Home office áthangolva
A két hónapos karantén sok tanulsággal szolgált. Ezek egyike, hogy az irodai munkák elsöprő többsége otthonról is elvégezhető, hála a digitalizációnak. Léder László rendszerszervező pszichológussal a home office (HO) előnyeiről és hátrányairól beszélgettünk.
Az utóbbi évtizedekben sokat lehetett hallani arról, hogy a messzi nyugaton vannak cégek, amelyek megengedik alkalmazottaiknak, hogy feladataik egy részét otthonról végezzék el. Könyvelők, adminisztrátorok, elemző szakemberek vagy éppen marketingesek élvezhetik annak előnyeit, hogy a hét néhány napján nem kell beutazniuk a munkahelyükre.
E foglalkoztatási forma térnyerése komoly visszhangra talált itthon is, családpolitikusok, szociológusok, munkapszichológusok szorgalmazzák évek óta széles körű elterjesztését. Hiába, Magyarországon sehogyan nem akart meggyökeresedni a munkaszervezésnek ez a módja, miközben Európa nyugati felén egyre nagyobb népszerűségnek örvend. Számos uniós tagállamban a dolgozók 15-20 százaléka végzi így a munkáját, miközben a keleti tagországokban arányuk nem érte el az öt százalékot, Magyarországon pedig alig haladta meg a kettőt.
A SARS-CoV-2 vírus azonban most felforgatta az életünket. Egyes becslések szerint az irodai alkalmazottak 90 százaléka otthonról dolgozott a karantén idején. Számos nyugat-európai és amerikai vizsgálat pedig igazolta, hogy a munkavégzésnek ez a módja 10-15 százalékkal hatékonyabb, mintha a kollégák bejártak volna a munkahelyükre. A kutatási eredményeket alapján most, a karanténszabályok lazulásával sok hazai cégnél is megkezdődtek a tárgyalások arról, miként lehetne a tapasztalatokat átmenteni a békeidőkre is.
Gyorsabb, rugalmasabb, hatékonyabb
Léder László rendszerszervező pszichológus szerint számtalan előnnyel járna, ha a munkaadók nem követelnék meg a munkahelyi jelenlétet. Az otthoni munka révén az emberek megszabadulnának például attól a napi stressztől, amit a reggeli készülődés, az utazás és az irodai akklimatizálódás jelent. Nem kellene számolniuk azzal a tetemes veszteséggel sem, amit a forgalmi dugóban való toporgás vagy a tömegközlekedésben való tülekedés okoz. Nyugodtabban, koncentráltabban láthatnak neki a munkának az eltervezett időben. Napközben pedig nem kell alkalmazkodni a kollégák eltérő munkatempójához és technikáihoz. A koncentrált munkavégzést sem gátolják a kötelező jópofizások, ami minden munkahelyen zajlik kávézás ürügyén. A pszichológus saját tapasztalatából is tudja, hogy ami az irodában felemészt 8-9 órát, azzal az otthoni nyugodt körülmények között végezni tud legfeljebb 5-6 óra alatt. A felszabaduló időt pedig akár magára, akár sportra, a családjára vagy éppen a soron következő feladatok átgondolására fordíthatja.
Léder László azonban úgy látja, nem mindenkinek való a home office munkarend. Az extrovertált, folyton nyüzsgő, a mozgalmas életet kedvelők akár szenvedhetnek is az otthoni munkavégzés kényszerétől. Azoknak is ajánlatos kerülni e formát, akik igénylik a napi többszöri főnöki iránymutatást, a gyakori megerősítést vagy éppen dicséretet. És természetesen vannak olyan emberek is, akik otthoni körülmények között szétfolynak, ha tehetik, egész nap pizsamában ülnek, és képtelenek összeszedni a gondolataikat.
Ám a pszichológus szerint az ilyen problémák elsöprő többsége orvosolható, megfelelő tréningekkel változtatni lehet a napi gyakorlaton. Emellett sok múlik azon is, milyen módszereket alkalmaz a munkahelyi vezető az alkalmazottak motiválásra, számonkérésre, a munka értékelésére.
Tanulni, tanulni, tanulni
Léder László szerint a röghöz kötöttség munkakultúrája megváltoztatható. Annál is inkább, hiszen a bizalmatlanságon, napi jelenléten alapuló munkarend a XIX–XX. század iparosításának terméke. A gyáripar kialakulása előtt az emberek elsöprő többsége otthon tevékenykedett. A falvakban a családok nyilvánvalóan együtt dolgoztak az évszázadok alatt kialakult munkamegosztás szerint. A városokban pedig az asztalostól az ügyvédig, a péktől az orvosig mindenki otthon rendezte be az irodáját, a műhelyét. Mai, digitalizált világunkban éppen ezért érdemes lenne újra megtanulni ezt az életformát, ami nemcsak több szabadidőt eredményez, de hagy időt és energiát a kreativitás kibontakozásának. Ennek haszna pedig feltétlenül jelentkezik a cég eredményeiben is.
Azok a vállalkozások, amelyek már korábban belevágtak az új típusú munkarendbe, számos vizsgálat szerint költségeiket is képesek csökkenteni egyszerűen azért, mert kevesebb munkaállomást kell létesíteniük az irodában, sőt a kisebb helyigény miatt a a bérleti díj is kevesebb lehet.
A kaliforniai Stanfordi Egyetem két éven át tartó kutatása igazolta azt is, hogy az otthon dolgozó kollégák szívesebben vállalnak túlmunkát a vállalat érdekében, kevesebb szabadnapot vesznek ki, és kevesebb időt töltenek táppénzen. A vizsgálatból kiderült az is, hogy rugalmasabb lett a cég működése, a vállalkozás minden területen könnyebben alkalmazkodott az esetleg megváltozó piaci körülményekhez.
Veszélyes elszigetelődés
Léder László azonban felhívja rá a figyelmet, hogy az otthoni munkavégzésnek vannak veszélyei is, ha egy-egy vállalkozás készületlenül vág bele az újításba. Megfelelő irányítás nélkül a munkavállalók úgy érezhetik, hogy elszigetelődnek, csökkenhet a cég iránti lojalitásuk is. A tapasztalatlan munkahelyi vezetők számára pedig probléma lehet, hogy nincs elegendő információjuk a csoport működéséről, vagy éppen szétesik a csapat. Ezek a gondok azonban a pszichológus szerint megfelelő tréninggel, új vezetői módszerek megtanulásával megoldhatók. Olyan esettel is találkozott már, hogy a munkatársak saját Facebook-csoportot alakítottak, így biztosítva az információáramlást, a hatékonyabb munkaszervezést.
Mindazonáltal Léder László szerint az elszigetelődést, a szétesést könnyen meg lehet előzni, ha az alkalmazottak időközönként, például a hét bizonyos napján személyesen is találkoznak. Ám fontos, hogy ezeknek a találkozóknak pontosan meghatározott céljuk legyen. Értékeljék az elvégzett munkát, a kitűzött célok megvalósulását, vázolják fel a további feladatokat és azt, kinek milyen szerepe lesz a célok megvalósításában. Enélkül a találkozó parttalan viták vagy csevegések színtere lesz, aminek a végén mindenki úgy érezheti, csak vesztegette az idejét.
A pszichológus úgy véli, a karanténüzemmód alatt nagyon sok tapasztalat halmozódott fel a vállalkozásoknál és az alkalmazottak körében is. Bizonyos benne, hogy az otthoni munkavégzést és az irodai jelenlétet kombináló hibrid üzemmód valóban jelentősen javítaná a cégek rugalmasságát, és javítaná az alkalmazottak komfort- és szabadságérzetét is. Arra biztat mindenkit, hogy munkaadók és munkavállalók folytassák a megkezdett tárgyalásokat, és hozzanak bátor döntéseket.
