Előrehozott választást tartanak Horvátországban
Megkezdődtek vasárnap reggel hét órakor a horvátországi előrehozott parlamenti választások, amelyeken több mint 3,8 millió szavazásra jogosult állampolgár adhatja le voksát.Bár a kormány mandátuma eredetileg október 14-én járt volna le és a következő választásokat december végéig kellett volna megtartani, a horvát parlament a konzervatív-liberális kormánykoalíció javaslatára május 18-án feloszlatta magát. A kormány szerint a koronavírus-járvány miatt kialakult helyzet most kedvez a választások megtartásának, őszre pedig sokkal nagyobb kihívásokkal kell szembenéznie az országnak, emiatt akarták megerősíteni a belpolitikai stabilitást egy új parlamenti többséggel.
Az előrejelzések szerint azonban sem a krományzó, jobboldali Horvát Demokratikus Közösség (HDZ), sem fő vetélytársa, az ellenzéki, baloldali Szociáldemokrata Párt (SDP) nem tud majd egyedül kormányt alakítani, mert egyikük sem tudja begyűjteni az ehhez elegendő szavazatot.
A szavazóhelyiségek este hét óráig lesznek nyitva.
A horvát választási iroda honlapján folyamatosan beszámol a részvételi arányról. Az exit pollok-felmérések eredményét közvetlenül az urnazárás után hozzák nyilvánosságra. Az első részeredményeket 21 óra után hozza nyilvánosságra az országos választási iroda.
A szábor 151 képviselője közül 140-et az ország tíz választókerületében választanak meg, minden választókerületben 14-et a politikai pártok listáiról. A nemzeti kisebbségek összesen nyolc képviselőt juttathatnak be a törvényhozásba – közülük a magyarok és az olaszok egyet-egyet választhatnak, a szerbek pedig hármat. További három képviselőt a horvát diaszpóra választ meg, itt csak azok voksolhatnak, akiknek nincs bejelentett lakcímük Horvátországban.
A parlamentbe jutási küszöb 5 százalék. A mandátum négy évre szól.
A 2669 jelöltre és 192 listára Horvátországban közel hétezer szavazóhelyiségben adhatják le voksaikat az állampolgárok. Külföldön 112 szavazóhelyiségben 185 ezren voksolhatnak, a legtöbben – mintegy 60 ezren – Bosznia-Hercegovinában.
A járványhelyzet miatt szigorú előírások szerint folyik a szavazás.
Míg a választási bizottságok tagjai számára kötelező a szájmaszk viselése, a választópolgároknak csak ajánlott.
Azok, akik számára házi karantént rendeltek el, vagy vasárnap reggel a koronavírus-fertőzés tüneteit tapasztalják magukon, és ezért nem tudnak megjelenni abban a szavazóhelyiségben, ahol a választói névjegyzékben szerepelnek, mozgóurnát igényelhetnek otthonukba, de felkérhetik egyik családtagjukat is vagy egy bizalmi személyt, hogy leadja voksukat.
Az Országos Választási Bizottság (DIP) a hét elején még úgy tájékoztatott, hogy azok, akik a koronavírus-fertőzés tüneteit tapasztalják magukon, illetve diagnosztizálták náluk a Covid-19 betegség tüneteit, nem vehetnek részt a választásokon. A DIP azonban a hét közepén megváltoztatta döntését, miután az alkotmánybíróság felszólította a testületet, hogy vizsgálja felül határozatát, mert sértheti a választások alkotmányosságát és jogszerűségét.
Előrehozott parlamenti választásokat tartanak vasárnap Horvátországban, az előrejelzések szerint a voksolás kimenetele bizonytalan.
A valamivel több mint 3,8 millió szavazásra jogosult horvát állampolgár 2669 jelölt közül választhatja ki, hogy kit juttat be a 151 fős horvát száborba. Összesen 192 listára lehet majd voksolni: 95 önálló pártlistára, 92 koalíciós listára és 5 függetlenre. A listák választókerületenként változnak.
A 151 parlamenti képviselő közül 140-et az ország 10 választókerületében választanak meg, minden választókerületben 14-et a politikai pártok listáiról. A parlamentbe jutási küszöb 5 százalék.
A nemzeti kisebbségek összesen további 8 képviselőt juttathatnak be a törvényhozásba – közülük a magyarok és az olaszok egy-egy kisebbségi képviselőt választhatnak, a szerbek pedig hármat. További három képviselőt a horvát diaszpóra választ meg, itt csak azok voksolhatnak, akiknek nincs bejelentett lakcímük Horvátországban.
A horvát alkotmány értelmében a parlamentnek legkevesebb 100 és legfeljebb 160 képviselője lehet. A mandátumuk négy évre szól.
Bár a kormány mandátuma eredetileg október 14-én járt volna le, és az alkotmány szerint a választásokat december végéig kellett volna megtartani, a horvát parlament a konzervatív-liberális koalíciós kabinet javaslatára május 18-án feloszlatta magát. A kormány szerint a koronavírus-járvány miatt kialakult helyzet most kedvez a választások megtartásának, őszre pedig sokkal nagyobb kihívásokkal kell szembenéznie az országnak, ami miatt szerették volna megerősíteni a belpolitikai stabilitást egy új parlamenti többség megteremtésével.
Az előrejelzések szerint azonban sem a jobboldali Horvát Demokratikus Közösség (HDZ), sem a baloldali Szociáldemokrata Párt (SDP) nem tud majd kompromisszumok nélküli kormányt alakítani, mert egyikük sem tudja begyűjteni az ehhez elegendő számú szavazatot a vasárnapi előre hozott választáson.
A horvát országos választási bizottság adatai szerint vasárnap délig valamivel kevesebben mentek el szavazni, mint a négy évvel ezelőtti parlamenti választásokon.
Délelőtt fél 12-ig a szavazásra jogosult polgárok 18,09 százaléka járult az urnákhoz. 2016-ben ugyanez az arány 18,86 százalék volt.
A választás nyugodt mederben zajlik, rendkívüli esemény nem történt.
A horvát sajtó arról számolt be, hogy járványhelyzet miatt szigorú előírások mellett folyik a szavazás, ezért sok szavazóhelyen nagy a tumultus, és hosszú sorokban várakoznak a választópolgárok.
A szavazóhelyiségek reggel 7 órától este hét óráig várják a valamivel több 3,8 millió választópolgárt, hogy leadja szavazatát.
A választási kampány július 3-án, pénteken éjfélkor fejeződött be. A kampánycsend urnazárásig, vasárnap este 7 óráig tart. Az exit poll-felmérések eredményét közvetlenül az urnazárás után hozzák nyilvánosságra.
A szábor 151 képviselője közül 140-et az ország tíz választókerületében választanak meg, minden választókerületben 14-et a politikai pártok listáiról. A nemzeti kisebbségek összesen nyolc képviselőt juttathatnak a törvényhozásba – közülük a magyarok és az olaszok egyet-egyet választhatnak, a szerbek pedig hármat. További három képviselőt a horvát diaszpóra választ meg, itt csak azok voksolhatnak, akiknek nincs bejelentett lakcímük Horvátországban.
A parlamentbe jutási küszöb 5 százalék. A mandátum négy évre szól.
A 2669 jelöltre és 192 listára Horvátországban közel hétezer szavazóhelyiségben adhatják le voksaikat az állampolgárok. Külföldön 112 szavazóhelyiségben 185 ezren voksolhatnak, a legtöbben – mintegy 60 ezren – Bosznia-Hercegovinában.
Részeredményeket már 21 órától nyilvánosságra hoz az országos választási iroda. A preferenciális listás szavazás miatt, amelyen a választók a politikai pártok mellett, ugyanazon a listán egy jelölt nevét is bekarikázhatják, és ezzel preferencia szerint rangsorolhatják, az eredmények 80 százalékos feldolgozottság mellett csak éjfél körül várhatók.
