Fotó: MTI, Facebook, szerk.
Hirdetés

Az elemzés szerint a Jobbik szétesése megállíthatatlannak tűnik, a „baloldallal szövetkező egykori nemzeti párt” a rendszerváltoztatás óta eltelt időszak egyik legnagyobb szavazótábor-vesztésén ment keresztül. Ennek hátterében – fűzték hozzá – a Vona Gábor által elindított „néppártosodási” stratégia áll, amelynek keretében fokozatosan feladta önállóságát a párt.

Az MSZP mindeközben – a közvélemény-kutatások szerint – egyre mélyebbre süllyed, míg a „liberális Demokratikus Koalíció” végleg az ellenzék vezető ereje lett – írták.

„Az MSZP sokáig megpróbált ellenállni az újabb pártok nyomásának, azonban mára elvesztette ezt a képességét. Sem Mesterházy Attila, sem Botka László nem tudta megállítani Gyurcsány Ferencék közeledését, hiába igyekeztek egy önálló identitást adni az MSZP-nek, az a belső és külső ellenállás következtében teljes mértékben kudarcba fulladt” – tették hozzá.

Korábban írtuk

Gyurcsány Ferenc DK-elnök pedig mindeközben saját feleségét, Dobrev Klárát igyekszik a „frontvonalban” tartani, hiszen ő kevésbé elutasított, mint a korábbi miniszterelnök – írta az intézet. Így – fűzték hozzá – a jövőben Gyurcsány Ferenc lényegesen kevesebbet szerepel majd, a főbb vitatémákat Dobrev Klára viheti.

Ezzel az a céljuk – olvasható az elemzésben -, hogy előbb-utóbb létrejöjjön egy egységes ellenzéki párt, amelynek ő vagy a felesége a vezetője. Ebben a formációban a Momentum töltené be a DK koalíciós partnereként az „új SZDSZ” szerepét, míg az MSZP, az LMP és a Jobbik már nem kapna szerepet, teljes mértékben felolvadnának ebben az új alakulatban.

Az intézet szerint a szintén liberális Momentum mindeközben Hadházy Ákos és Szél Bernadett „pártnélküli politikusokkal” szövetkezik, hozzájuk hasonlóan a Párbeszéd is a „botránypolitizálást” részesíti előnyben.

Az LMP jövője kérdéses, a zöld formáció láthatóan igyekszik felvenni az ellenzéken belül egyfajta centrumpozíciót – írták.

Kitértek arra is, az ellenzéki polgármesterek kudarcai jelentősen ronthatják az ellenzék 2022-es esélyeit, ráadásul a koronavírus-járvány során mutatott magatartásuk sem segítette őket. Karácsony Gergely például csak jóval később, egy hónappal az országos operatív törzs megalakulása után hívta életre a fővárosi operatív törzset, emellett jelentősen veszélyeztette a járvány elleni védekezést az olyan döntéseivel, mint a BKV-járatok ritkítása, a fizetős parkolás fenntartása vagy például a fővárosi fenntartású idősek otthonaiban tapasztalt mulasztások – áll az elemzésben.