A Momentum identitásválsága könnyen pártszakadáshoz is vezethet
Fekete-Győr András a nyilatkozatai alapján együttműködne a DK-val, ugyanakkor a Momentum mostani tisztújításának az eredménye azt jelzi, hogy ezzel a párt tagsága nem feltétlen ért egyet – mondta el a demokrata.hu számára nyilatkozva Deák Dániel politológus. A XXI. Század intézet vezető elemzője szerint az ultraliberális Donáth Anna számára megalázó vereséget hozó elnökségi választás annak a jele, hogy a Momentum olyan súlyos identitásválságban van, ami – hasonlóan az LMP-hez és a Jobbikhoz – kikezdi majd a párt kezdeti lendületét és könnyen pártszakadáshoz vezethet.
– A Momentum múlt hét végi tisztújító gyűlésén meglepő eredmény született. Fekete-Győr András maradt a pártelnök, de kiszorult az elnökségből a markánsan ultraliberális nézeteket képviselő Donáth Anna, Berg Dániel és Kerpel-Fronius Gábor. Bekerült viszont a vezetőségbe több, a közvélemény számára teljesen ismeretlen politikus mellett az a Körömi Attila, aki volt a Fidesz képviselője, aztán politizált a Jobbikban, és aki 2004-ben nem szavazta meg Magyarország európai uniós csatlakozásáról szóló szerződésének kihirdetését a parlamentben. Az elnökség összetétele felháborodást okozott a közösségi oldalak momentumos kommentelői között. Mi zajlik a pártban?
– A nyilvánosság előtt ugyan Fekete-Győr András és a Momentum többi politikusa úgy tesz, mintha semmi meglepő dolog nem történt volna a tisztújításon, ugyanakkor az eredmény még a balliberális véleményformálók szerint is azt jelzi, hogy a párt tagsága nem ért egyet a Momentum balratolódásával és azzal, hogy összefogjanak Gyurcsány Ferenccel. Ezt jelzi, hogy a liberális Donáth Anna és Berg Dániel ugyan indult az elnökségi tagságért, azonban velük szemben olyan politikusokat emelt be a vezetésbe a párttagság, akik sokkal inkább a jobboldali értékekkel szimpatizálnak. Ez a belső megosztottság nem újszerű a Momentumon belül, hiszen korábban is ez a két pólus csapott össze a pártban. Annak idején például attól volt hangos a sajtó, hogy Soproni Tamás alelnökként azt követően bukott meg, hogy 2018-ban sikertelen puccsot szervezett Fekete-Győr András Momentum-elnök ellen. Hasonló világnézeti megosztottság miatt szakadt szét korábban az LMP és a Jobbik is. Kérdéses, hogy a Momentum nem jut-e hasonló sorsra. Az biztos, hogy ha a Momentum tovább közeledik Gyurcsány Ferenchez, akkor elkerülhetetlen lesz, hogy sokan otthagyják majd a pártot.
– Mit jelez az, hogy a tisztújító gyűlés nem az ellenzék és a Momentum polgármestereinek „világraszóló sikereiről” szólt?
– Az októberi önkormányzati választás óta eltelt időszak nem az ellenzéki polgármesterek sikereitől volt hangos, ezek a politikusok eddig nem váltották be a szavazóik által hozzájuk fűzött reményeket. Ennek komoly hatása lehet majd a 2022-es országgyűlési választásra is, hiszen ha a választók számára világossá válik, hogy a hangzatos kampányígéretek után hatalmi pozícióban kudarcosak az ellenzéki politikusok, akkor ezek a pártok rengeteg szavazót veszíthetnek, a többség ugyanis nem díjazza a kormányzásra képtelen politikai alakulatokat.
– Az új elnökség nyilatkozataiból, így például Körömi Attila interjúiból sem derült ki még egyetlen konkrétum sem arra vonatkozóan, hogy mit akar az új elnökség, milyen módon, kivel, kikkel is készül a 2022-es választásra. Lehet, hogy a momentumos tisztújítás kaotikus eredménye annak a jele, hogy mostanra Gyurcsány Ferenc és a DK halálos ölelése sikeresen felemésztette a Momentumot is?
– Mindez annak a jele, hogy a Momentum ideológiailag meglehetősen megosztott, talán még saját maguk sem tudják eldönteni, hogy ez a szervezet liberális, baloldali vagy jobboldali akar lenni. Jól mutatja ezt, hogy a párt megalakulásakor még Fekete-Győr András is arról beszélt, várják a jobboldali szavazókat és sok jobboldali tagjuk van, ugyanakkor az elmúlt időszakban erősen liberális, baloldali programot hangoztattak. Ez az identitásválság előbb-utóbb – hasonlóan az LMP-hez és a Jobbikhoz – kikezdi majd a párt kezdeti lendületét, és könnyen pártszakadáshoz vezethet. Ez törvényszerű, hiszen egy párt világos értékválasztás nélkül hosszútávon működésképtelen, enélkül fontos társadalmi és politikai kérdésekben nem tudnak majd koherens álláspontot képviselni a kampány során.
– Már csak két év van a választásokig. Az MSZP megállíthatatlannak tűnő lejtmenete, az LMP és a Jobbik teljes szétesése hogyan befolyásolja a Momentum és DK viszonyát, az ellenzéki összefogás választási együttműködésének a lehetőségét? Még inkább érvényesül a DK és Gyurcsány akarata?
– Gyurcsány Ferenc célja, hogy a baloldal a 2022-es választásnak az ő és felesége vezetésével fusson neki. A DK elnöke egyértelműen úgy tekint a Momentumra, mint ahogy az MSZP tekintett 2010 előtt az SZDSZ-re. Kérdés, hogy ehhez miként fog viszonyulni a Momentum vezetése, beállnak-e Gyurcsány Ferencék mögé, vagy önálló politikát folytatnak majd? Az is reális forgatókönyv, hogy az SZDSZ 1994-es választási kampányához hasonlóan a tagságot becsapva a párt vezetése majd azt hangoztatja, hogy nem fognak össze Gyurcsány Ferenccel, ugyanakkor egy esetleges győzelem után mégis koalícióra lépnek. Fekete-Győr András a nyilatkozatai alapján együttműködne a DK-val, ugyanakkor a mostani tisztújítás eredménye azt jelzi, hogy ezzel a párt tagsága nem feltétlen ért egyet. Komoly probléma a Momentum számára, hogy míg a DK erős identitással és karakteres politikusokkal rendelkezik, addig a Momentumnak nincsen világos karaktere, ráadásul az elnökségbe most beválasztott politikusok sem ismertek országosan.
