Mentsük a bőrünket!
Az utóbbi években drámaian megnőtt a melanómás betegek száma, a bőrsejtek daganatos elváltozása feliratkozott a rettegett kórok listájára. Dr. Békeffy Magdolna belgyógyásszal az okokról és a lehetséges megelőzéséről beszélgettünk.
– Az idő múlásával az ember egyre több elszíneződött foltot, kinövést, anyajegyet fedez fel a bőrén. Kell emiatt pánikba esni, vagy ez része lehet a normál öregedésnek is?
– Semmiképpen ne essünk pánikba, de azért jól tesszük, ha odafigyelünk a festékes anyajegyekre, bőrelváltozásokra. Ezek többsége ugyan vélhetően nem okoz komoly bajt, ám ennek eldöntését bízzuk szakorvosra. A bőrgyógyász egy speciális nagyítóval, a dermatoszkóppal történő szemrevételezés, valamint a szövettani vizsgálat után el tudja dönteni, hogy a bőrelváltozás közönséges anyajegy, atípusos anyajegy vagy rosszindulatú sejtburjánzás-e, azaz például melanóma.
– Miért annyira félelmetes a melanóma?
– A bőrön felbukkanó, előrehaladott, kezeletlen rosszindulatú sejtburjánzás rendkívül gyorsan, akár hetek alatt áttétet képez a nyirokcsomókban, a belső szervekben, májban, tüdőben, a csontokban, az agyban. Az áttét akár a bőrdaganat eltávolítása után is kifejlődhet, és halálhoz vezethet. Ám a gyors felismerés és a kezdeti állapotú melanóma haladéktalan eltávolítása esetén a bekövetkező halálesetek aránya tíz százalék alá csökkenthető. Éppen ezért nagyon fontos, hogy ne hanyagoljuk el az évi rendes szűrővizsgálatokat, és haladéktalanul forduljunk orvoshoz, ha gyanús elváltozást látunk a bőrünkön.
– A bőrelváltozások feltérképezéséhez vélhetően hasznos az önvizsgálat is…
– Feltétlenül. Különösen a hajlatokra, például a térdhajlatra, az ágyékra érdemes figyelni, de bárhol jelentkezhet a melanóma. Háton, mellkason, nyakon, akár a hajas fejbőrön is. Érdemes ezért az ellenőrzésbe akár a családtagokat is bevonni.
– Milyen gyanús jelekre figyeljünk?
– A közönséges anyajegy határa éles, a melanómáé azonban elmosódó, szabálytalan. Előfordulhat, hogy a felülete nedvedzeni, vérezni kezd, majd bevarasodik. Ez azonban időleges, meg-megismétlődhet a folyamat. Az is intő jel, ha egy-egy anyajegy, májfolt növekedésnek indul, vagy sötétebbé válik. Mindenképpen figyelmet érdemel egy-egy újonnan megjelenő bőrelváltozás is. Ha ilyesmit tapasztalunk, feltétlenül menjünk orvoshoz. Az sem túlzás, ha a vizsgálat időpontjáig többször rögzítjük például okostelefonnal, miként viselkedik a gyanús folt. A szakorvos számára az ilyen változások is hasznos információval szolgálnak.
– A már korábban meglévő anyajegyekre figyeljünk jobban, vagy bárhol jelentkezhet a daganat?
– Az esetek több mint 50 százalékában korábban tiszta bőrfelületen alakul ki a rosszindulatú sejtburjánzás. Ám az is gyakori, hogy egy korábbi bőrelváltozás fajul daganattá. Vagyis nem lehet egyértelmű választ adni a kérdésre.
– Valóban a napozás a felelős a betegség kialakulásáért?
– Tény, hogy gyakran jelentkezik az elváltozás olyan bőrfelületen, amely jobban ki van téve a napsütésnek. Ám kialakulhat olyan testtájakon is, amelyeket többnyire elfed a ruházat. Mindazonáltal a napozással érdemes óvatosnak lenni. Nem véletlenül halljuk olyan gyakran, hogy délelőtt 11 és délután 3 között ne tartózkodjunk a napon. Kerüljük a leégést, és érzékeny bőrűek használjanak magas faktorszámú fényvédő krémet, naptejet. Mindezek ellenére szeretném leszögezni: a napsütésnek jótékony hatása is van. Nélküle nem termelődik a szervezetünkben elegendő D-vitamin, aminek hiánya a csontritkulás felgyorsulásához, szív-érrendszeri vagy éppen daganatos megbetegedéshez vezethet. Vagyis a mértékletes napozásról ne mondjunk le semmiképpen. Emellett pedig figyeljünk bőrünk állapotára, és ne mulasszuk el az évi rendes bőrgyógyászati szűrést sem.
