálláshelyeken, nedves hűtőtornyokban, közfürdők pezsgőmedencéiben, iskolákban, közintézményekben, bevásárlóközpontokban, irodaházakban kockázatbecslést és rendszeres mintavételezést végezzenek, különös tekintettel a használati melegvíz-hálózatra és a központi légkezelő rendszerre, a fertőzések megelőzésére. Tapasztalataink szerint a hazai létesítmények maximum egy százaléka tartozhat abba a körbe, ahol megjelenhet a legionellózis. Közülük is főleg azok, ahol több évtizedes, ma már elavultnak tekinthető légkezelő berendezéseket üzemeltetnek. Ezekben az épületekben különösen fontos a szakszerű karbantartás. Az új típusú, modern rendszereknél már nem kell számolni a légiósfertőzés kockázatával – magyarázza Várkonyi Nándor.

Majd hozzáfűzi, a lakosság magatartása egyre tudatosabb a légtechnikai berendezések szervizeltetése terén, vagyis a felhasználók rendszerint elvégeztetik az idénykezdés előtti ellenőrzést.

Fontos a karbantartás

Dr. Galgóczi Ágnes, a Nemzeti Nép­egészségügyi Központ Járványügyi és Infekciókontroll Főosztályának osztályvezetője megerősíti, hogy az intézmények megfelelően karbantartott és fertőtlenített berendezéseiben nem kell tartanunk a baktérium elszaporodásától, fertőzések megjelenésétől.

– Az NNK módszertani levele az ivóvízhálózatokra, medencés fürdőkre és hűtőtornyokra vonatkozóan pontosan meghatározza az üzemeltetés kereteit és azokat az intézkedéseket, amelyek segítségével megakadályozható a kórokozók elszaporodása. A rendelkezések betartását a területileg illetékes népegészségügyi hatóság ellenőrzi. A rendszerek újraindításával kapcsolatban aktuális információk is találhatók a www.nnk.gov.hu honlapon.

Az osztályvezető megemlíti, hogy a hosszú ideig nem használt közintézmények, nyaralók vízhálózatának újraindításakor érdemes alaposan kifolyatni a csapokat. Erre kérte az érettségiztető iskolákat a vizsgák megkezdése előtt a Fővárosi Vízművek is, de nem feltétlenül a baktériumfertőzés miatt, sokkal inkább azért, mert a rendszerben akár szemmel is jól látható elváltozások, szennyeződések rakódhatnak le, ami elszínezheti, kellemetlen ízűvé teheti az ivóvizet.

A Covid–19 és a legionellózis

A kínai Csingtaói Egyetem kutatócsoportja márciusban, a neves brit orvosi szaklap, a The Lancet oldalain publikált tanulmányt arról, hogy az általuk vizsgált Covid–19-betegek húsz százalékánál a legionellózis is kimutatható volt. Az amerikai Journal of Travel Medicine folyóiratban pedig áprilisban japán kutatók számoltak be egy nílusi hajóútról hazatért, majd rövidesen elhunyt 80 éves páciensről, akinek szervezetében a Covid–19 kórokozója mellett a legionella baktériumot is megtalálták.

Galgóczi Ágnes tájékoztatása szerint a legionellózis enyhébb változata múló influenzára hasonlít, az agresszívabb formája azonban súlyos, akár halálos kimenetelű tüdőgyulladást is okozhat, csakúgy mint a Covid–19 betegség. Bár vannak eltérések, egyes tünetek meglepő hasonlóságot mutatnak: a lappangási idő után magas láz, fejfájás, légzési nehézségek, száraz köhögés jelentkezik. Ugyanaz a kockázati csoport is, tehát az idősebbek, az alapbetegségben szenvedők, a legyengült immunrendszerű személyek sokkal fogékonyabbak mindkét kórra. A két betegség között azonban lényeges különbségek is vannak: a legionellózis az új koronavírussal szemben nem terjed emberről emberre, és antibiotikummal hatásosan gyógyítható.

– Úgy vélem, nem lehet sorrendet felállítani abban a tekintetben, hogy a vírus vagy a baktérium támadja-e meg először a szervezetet, és talán nincs is értelme a rangsorolásnak. Az azonban elmondható, hogy ha egy páciens az új koronavírus miatt kerül kórházba, akkor a már amúgy is legyengült szervezete fokozottan ki van téve azoknak a kórokozóknak, amelyek akár a lélegeztetőgépek párásítókészülékeiben is szaporodhatnak, de fertőzésveszélyesek lehetnek a nem kellőképpen karbantartott vízhálózati rendszerek, a csaptelepek, zuhanyozók is. Természetesen a szigorú előírások és a hatósági ellen­őrzések miatt ennek nagyon csekély az esélye. A statisztikai adatokból az is kiderül, a légiósbetegség előfordulása jellemzően nem a kórházi közegben a legmagasabb. A fertőzések mintegy 70 százaléka úgynevezett területen szerzett fertőzés, wellness- és medencés fürdők használatához kapcsolódik. 18 százaléka utazással függ össze, például szállodákhoz vagy rendezvényekhez köthetően jelentkezik.

Az epidemiológiai szakértő hangsúlyozza, hazánkban 2007 és 2018 között összesen 568 megbetegedést regisztráltak, ami azt jelenti, hogy egymillió lakosra vetítve évente 3-8 esetben fordult elő légióbetegség. Ez alatt az idő alatt az elhalálozás 5-30 százalék között ingadozott. Az osztályvezető kiemeli, a halálozási mutató a Covid–19-járvány esetében 3-5 százalékos, egyelőre azonban nem lehet kijelenteni, hogy valamelyik betegség súlyosabb lenne, mint a másik. Ahogy a szakértő fogalmaz, a legfontosabb, hogy a szükséges megelőző intézkedéseket végre kell hajtani, be kell tartani akár a bakteriális, akár a vírusos fertőzés elkerülése érdekében.