Távozott a The New York Times véleményrovatának szerkesztője

Weiss szerdán saját honlapján tette közzé a lap kiadójához, A.G. Sulzbergerhez intézett lemondó levelét, amelyben élesen bírálta az újság irányvonalát. Kifejtette: 2017-ben azért hívták őt a laphoz, hogy sokszínűbbé tegye, és hogy a The New York Times többféle véleménynek adjon hangot, akkor, amikor „a 2016-os választási eredmény előrejelzésének kudarca bebizonyította, hogy a lap nem képes határozottan megérteni azt az országot, amelyről tudósít”.

Visszautalva a 2016-os választásokra Weiss azt hangsúlyozta: a szerkesztőségben „a választásokat követően nem vonták le a szükséges következtetéseket” arról, hogy az amerikaiakat megértsék, fellépjenek a törzsi ellentétekkel szemben, és felismerjék az eszmék szabad áramlásának központi szerepét egy demokratikus társadalomban. Mint írta: ehelyett olyan „újfajta konszenzus” alakult ki, amelyben „az igazság keresése nem közös felfedezés”, hanem csak egy szűkebb kisebbségre tartozik. Szavai szerint ez a felfogás különösen érvényes a The New York Timesra.

Bari Weiss kifogásolta, hogy meglátása szerint a lapnál „a legfőbb szerkesztő” a Twitter lett, és a közösségi platformnál alkalmazott etikai és erkölcsi megfontolásokat a lap teljes mértékben magáévá tette. „A történeteket úgy választják ki és mondják el, hogy azok csak a legszűkebb közönséget elégítik ki, ahelyett, hogy inkább azt tennék lehetővé az érdeklődő olvasóknak, hogy megismerkedjenek a világgal, majd aztán maguk vonják le a következtetéseiket” – fogalmazott.

Az újságírónő a levélben megemlítette azt is, hogy hátrányos megkülönböztetéssel, zaklatással, antiszemitizmussal is szembe kellett néznie a szerkesztőségben. „Nem lenne szabad, hogy egy amerikai lapnál bátorságra legyen szükség a centrista álláspont kifejtéséhez” – szögezte le, hozzátéve, hogy tapasztalatai szerint „az intellektuális kíváncsiság, akár a kockázatvállalás is tehertétel az újságnál”.

Bari Weiss szerint csakis az állások, továbbá a kattintások számának bebiztosítását szolgálta „a négyezredik publicisztika arról, hogy Donald Trump páratlan veszély az országra és a világra”.

Az újságrónő nemrégiben az egyik aláírója volt a Harpers’s Magazinban július elején megjelentetett nyílt levélnek, amelyben a szabad viták mellett foglaltak állást és elítélték a szólásszabadságot egyre növekvő mértékben elhallgattató hangokat. A levelet egyetemi professzorok, írók, történészek, újságírók – köztük Kati Marton – és polgárjogi aktivisták írták alá.