Startra készen
A héten újra megnyithatnak a kulturális intézmények, a korlátozások feloldása azonban másként érinti a különböző művészeti ágakat. A mozik és a kiállítótermek jelentős része tárt karokkal várja a vendégeket, a szabadtéri játszóhellyel nem rendelkező színházak inkább már az őszi évadra készülnek.
A vendéglátás mellett a kulturális élet szereplőit lehetetlenítette el leginkább a koronavírus-járvány, azonban a mozik, a színházak és a múzeumok egyaránt megtalálták a módját, hogy az átmeneti időszak alatt se hagyják magukra törzsközönségüket. És bár június 25-étől az intézmények újra korlátozások nélkül megnyithatják a kapuikat, sőt, még a maszk viselése sem lesz kötelező a látogatóknak, az elmúlt három hónap hatásait várhatóan a jövőben is érezni fogjuk.
Vörös szőnyeg helyett
Amikor március 12-én száz főben korlátozták a beltéri rendezvényeken részt vevők számát, a piacvezető Cinema City mozihálózat néhány napig létszámkorlátozás mellett még nyitva tartott, a Budapest Film Zrt. alá tartozó, főleg művészmozik viszont rögtön bezártak. A Budapest Film Zrt. aztán április végén elindította a Távmozi nevű online platformját, amelyen a valós filmszínház illúzióját keltve válthattak jegyet a nézők a digitális előadásokra. Másfél hónap alatt több mint tízezren éltek a lehetőséggel, amely ugyan csekélynek tűnhet, de ez a kezdeményezés is hozzájárult ahhoz, hogy a cég teljes fizetéssel megőrizhesse összes alkalmazottját. A Budapest Filmet vezető Liszka Tamás ugyanakkor nem rejti véka alá a közeljövőre vonatkozó aggodalmait: az évek során felhalmozott tartalékuk elfogyott, így óriási bajba kerülnének, ha a koronavírus-járvány őszre jósolt második hulláma miatt újból be kellene zárni minden egységüket. Annál is inkább, mert bár hivatalosan eddig is önkormányzati fenntartásban üzemeltek, kilencvenöt százalékban a piacról éltek, és ez ideig sehonnan sem kaptak plusztámogatást. Ezért is várják már nagyon izgatottan, hogy ismét pörögjenek a vetítőgépek; az üresen álló termeknél még az is jobb, ha a korlátozó intézkedések csupán harmad- vagy negyedházas előadásokat engednek.
Más kérdés, hogy ebben a furcsa helyzetben milyen premiereket tudnak műsorra tűzni. Az elsősorban a hollywoodi produkciókra fókuszáló nagy mozihálózatok erősen kiszolgáltatottak a kínálatot illetően, hiszen a legnagyobb durranások bemutatójának dátumáról a stúdiók döntenek, azok viszont kivárják, míg a jelentősebb nemzetközi piacok világszerte megnyílnak. A megváltást a szakma Christopher Nolan július 30-án debütáló Tenet című sci-fijétől várja, aminek ráadásul komoly konkurenciája sem lesz, az élő szereplős Mulan-film és az X-Men univerzumában játszódó Új mutánsok mellett nagyítóval kell keresni a széles közönséget megcélzó nyári premiereket. Ráadásul az amerikai járványhelyzet alakulása ezeket is bármikor módosíthatja. A művészmoziknak és a velük együttműködő kisebb, inkább európai darabokra koncentráló filmforgalmazóknak jóval nagyobb a mozgásterük. Szalóky Bálint, a független alkotásokra szakosodott Mozinet munkatársa úgy nyilatkozott a Demokratának, egyelőre ők is óvatosak, kezdetben az elhalasztott premierjeiket pótolnák, illetve a járvány ideje alatt online debütált alkotásokat szeretnék nagyvászonra vinni.
Kérdés az is, az elmúlt időszak tapasztalatai hosszú távon miként hatnak majd a teljes nemzetközi filmszakmára. Liszka Tamás abban bízik, hogy a fesztiválokon a limuzinok, a vörös szőnyeg és a pazar állófogadások helyett ismét a filmekre helyeződik a fókusz – igaz, az meg a rendezvényszervezőket küldené teljesen padlóra. A Budapest Film Zrt. igazgatójaként egy másik álma viszont valóban megvalósulni látszik: a cég kertmozikat nyit szerte a fővárosban, a Hunyadi és a Teleki téren júliustól már biztosan heti rendszerességgel tartanak vetítéseket, és további helyszínekkel kapcsolatban is zajlanak az egyeztetések.
Isten kezében
A színházak számára szintén kulcsfontosságú volt, hogy a karantén alatt mennyire tudják megtartani a közönségüket, vagy ha már így adódott, megejteni a régóta halogatott infrastrukturális fejlesztéseket. Más teátrumokhoz hasonlóan az Újszínház is több korábbi előadását feltette a YouTube-ra, miközben elvégezték a szükséges műszaki karbantartási és felújítási munkálatokat. Jelenleg a következő évadra készülnek, az őszi szezon a tervek szerint már szeptemberben elindul Zilahy Lajos Fatornyok című darabjával, Csiszár Imre rendezésében. A korábban elhalasztott előadások szintén új időpontot kapnak, az idén elmaradt VII. Keresztény Színházi Fesztivált jövő tavasszal pótolják. Nyári játszáson nem gondolkodnak, mert a tapasztalatok szerint a nézők ilyenkor kevésbé vágynak beltéri élményekre, és a járványtól való esetleges félelem sem kedvezne a jegyeladásnak. A mozikkal szemben a színház esetében viszont fontos a telt ház, és nem is elsősorban anyagi szempontból. Ahogyan az Újszínház igazgatója, Dörner György fogalmaz, „a színészek számára sem szívderítő látvány a szellős soroké, és a közönség is nehezebben fejezi ki az örömét, a meghatottságát vagy a tetszésnyilvánítását, ha elszeparálva érzi magát a hatalmas belső térben, azaz nem alakul ki az előadó és a befogadó között oda-vissza áramló érzelmi kapcsolat. Hasonló okokból a szabadtéri játszóhellyel is rendelkező teátrumok egy része is zárva marad őszig”.
Az igazgató ugyanakkor fontosnak tartja elmondani azt is: a tekintetben szerencsésen alakult az Újszínház munkatársainak sorsa, hogy társulaton belül egyetlen kollégától sem kellett megválni. És hogy mi lesz, ha néhány hónap múlva esetleg újból karanténba kényszerülünk, azon szerinte teljesen felesleges előre aggódni.
– Mindannyian Isten kezében vagyunk, és csupán emberi léptékben gondolkodhatunk. A világban zajló eseményeket szemlélve a koronavírus mellett számos egyéb tényező is keresztülhúzhatja a számításainkat. A mi feladatunk, hogy készüljünk az előadásokra, és minél jobban megpróbáljunk alkalmazkodni a külső körülményekhez, ennél többet nem tehetünk.
Szakmai tanulságok
A budapesti és a vidéki múzeumok is ezt tették, és számos ötlettel próbálták hasznosítani a maguk számára a kényszerszünetet. A Mai Manó Ház a blogján már korábban is gyakran osztott meg fotótörténeti érdekességeket, a járvány alatt még nagyobb súlyt fektettek erre, a Műcsarnok pedig digitális tárlatvezetésekkel mutatta be Paolo Ventura Velencei történet című tárlatát, és virtuálisan bejárhatóvá tették a II. Képzőművészeti Nemzeti Szalont is.
A debreceni Modem ezzel szemben a társadalmi szerepvállalást helyezte előtérbe, márciusban elindították a Varrjunk maszkot! mozgalmat, és a Csokonai Színházzal, a Vojtina Bábszínházzal, illetve magánbefektetőkkel közösen összesen mintegy negyvenezer védőfelszerelést készítettek egészségügyi dolgozóknak és az önkormányzatoknak. A rendszerváltás jubileuma alkalmából március elején megnyílt 30 – Kísérleti művészetpedagógiai program című tárlatuk kényszerű bezárását pedig Don Tamás online korosztályi foglalkozásaival orvosolták ideiglenesen. A szigorítások enyhítésével elindították a Lépj a körbe! projektet is, amelynek keretében Debrecen-szerte sárga köröket festettek, a mintákra helyezett QR-kód segítségével a közeli kulturális intézmények, az állatkert vagy különböző üzletek videóit tekinthetik meg az érdeklődők. A Modem szokásos éves tárlatát, a Medgyessy Ferenc Gimnázium végzőseinek munkáit pedig szabadtéren, kirakatokban állították ki.
– Mi készen állunk az újranyitásra, ám a járvány esetleges második hulláma miatt világszerte bizonytalanság tapasztalható a műtárgykölcsönzés és a nemzetközi kiállítások szempontjából – mondja Koroknai Edit, az intézmény igazgatója. – Az elmúlt három hónap viszont számos pozitív szakmai tanulsággal is szolgált, még jobban felfedeztük a modern technikában rejlő lehetőséget, így a jövőben is gondolkodunk online foglalkoztatásokban, és tervezzük azt is, hogy még szorosabb kapcsolatot építünk ki a helyi művészekkel.
Baki Péter, a kecskeméti Magyar Fotográfiai Múzeum és a budapesti Mai Manó Ház igazgatója még optimistábban tekint a jövőbe, pláne mert úgy tűnik, tartani tudják az eredeti tervet, és az őszi Fotóhónap rendezvénysorozatuk Robert Doisneau világhírű francia fotográfus műveivel indul majd. Folyamatosan zajlanak egyeztetések nemzetközi kiállításokról is, sőt, a közelmúltban berlini és párizsi galériák keresték őket kölcsönzési szándékkal. Vagyis minden jel arra mutat, hogy hamarosan visszatérhet az élet a megszokott kerékvágásba. Amiért jelenleg a fél világ fohászkodik.
