Fotó: shutterstock.com/Vitaliip (illusztráció)
Hirdetés

A hétfőn brit idő szerint nulla órakor életbe lépő új szabályozás alapján a külföldről érkezőknek, köztük a brit állampolgároknak is úgynevezett elérhetőségi helyszínazonosító – contact locator – kérdőívet kell kitölteniük, amelyben bejelentik, hogy hol töltik az elkülönítés 14 napját és ott milyen módon lehet felvenni velük a kapcsolatot.

A brit kormány online felületén – gov.uk – elérhető kérdőívet még az utazás előtt ki kell tölteni, és a beutazóknak vagy nyomtatott formában, vagy telefonjukban, elektronikusan tárolt formában, a határrendészeti hatóságok kérésére fel kell mutatniuk a kitöltést igazoló bizonylatot.

A kérdőív kitöltésének elmulasztása esetén a beutazó 100 font (38 500 forint) helyszíni bírsággal sújtható.

Korábban írtuk

Arra, aki nem tartja magát a karanténelőíráshoz, a hatóságok ezer font (385 ezer forint) pénzbüntetést szabhatnak ki.

Minősített esetben büntetőeljárás is indítható, és a szabálysértő külföldi állampolgárokat ki lehet toloncolni Nagy-Britanniából.

Ha a beutazó nem tud megfelelő nagy-britanniai lakhelyet megjelölni, a brit kormány gondoskodik elszállásolásáról a karantén 14 napjára, de a szállásdíjat ebben az esetben a beutazónak kell fizetnie.

Az érintettek a karantén két hete alatt munkába, iskolába nem járhatnak, közterületen nem tartózkodhatnak, tömegközlekedési eszközökkel vagy taxival nem utazhatnak.

Élelmiszerek és egyéb alapvető cikkek vásárlása céljából az elkülönítésben lévők akkor hagyhatják el lakóhelyüket, ha nincs olyan ismerősük vagy hozzátartozójuk, akik ezek beszerzéséről gondoskodni tudnak számukra.

Mentességet jelent a lakhelyelhagyási tilalom alól, ha az érintettnek sürgős orvosi ellátásra van szüksége, ha közeli hozzátartozója temetésén kíván jelen lenni, ha valamilyen jogi eljárásban kell részt vennie, vagy ha veszélyhelyzet miatt kell távoznia tartózkodási helyéről.

Ha valaki olyan helyen tölti a karanténidőszakot, ahol mások is laknak életvitelszerűen, az ott lakókra nem vonatkozik a karanténelőírás, vagyis ők elhagyhatják a lakóhelyet, de csak akkor, ha nem a karanténra kötelezett személlyel együtt utaztak be külföldről Nagy-Britanniába.

A karanténrendelkezés alól mentesülnek a teherfuvarozásban dolgozók, a külföldről érkező repülőgépek és vonatok személyzetének tagjai, a külföldről érkező orvosok és szakképzett egészségügyi munkavállalók, a diplomaták, nemzetközi szervezetek hivatalos látogatásra Nagy-Britanniába érkező képviselői, valamint azok a mezőgazdasági idénymunkások, akiknek szerződéses munkavégzési megbízásuk van, bár a munkáltatójuk által nyújtott lakóhelyükön a munkavégzés után nekik is elkülönülten kell tartózkodniuk.

Nem vonatkozik a karanténintézkedés azokra a tranzitutasokra sem, akik brit repülőtereken más járatokra szállnak át, de nem lépik át az útlevélellenőrző pontokat.

A brit kormány ugyanakkor keresi a megállapodás lehetőségét olyan országokkal, amelyekben alacsony a fertőződési ráta. A belügyminisztérium szerint az indulás helyszínén végzett szűrővizsgálatok kölcsönös elismerése esetén egyezmény születhet arról, hogy az ezekből az országokból érkező utasokra ne vonatkozzanak a brit karanténszabályok.

A brit turisztikai ágazat és a légitársaságok azonban élesen bírálják a tervet.

Willie Walsh, a legnagyobb brit légitársaság, a British Airways anyavállalatának (IAG) vezérigazgatója a minap közölte: a cég jogi eljárás megindítását fontolgatja, mivel irracionálisnak és aránytalannak tartja az intézkedést.

Walsh a londoni alsóház képviselőinek küldött levelében azt írta, hogy a BA júliusban újra akarta indítani menetrendszerinti járatainak 40 százalékát, a kormány azonban ezt a tervet „megtorpedózta” a karanténintézkedéssel.

Az IAG vezérigazgatója közölte azt is, hogy a British Airwaysnek jelenleg semmiféle kereskedelmi bevétele nincs, készpénztartaléka ugyanakkor naponta 20 millió fonttal (7,7 milliárd forinttal) apad. Walsh szerint a cég jelenlegi helyzete fenntarthatatlan.