A szavazóhelyiségek 7 órától 21 óráig tartanak nyitva; 27 230 helyen több mint 30,2 millió választásra jogosult szavazópolgár voksolhat, ebből 374 ezren külföldön. Idén a voksolás a koronavírus-járvány miatt vegyes, hagyományos és levélformában is lehetséges. Az utóbbi szavazási módszerre a lengyelországi választókerületekben csaknem 185 ezren, külföldön pedig 343 ezren regisztráltak.

Hirdetés

Az esti zárás pillanatában exit poll-becslést közölnek a várható eredményről. A végleges eredményeket az országos választási bizottság (PKW) legkorábban kedd estére ígéri.

A legtöbb felmérés szerint 60 százalék körüli részvételi arányra lehet számítani. Az előző, 2015-ös elnökválasztás első fordulójában a jogosultak 49 százaléka járult az urnákhoz, a legmagasabb, 65 százalékos részvételt az 1995-ös elnökválasztáson mérték.

Korábban írtuk

A kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt támogatásával második elnöki mandátumért induló Andrzej Duda a felmérések szerint 39-43 százalékos eredményre számíthat, a PO jelöltjének, Rafal Trzaskowskinak a támogatottsága 28-32 százalékos.

A további jelöltek esetében jelentősebb eredményt még a függetlenként induló liberális katolikus újságíró, Szymon Holownia érhet el (átlagosan 11 százalék). A radikális nemzeti és az újliberális pártok koalícióját, a Konföderációt képviselő Krzysztof Bosak 8 százalék körüli népszerűségnek örvend. A Lengyel Parasztpárt elnöke, Wladyslaw Kosiniak-Kamysz mintegy 5 százalékos, Robert Biedron melegjogi aktivista, baloldali EP-képviselő pedig 4 százalékos népszerűséget könyvelhet el. A többi jelölt támogatottsága 2 százalék alatt van.

A voksolás ideje alatt érvényben van a péntek éjfélkor beállt kampánycsend.

Lengyelországban ötévente tartanak közvetlen elnökválasztást. Második fordulót akkor rendeznek, ha az elsőben a jelöltek egyike sem szerzi meg a szavazatok több mint felét. Az idei esetleges második fordulót július 12-re tűzték ki.

A lengyel alkotmány szerint a hivatalban lévő elnök csak egyszer választható újra.

A lengyel államfőnek – részint a közvetlen választás miatt is – viszonylag jelentős, nem pusztán ceremoniális jogosítványai vannak. Szava van a külpolitikában, ő a hadsereg főparancsnoka, de ami a legfontosabb, hogy megvétózhatja a parlament által elfogadott törvényeket, és az elnöki vétót a szejm az újabb szavazáson csak háromötödös többséggel utasíthatja el. A PiS-nek nincs ekkora többsége az alsóházban.

Magas volt a részvételi arány vasárnap délig a lengyelországi elnökválasztás első fordulójában, egyelőre a szavazásra jogosultak 24 százaléka élt választói jogával – tájékoztatott kora délutáni sajtóértekezletén a lengyel országos választási bizottság (PKW).

A 2015-ös elnökválasztáson ilyenkor 14,61 százalékos, a tavaly őszi parlamenti választáson pedig 18 százalékos volt a részvételi arány.

Az utóbbi napokban a pusztító árvíz sújtotta délkelet-lengyelországi Kárpátaljai vajdaságban – amely a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) erős szavazóbázisát jelenti és általában átlag feletti részvételi arányt jegyez – délig átlagosnál valamivel alacsonyabb, 23,8 százalékos részvételt mértek. Az árvíz miatt a térségben két szavazóhelyiséget kellett átkölteztetni.

A szavazóhelyiségek országszerte 7 órakor nyíltak meg és 21 óráig tartanak nyitva. Korábbi felmérések urnazárásig 60 százalék körüli részvételi arányt jeleztek. A PKW elnöke, Sylwester Marciniak viszont vasárnapi sajtóértekezleten elmondta: amennyiben a következő órákban a délelőttiekhez hasonlóan alakul a részvétel, rekordmagassá válhat.

Az előző, 2015-ös elnökválasztás első fordulójában a jogosultak 49 százaléka járult az urnákhoz, a legmagasabb, 65 százalékos részvételt az 1995-ös elnökválasztáson mérték.

Összesen több mint 30,2 millióan jogosultak a szavazásra, közülük külföldön 374 ezren regisztráltak.

Idén a voksolás a koronavírus-járvány miatt vegyes, hagyományos és levélformában is lehetséges. Az utóbbi szavazási módszerre a lengyelországi választókerületekben csaknem 185 ezren, külföldön pedig 343 ezren jelentkeztek. A hagyományos módszer szerint, személyesen szavazókat egészségügyi szabályok betartása, szájmaszk viselése kötelezi a szavazóhelyiségekben.

A voksolás ideje alatt érvényben van a péntek éjfélkor beállt kampánycsend.

Az esti zárás pillanatában exit poll-becslést közölnek a várható eredményről. A végleges eredményeket a PKW legkorábban kedd estére ígéri.

Összesen 11 induló jelölt közül a választás két legnagyobb esélyese a PiS párt támogatásával második elnöki mandátumért induló Andrzej Duda, valamint a fő ellenzéki erő, PO által vezetett koalíció jelöltje, Rafal Trzaskowski varsói főpolgármester. Duda a felmérések szerint 39-43 százalékos eredményre számíthat, Trzaskowski támogatottsága 28-32 százalékos.

Lengyelországban ötévente tartanak közvetlen elnökválasztást. Második fordulót akkor rendeznek, ha az elsőben a jelöltek egyike sem szerzi meg a szavazatok több mint felét. Az idei esetleges második fordulót július 12-re tűzték ki. A lengyel alkotmány szerint a hivatalban lévő elnök csak egyszer választható újra.

Magas volt a részvételi arány vasárnap 17 óráig a lengyelországi elnökválasztás első fordulójában, eddig a szavazásra jogosultak 47,9 százaléka élt választói jogával – tájékoztatott kora délutáni sajtóértekezletén a lengyel országos választási bizottság (PKW).

A 2015-ös elnökválasztáson ilyenkor 34,4 százalékos, a tavaly őszi parlamenti választáson pedig 45,9 százalékos volt a részvételi arány.

A kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) erős szavazóbázisának számító, jelenleg árvíz sújtotta délkelet-lengyelországi Kárpátaljai vajdaságban két szavazóhelyiséget kellett átkölteztetni. A térség általában átlag feletti részvételi arányt jegyez, mindazonáltal 17 óráig az átlagosnál nem sokkal magasabb, 49,1 százalékos részvételt mértek ott, míg 2015-ben ez az adat hat százalékkal felülmúlta az országos átlagot. A balliberális szavazótábor egyik erődjének számító Varsóban a városok közül a legmagasabb, 54,8 százalékos volt a részvétel.

A szavazóhelyiségek országszerte 7 órakor nyíltak meg és 21 óráig tartanak nyitva. Korábbi felmérések urnazárásig 60 százalék körüli részvételi arányt jeleztek. A PKW elnöke, Sylwester Marciniak viszont vasárnapi sajtóértekezleten elmondta: a részvétel ennél magasabb lehet, rekordmagassá válhat.

Az előző, 2015-ös elnökválasztás első fordulójában a jogosultak 49 százaléka járult az urnákhoz, a legmagasabb, 65 százalékos részvételt az 1995-ös elnökválasztáson mérték.

Összesen több mint 30,2 millióan jogosultak a szavazásra, közülük külföldön 374 ezren regisztráltak.

Idén a voksolás a koronavírus-járvány miatt vegyes, hagyományos és levélformában is lehetséges. Az utóbbi szavazási módszerre a lengyelországi választókerületekben csaknem 185 ezren, külföldön pedig 343 ezren jelentkeztek. A hagyományos módszer szerint, személyesen szavazókat egészségügyi szabályok betartása, szájmaszk viselése kötelezi a szavazóhelyiségekben.

A voksolás ideje alatt érvényben van a péntek éjfélkor beállt kampánycsend.

Az esti zárás pillanatában exit poll-becslést közölnek a várható eredményről. A végleges eredményeket a PKW legkorábban kedd estére ígéri.

Összesen 11 induló jelölt közül a választás két legnagyobb esélyese a PiS párt támogatásával második elnöki mandátumért induló Andrzej Duda, valamint a fő ellenzéki erő, PO által vezetett koalíció jelöltje, Rafal Trzaskowski varsói főpolgármester. Duda a felmérések szerint 39-43 százalékos eredményre számíthat, Trzaskowski támogatottsága 28-32 százalékos.

Lengyelországban ötévente tartanak közvetlen elnökválasztást. Második fordulót akkor rendeznek, ha az elsőben a jelöltek egyike sem szerzi meg a szavazatok több mint felét. Az idei esetleges második fordulót július 12-re tűzték ki. A lengyel alkotmány szerint a hivatalban lévő elnök csak egyszer választható újra.