Húsüzem vált gócponttá Németországban
Egy egész járást lezárhatnak a németországi Észak-Rajna-Vesztfália tartományban az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) terjedésének megállítására, mert járványgóc alakult ki egy helyi húsüzemben.
A Rheda-Wiedenbrückben működő sertésfeldolgozóban vasárnapig ezernél is több fertőzést regisztráltak. A tömeges tesztelést kedden kezdték, miután csoportos fertőzések történtek. A munkában a hadsereg (Bundeswehr) is részt vesz, a Gütersloh járási egészségügyi hivatal személyzetét egy 65 fős katonai alakulat egészíti ki. Eddig csaknem 6000 tesztet végeztek el.
Az üzemet bezárták, és elővigyázatosságból karanténra kötelezték csaknem valamennyi dolgozóját, 6400 embert, az adminisztratív munkakört betöltőkön kívül mindenkit.
A kereszténydemokrata (CDU) vezetésű tartományi kormány vasárnap rendkívüli ülést tartott. Armin Laschet miniszterelnök az ülés után elmondta, hogy egyelőre nincs szükség az egész járás lezárására, mert a góc jól körülhatárolható. Azonban az eset „hatalmas járványügyi kockázatot” jelent, ezért mindent meg kell tenni, hogy a vírus ne terjedjen át az üzemben dolgozóktól a helyi lakosságra. A legfontosabb, hogy minden érintett letöltse a karantént, így például a külföldi munkások ne látogassanak haza a kényszerszünet alatt. A helyzet kezelésében tolmácsok is segítenek, a szabályok betartását több rendőri egység ellenőrzi – mondta.
A térség CDU-s európai parlamenti (EP-) képviselője szerint mindez nem lesz elég. Nemcsak Gütersloh-ban, hanem az üzem körüli 30 kilométeres övezetben mindenütt korlátozásokat kell elrendelni az egész lakosságra – mondta Peter Liese a Bild am Sonntag című vasárnapi lapnak.
Kiemelte, hogy a sertésfeldolgozóban történt tömeges fertőzés jelenleg a legsúlyosabb járványkitörés egész Európában. A vírus legalább két hete terjedhet a dolgozók között, sokan már kórházba is kerültek, és félő, hogy számos halálos áldozat is lesz – mondta Peter Liese, az Európai Néppárt (EPP) EP-frakciójának vezető egészségügyi szakpolitikusa, aki politikai karrierje előtt orvosként dolgozott.
A Tönnies holdinghoz tartozó üzemben többnyire közép- és kelet-európai vendégmunkások dolgoznak. Az alvállalkozói konstrukcióban foglalkoztatott emberek általában tömegszállásokon laknak. A közeli Verlben, ahol a dolgozók egy részét elszállásolták, a városvezetés megbízott egy biztonsági céget a karantén betartásának ellenőrzésével, és kordonokkal lezárta a negyedet. Az elkerített településrészen számos családi ház is van, amelyek lakói nem a Tönnies-nél dolgoznak.
A történtek feltárásába a területileg illetékes bielefeldi ügyészség is bekapcsolódott, gondatlan testi sértés és a fertőző betegségek elleni védekezésről szóló törvény megsértésének gyanúja miatt folytatnak vizsgálatot, egyelőre ismeretlen tettes ellen.
Hubertus Heil szövetségi munkaügyi miniszter a napokban megrázónak nevezte a húsüzemi járványkitörésről szóló híreket. Az eset megmutatja, milyen következményekkel jár, amikor „nem bánnak méltányos, fair módon közép- és kelet-európai munkavállalókkal nálunk” – nyilatkozott a miniszter az ARD országos köztelevíziónak.
Hozzátette: az eset azt is megmutatja, hogy helyesen járt el a kormány, amikor a hasonló járványkitörések révén elrendelte, hogy 2021-től tilos a vállalkozói szerződés (Werkvertrag) alkalmazása a német húsipar azon társaságainak, amelyek fő üzletága az élőállat-vágás és a húsfeldolgozás.
A német húsiparban nagyjából 200 ezren dolgoznak, az ágazat versenyképességét jórészt a vállalkozói szerződésekkel szerzett olcsó munkaerő biztosítja. Becslések szerint a mészárosok és a hentesek nagyjából 90 százaléka alvállalkozóknál alkalmazott közép- vagy kelet-európai vendégmunkás. A konstrukció lehetővé teszi, hogy a húsipari cég megkerülje a többi között a bérre és a társadalombiztosításra vonatkozó hazai előírásokat. Visszaélésekről több mint húsz éve jelennek meg beszámolók a német és a külföldi sajtóban.
A több üzemet működtető Tönnies holding az első számú szereplő a sertésfeldolgozás németországi piacán, tavaly 16,7 millió sertést dolgoztak fel, piaci részesedésük 30,3 százalékos volt.
A rheda-wiedenbrückeni eset hatása a járvány alakulását mutató országos adatokban is megmutatkozik. A Robert Koch országos közegészségügyi intézethez (RKI) az utóbbi napokban rendre 500-nál több új fertőzöttről érkezik jelentés, holott június elejétől a hónap közepéig általában az 500-as határ alatt volt az új fertőzöttek napi száma. Szombatról vasárnapra 687 új esetet jelentettek az intézetnek a járási és városi egészségügyi hivatalok. Így a járvány kezdete óta 189 ezer 822 fertőzést mutattak ki.
Németországban több mint egy hónapja tartósan ezer alatt van az igazolt új fertőzöttek napi száma, és a járvány egyre inkább helyi kitörésekből, fellángolásokból áll. Gócok alakultak ki Rheda-Wiedenbrücken mellett például Berlin Neukölln nevű kerületében és Göttingenben. Ezek az esetek megemelték a vírus úgynevezett reprodukciós rátáját (R), amely az RKI vasárnapi jelentése szerint az utóbbi hetekben regisztrált 0,7-1,2 közötti sávból felugrott 1,79-re. Ez azt jelenti, hogy minden 100 új fertőzött átlagosan további 179 embernek adja tovább a vírust.
