Keserédes
Közös időnk ’89-90, a Magyar Nemzeti Múzeum közösségi kiállítása, látogatható augusztus 30-igA Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) 2019 januárjában különleges, az egész esztendőt lefedő programsorozatot szervezett a rendszerváltoztatás harmincadik évfordulója tiszteletére. Ennek részeként akciót hirdettek: bárki behozhatta a korszakhoz kapcsolódó tárgyi emlékeit vagy akár egy, az életét meghatározó akkori történetet. Ebből az anyagból rendezték meg a Közös időnk ’89-90 című időszaki kiállítást, a hazai múzeumtörténetben egyedülálló, szokatlan installációval várva a látogatókat. A koronavírus-járvány miatt az elmúlt hónapokban csak online változatban és más térbe, az Esztergomi Vármúzeumba áthangolt tárlat június 20. óta újra eredeti helyén látható.
A párhuzamos, fekete-fehér képregény-kerettörténetbe ágyazott sztori, amelyben két átlagos tizennyolc éves fiatal, Kriszti és Zoli rendszerváltás kori mindennapjai elevenednek fel, kitűnően jelzi a kurátori (Gál Vilmos) szándékot: a politikai folyamatok és az események akkori főszereplői megjelennek ugyan, de a hangsúly a társadalmi környezeten és az átlagember közérzetének és viszonyulási pontjainak szubjektív ábrázolásán van. Ennek megfelelően láthatunk például a fordulót megelőző hiánygazdaságra utaló jellemző tárgyakat (makett Trabant, vonalas telefonok, Wartburg-reklám), egy csővázas Jermak hátizsákot, amelyben egy evangélikus lelkész csempészett át magyar nyelvű vallási tárgyú könyveket a román határon, az 1981-től 2010-ig kiadott Március 15-e emlékérem („alternatív Kossuth-díj”) egy példányát vagy egy hölgy által felajánlott mellénykét – ő ebben szavalt 1989. március 15-én. A több mint ötven civil adományozótól beérkezett emlékek (fotók, plakátok, játékok, iratok, utcanévtáblák stb.) vezetik el a látogatót a beszédes lezáró képig, ahol a Pokolgép-farmerdzsekis Zoli és Kriszti immár együtt integetnek az utolsó szovjet katonáknak. Az MNM kiállítása azonban nemcsak azoknak ajánlható, akik keserédes nosztalgiával a saját ifjúságuk, idéznék fel a két fiatal kalandjai láttán, hanem bárkinek, aki közelebb szeretne kerülni Magyarország történelmének egyik legjelentősebb, rendkívüli politikai, társadalmi és életmódbeli változásokat hozó évéhez, korszakához.