Az élet színe a vérvörös

Az Országos Vérellátó Szolgálat (OVSZ) honlapján olvasható adatok szerint a hazai egészségügyi intézmények igénye körülbelül évi 390 ezer véradással elégíthető ki, amihez minden egyes munkanapon 1600-1800 véradóra volna szükség. Az elmúlt hónapok pandémiás helyzete miatt érthető módon kevesebben mentek el vért adni, de nem csak ezért csökken az önkéntesek száma. Az okok között az idősödő társadalom és az általánosan romló egészségi állapot is felelőssé tehető – példának okáért egyre több fiatal szorul vérnyomáscsökkentő gyógyszerek szedésére, és megfigyelhető a túlsúly miatt kialakuló cukorbetegség is az egyre fiatalabb korosztályokban. Ráadásul nyáron, az önfeledt pihenés idején a tapasztalatok szerint csökken a véradási kedv.

Testnek, léleknek

Pedig a segítségnyújtásnak ez a formája nem csak a rászorulóknak fontos, jótékony hatással lehet a véradó egészségi állapotára is. Hiszen a véradás serkenti a vérképzést, ezzel stimulálja a szervezet védekezőképességét. A pluszkilók elleni harchoz is ad némi segítséget, hiszen egy-egy véradás során 500-600 kilokalória energiát is képes elégetni a szervezet, vagyis miközben jót teszünk, karcsúsodunk is: a véradás testre és lélekre is pozitív hatással van.

Nem beszélve arról, hogy a műveletet minden alkalommal orvosi vizsgálat előzi meg, így friss információt kaphatunk az egészségi állapotunk felől. Ha először vállalkozunk véradásra, a konzultáció során a vércsoportunkat is meghatározzák, egyébként megtudhatjuk aktuális hemoglobinszintünket, vérnyomásunkat, az orvosi vizsgálat pedig felfedheti esetleges lappangó betegségeinket is.

Hazánkban minden első véradónál vizsgálják a korábban esetlegesen lezajlott hepatitis B-fertőzés ellenanyagszintjét, valamint minden alkalommal rutinszerűen szűrnek hepatitis B- és C-vírusra, HIV-fertőzésre és a szifilisz kórokozójára. A fertőzést hordozó vért azonnal megsemmisítik, donor természetesen csak egészséges ember lehet.

Félliternyi élet

A vér szervezetünkben az oxigént, a szén-dioxidot, a tápanyagokat, a salak­anyagokat, a hormonokat szállítja, de fontos szerepe van a kórokozók elleni védelemben is, sőt, a vérkeringés áttételesen segít a hőháztartás szabályozásában is. Egy felnőtt embernek körülbelül öt liter vére van, a véradás során 450 milliliternyit vesznek le – ez még bőven a szervezet mobilizálható kapacitása alatt van, az ugyanis egy liter.

Véradásra csak tizennyolcadik életévüket betöltött fiatalok jelentkezhetnek, míg a felső korhatár hatvanöt, első véradás esetén hatvan év. Fontos szempont, hogy a donor testsúlya elérje az ötven kilogrammot, valamint hogy a legutolsó véradás óta legalább két hónap teljen el, a szervezetnek ugyanis ennyi időre van szüksége a regenerálódásra. A nők évente legfeljebb négyszer, a férfiak ötször adhatnak vért.

Maga a véradás folyamata körülbelül egy órát vesz igénybe. A közhiedelemmel ellentétben nem kell éhgyomorral érkezni, sőt fontos, hogy a vérvétel előtt bőségesen igyunk, és együnk valami könnyűt is, így elkerülhető a szédüléses rosszullét. Szükség lesz a személyi okmányokra, így személyi igazolvány és tajkártya nélkül nem érdemes elindulnunk. Az adatfelvétel után egy kérdőívet kell kitölteni, amelyben betegségeinkkel, gyógyszerszedési szokásainkkal, valamint az életvitelünkkel kapcsolatos kérdésekre kell választ adni, ezt követi az orvosi ellenőrzés. Ha a vizsgálat vagy a kérdőív alapján valakit nem talál vér­adásra alkalmasnak az orvos, az okokról felvilágosítással szolgál. A nem megfelelő hemoglobinszint – nőknél literenként 125, férfiaknál 135 grammnál alacsonyabb érték –, a banális fertőzések, mint a nátha, herpeszvírus vagy nemrég lezajlott műtétek is ideiglenesen kizáró okok lehetnek. Végleges kizárást a HIV-vírus vagy más, vérrel átvihető fertőzések jelenléte, vérképzőszervi megbetegedések, daganatok, sőt a kezeletlen magas vérnyomás, illetve egyes gyógyszerek szedése tehet szükségessé.

Egy ember három másikért

A véradás mindössze tíz percet vesz igénybe; félig ülő helyzetben történik, a vérvételre legalkalmasabb területről, a könyökvénából. Az első 20-30 milliliter vér mintavételi zsákba kerül, ami a vérvételi zsák tartozéka, ezt használják a későbbi laboratóriumi vizsgálatokhoz. Fontos tudni, hogy bármilyen fertőzés ki van zárva a műveletnél, hiszen minden alkalommal egyszer használatos, steril tűt alkalmaznak. A levett vér is steril marad, hiszen egy speciális, többrészes zsákrendszerbe kerül, ami el van zárva a környezettől. Utána a donor nyomókötést kap a karjára, amit még néhány órán át viselnie kell, és bő tíz percet pihenhet – számos helyen innivalót és csokoládét is adnak.

Az egy személytől levett vérből háromféle vérkészítményt állítanak elő a laboratóriumokban, amit akár három beteg kezeléséhez is felhasználhatnak. E három készítmény a vörösvérsejt-koncentrátum, a trombocitakoncentrátum és a fagyasztott plazma. Ezek közül leggyorsabban a trombocita szavatossága jár le, ezt csupán öt napig lehet felhasználni, ezért is fontos, hogy folyamatosan jelentkezzenek donorok. A készítményeket a legkülönbözőbb helyzetekben alkalmazzák: a vérátömlesztést, azaz transzfúziót tervezett műtéteknél vagy éppen a nagy vérveszteséggel járó szüléseknél, súlyos baleseteknél. Szükség lehet vérkészítményekre a különböző típusú vérképzőszervi betegségek esetén, így például leukémia gyógyításánál, de kaphatnak vért a szívbetegek, a gyomor- és bélrendszeri betegségben szenvedők is.