Dokumentációs központokat hoznak létre Ausztriában
Dokumentációs központokat hoznak létre, és azok segítségével tárják majd fel a radikális politikai eszméket terjesztő szervezeteket Ausztriában – jelentette be Susanne Raab integrációs miniszter szerdán egy bécsi sajtótájékoztatón.A „jéghegy csúcsának” nevezte Raab a június végén Bécs 10. kerületében lezajlott eseményeket, amikor kurd tüntetőkre támadtak rá török nacionalista csoportok. Arról is beszélt: vannak olyan szervezetek, amelyek külföldi konfliktusokat importálnak Ausztriába, és egyben az integrációt ellehetetlenítő eszméket hirdetnek – tette hozzá.
A dokumentációs központok feladatát ismertetve leszögezte: meg fogják különböztetni egymástól az iszlámot mint vallást, valamint a szélsőséges ideológiákat terjesztő politikai iszlámot, amely veszélyt jelent a jogállamiságra, a demokratikus alapértékekre, és veszélyezteti a sikeres társadalmi beilleszkedést.
Hangsúlyozta: az új intézmény a vallásszabadságot képviseli majd, ugyanakkor fellép a szélsőséges eszmék importálása ellen. Célja, hogy felismerje a radikális ideológiákat hirdető szervezeteket, átvilágítsa azokat, és feltárja, milyen nemzetközi kapcsolatrendszerük van, milyen külföldi ideológiai befolyás alatt állnak, honnan kapnak anyagi támogatást, mennyire aktívak, és hány embert érnek el. Az integrációs miniszter példaként említette: elítélik majd azokat a szervezeteket, amelyek azt hirdetik, hogy a vallásuk magasabbrendű a többinél, vagy ha a mecsetekben a gyerekeket háborús jelenetekkel oktatják erőszakos magatartásra. A dokumentációs központ működésének hatékonyabbá tételéhez meghatározzák majd a politikai iszlám fogalmát, és feltárják az úgynevezett párhuzamos társadalmakat.
Raab szót ejtett arról is, hogy az új intézmény létrehozásának szükségességét több korábbi tanulmány is alátámasztja. Ezekből kiderül ugyanis, hogy a mecsetek 87 százalékában nem támogatják aktívan a külföldi származásúak társadalmi beilleszkedését, sőt 37 százalékuk elutasítja azt. A csecsenek egyharmada pedig úgy véli, hogy vallását akár erőszakkal is meg kell védenie Ausztriában.
Mouhanad Khorchide németországi iszlámkutató „veszélyes ideológiának” nevezte a politikai iszlámot, ugyanakkor említést tett arról is, hogy elenyészőek az arra vonatkozó kutatások. Arról is szót ejtett, hogy a radikális irányzat több európai országban is erősen terjeszkedik, és problémát jelent, de nagyon keveset tudnak róla. Azt várják, hogy a központ eredményei egész Európában, de még az iszlám világban is hasznosíthatóak lesznek – szögezte le.
Az Osztrák Integrációs Alap (ÖIF) megbízásából nemrég ezer embert kérdeztek meg a minapi bécsi kurd-török incidensről. A megkérdezettek háromnegyede vélekedett úgy, hogy más országból importált konfliktusok zajlottak, és ezek veszélyeztetik az együttélést; 70 százalékuk szerint pedig párhuzamos társadalmak alakultak ki Ausztriában.
Egy korábbi, ugyancsak ezer ember bevonásával készített felmérés ugyanakkor azt mutatja: a megkérdezettek 70 százaléka szerint társadalmi válságcsoportok alakultak ki, és ezeket a többség összekapcsolja a kábítószer-függőséggel, az alkoholizmussal, illetve a migrációval. Ezekben a csoportokban a megkérdezettek 75 százaléka szerint az erőszak, 59 százalék szerint pedig a kulturális különbségek jelentik a legnagyobb problémát.
