Báránybőrbe bújt farkas

Az Alapjogokért Központ sajtótájékoztatóján elhangzott, stratégiai partnerükkel, a lengyel Ordo Iuris alapítvánnyal szeptemberig tartó tiltakozó kampányt indítanak az Isztambuli Egyezmény elfogadása ellen. Az aláírásgyűjtés Európa-szerte zajlik, eddig 15 európai szervezet csatlakozott, számuk folyamatosan bővül. 

Gender-ideológia

Ahogy Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója fogalmazott, az egyezmény „báránybőrbe bújt farkas”, amely a nők elleni erőszakkal szembeni fellépést hirdeti, miközben ennek leple alatt olyan jogi fogalmakat ültetne a tagállamok jogrendjeibe, mint például a gender, ez pedig visszafordíthatatlan következményekkel járna. Szerinte az egyezmény nem alkalmas a nők elleni erőszak visszaszorítására, sőt, kifejezetten mélyíti a társadalmi ellentéteket. 

– A dokumentum alapelve a gender-ideológia, amely a hagyományos családmodell lebontásával járna. Ez összeegyeztethetetlen nemcsak a magyar alaptörvénnyel, hanem az európai értékekkel, az európai keresztény hagyományokkal – fejtette ki. 

Emlékeztetett, az Országgyűlés határozatban rögzítette, hogy az egyezmény ellentétes az Alaptörvénnyel. A ratifikálással kapcsolatban az Európai Unió részéről nagy nyomás nehezedik a tagállamokra, sőt, tette hozzá, az is felmerült, hogy az EU mint jogi entitás csatlakozzon az egyezményhez. 

– Szükség van közös akciókra, mert az érdekérvényesítés uniós szinten sokkal hatékonyabb lehet. A keresztény-konzervatív szervezeteknek is létre kell hozniuk egy olyan nemzetközi kapcsolatrendszert, mint az ellenoldalon létező Nyílt Társadalom Alapítványok hálózata – fogalmazott Kovács István. 

Radikális feminizmus és férfiellenesség

Párkányi Eszter, az Alapjogokért Központ elemzője felkérte a konzervatív világnézetű civil szervezeteket, csatlakozzanak az aláírásgyűjtéshez és népszerűsítsék az akciót. Az aláírásgyűjtés első két napja alatt több mint 13 ezren írták alá a petíciót. Hozzátette, bár a lisszaboni szerződés óta az EU-nak van joga arra, hogy jogi entitásként csatlakozzon nemzetközi egyezményekhez, ezt csak uniós hatáskörbe tartozó témák esetén teheti meg. 

– Az egyezmény egyes rendelkezései arra kötelezik a csatlakozó államokat, hogy a büntetőtörvénykönyvükbe bizonyos büntetőjogi tényállásokat vezessenek be. Mivel a büntetőjog nem kizárólagos uniós hatáskör, így az EU nem csatlakozhat az egyezményhez – jelentette ki. 

Szerinte az erőszak elleni fellépés érdekében nem egy egyezményhez kellene csatlakozni. Fontosabb, hogy a tagállamokban hatékony áldozatvédelmi rendszer működjön. 

– Az Isztambuli Egyezmény nyelvezetét a radikális feminizmus és a férfiellenesség jellemzi, szellemisége a negyvenes évek kulturális marxizmusát idézi: társadalmi osztályokat ugraszt egymásnak. Ha az egyezményt elfogadnák, sérülne a szülőknek az a joguk, hogy a gyermeküket a saját világnézetük szerint nevelhetik. Az egyezmény arról is szól, hogy az oktatásban a hagyományos nemi sztereotípiákat le kell bontani – magyarázta. 

Elmondta, azokban az országokban, ahol az egyezményt ratifikálták, nem csökkent a nők elleni erőszak aránya. Például Spanyolországban, ha egy nő egy férfit erőszakkal vádol, a férfit azonnal el lehet távolítani a közös háztartásból, és megtilthatják, hogy a gyermekeivel találkozzon. Emiatt sok férfi veszítette már el az otthonát, holott a vádak 90 százaléka később hamisnak bizonyul. 

Az egyezmény alkotmányellenes

A Demokrata kérdésére, miszerint a kezdeményezés miben különbözik az európai polgári kezdeményezéstől, Kovács István elmondta, az „uniós népszavazásnak csúfolt” európai polgári kezdeményezés azért lett az uniós jogrend része, hogy egyfajta demokratikus sebtapasz legyen arra, hogy az EU mennyire eltávolodott az unió állampolgáraitól. Kiemelte, nem volt még olyan európai polgári kezdeményezés, amely sikert ért volna el, holott a törvényben előírt egymillió aláírást összegyűjtötte. 

– Ha kellően támogatják a petíciót, az üzenet lesz az EU vezetőinek, hogy jelentős a társadalmi ellenállás az egyezmény ellen, és bízhatunk benne, a tagállamok akaratával szemben nem erőltetik tovább, hogy a gender fogalma bekerüljön az európai jogrendbe – fogalmazott. 

Párkányi Eszter hozzátette, ami az aláírások számát illeti, nem tűztek ki konkrét célokat, az attól is függ, hány szervezet csatlakozik a kezdeményezéshez. 

Másik kérdésünkre, miszerint ha az EU jogi formába öntené az egyezményt, hogyan lehetne megakadályozni, hogy a magyar jogrend része legyen, Kovács István úgy válaszolt, ez esetben a magyar Alkotmánybíróság térfelén pattogna a labda. Emlékeztetett, a német alkotmánybíróság nemrég egy uniós dokumentum tekintetében mondta ki, hogy az összeegyeztethetetlen a német alkotmány szövegével, korábban a magyar taláros testület pedig azt deklarálta, hogy az Alkotmánybíróságnak joga van ahhoz, hogy uniós dokumentumokat is alkotmányossági kontroll alá vessen. 

– Az alkotmány egy állam szuverenitásának a magja, amelyet semmiképpen nem sérthet meg egy uniós egyezmény. Mivel az uniónak nincs önálló szuverenitása, csak a szuverén tagállamok akaratából létezik, ezért nem írhatja felül a tagállamok szuverenitását – hívta fel a figyelmet. 

Párkányi Eszter hozzátette, amikor a bolgár alkotmánybíróság kimondta, hogy az egyezmény ellentétes a bolgár alkotmánnyal, az Európai Bizottság delegációt küldött Bulgáriába, amely jól mutatja, az ügyben milyen nagy nyomás nehezedik a tagállamokra. 

A petíciót itt lehet aláírni.