Elhunyt a Fradi legendás futballistája

A vajdasági Apatinban 1943. december 10-én született Szűcs Lajos különös kezdetek után jutott el a Fradiba, hiszen nevelőegyesülete az Újpesti Dózsa volt (1957-1962). Szűcs élvonalbeli debütálására már mégsem Újpesten, hanem a Dorogi Bányász színeiben került sor, írja a klub honlapja.

– A kezdet minden egyes momentumát fel tudom idézni. Az 1957-es esztendőt, amikor igazolt játékos lettem, az 1961-es UEFA-tornát, amelyről hazatérve váratlanul eltanácsoltak a Dózsától, az Újpest–Dorog edzőmeccset, amely után, mintegy mentőövként, Buzánszky Jenő feltette a kérdést: volna-e kedvem Dorogon focizni? Itt van előttem az első NB I-es mérkőzés is: a Fáy utcában vendégeskedtünk, s bár öt gólt kaptunk a Vasastól, Buzánszky elégedett volt bemutatkozásommal – emlékezett vissza pályafutása kezdetére a későbbi olimpiai bajnok játékos a tempofradi.hu oldalon elérhető interjúban. – Azután 1966-ban megkeresett a Ferencváros. Mit mondjak, nem akármilyen érzés fogott el, hogy azokkal játszhatok majd együtt, akiktől nemrégen még autogramot kértem… Nem csoda, hogy túlfűtött voltam, s a pályán szinte mindenkinek nekirontottam. Emlékszem, Dalnoki éppen akkor vonult vissza, s a szurkolók ezt így kommentálták: „Nem kell félni, a Jenő helyett itt van a Szűcs!” Körülbelül egy év kellett ahhoz, hogy lehiggadjak, s hogy a labdaművész-társak közül ne lógjak ki a rengeteg „bruszttal”, a kezdeti csiszolatlansággal.

Az FTC-nél eltöltött évek alatt (1966-1969) kétszeres magyar bajnok, a nemzeti válogatottal pedig olimpiai bajnok lett (1968, Mexikóváros), nem mellesleg a Fradival bejutott a Vásárvárosok Kupája 1968-as fináléjába is. A Leeds United ellen összesítésben 1-0-ra elveszített döntő mindkét mérkőzésén pályára lépett. Még abban az évben, illetve három esztendővel később, 1971-ben is ő lett az év magyar labdarúgója, sőt, 1968-ban Albert Flórián, Novák Dezső és Farkas János társaságában a világválogatott tagjaként pályára léphetett a brazilok ellen is.

Szűcs Lajos a Fraditól a Honvédhoz távozott, a kispesti klub játékosaként lett olimpiai ezüstérmes, valamint Eb-negyedik 1972-ben. Végül a Vasasnál fejezte be profi pályafutását. A válogatottban 37 alkalommal, a Ferencváros színeiben pedig összesen 141 mérkőzésen játszott, zöld-fehérben tíz gólt szerzett.

Szűcs Lajos az aktív évek végeztével nem sokáig tétlenkedett, 1980 és 1995 között a Ferencváros utánpótlás-, tartalék- és ifjúsági edzője, illetve alkalmanként a felnőttcsapat pályaedzője lett, 1981-ben pedig edzői oklevelet szerzett a Testnevelési Főiskolán. Legendás hármast alkottak a 2011-ben elhunyt Császárral, Albert Flóriánnal, akihez évtizedes barátság kötötte, valamint Rákosi Gyulával.

Szűcs Lajos és a Ferencvárosi Torna Club neve összeforrt egymással az évtizedek során. Az egykori hátvéd 1992-ben kiérdemelte az FTC aranydiplomáját, 1995-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét, 2013-ban Gödöllő díszpolgára lett. Élete végéig irodája volt az FTC-MVM Népligeti Sportközpontban, betegen is többször elmondta, mennyire vágyik rá, hogy újra az imádott közegben lehessen, és megérte a csapat 31. bajnoki címét is.

A Ferencvárosi Torna Club Szűcs Lajost saját halottjának tekinti.

A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) honlapján kiemelte: Szűcs Lajos az elmúlt években gyengélkedett, a MOB és a Magyar Olimpiai Bajnokok Klubjának eseményeire azonban, amíg egészsége engedte, rendszeresen eljárt.

A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) honlapján emlékeztetett: Szűcs Lajos a futball világától sosem szakadt el, alapítása óta a Válogatottak Klubja oszlopos és aktív tagja volt, minden eseményen részt vett.

A MOB és az MLSZ – az FTC-hez hasonlóan – Szűcs Lajost a saját halottjának tekinti.