Levegőhöz jutnak a kisüzemi főzdék

A koronavírus miatti leállás különösen érzékenyen érintette a hazai kisüzemi sörfőzdéket, amelyek elől a piacot szinte teljes egészében uraló, erőfölényükkel évtizedek óta visszaélő multik egyébként is igyekeztek elszívni a levegőt.

– A kisüzemek a söreink 95 százalékát a szállodákban és éttermekben adják el, így március 13-án mindannyian ott álltunk megrendelés nélkül. Egyik napról a másikra gyakorlatilag megsemmisültek a piacaink – mondja a mintegy 80 manufaktúrát tömörítő Kisüzemi Sörfőzdék Egyesületének elnöke, egyben a Fóti Kézműves Sörfőzde tulajdonosa. Gyenge Zsolt szerint a hozzájuk tartozó főzdék többsége bár súlyos vérveszteségekkel, de talált menekülőutakat.

– Szerencsére minden alkalmazottunkat meg tudtuk tartani, mindenki időben és teljes egészében megkapta a fizetését. Nagyjából tucatnyi, főleg vidéki, szerényebb tőkéjű kisüzem azonban tönkrement és lehúzta a rolót – mutatja be a helyzetet a szervezet vezetője, hozzátéve, hogy náluk, Fóton például teljesen leállt a termelés, március 13. után egy pohár sört sem főztek, örültek, hogy legalább a már tartályban lévő sör egy részét sikerült palackozva piacra dobni.

Házhoz szállítás és együttműködés

A Szent András Sörfőzdét is nehéz helyzetbe hozta a krízis. Bár a békésszent­andrási manufaktúra a kritikus időszakban teljesen leállította a főzést és a palackozást, menekülőutat jelentett, hogy termékei több kiskereskedelmi szereplőnél kaphatók, így nem dugult el minden értékesítési csatornájuk. A webshopot is rohamtempóban fejlesztették, így a meglévő készletek házhoz szállítása is elindult.

– Áprilisban volt néhány olyan hét, amikor kizárólag ez tartotta el a főzdét – mondja Bukovinszky Béla. A Szent András Sörfőzde ügyvezetője szerint a kisvárosi lét nagy előnyének bizonyult, hogy két munkaerőhiánnyal küzdő helyi vállalkozás, egy húsipari és egy mezőgazdasági cég ideiglenesen átvette a sörfőzde több alkalmazottját.

– A kollégák egy része sonkát csomagolt, mások karbantartási munkálatokat végeztek, de voltak, akik munkanélküli-segélyt vettek igénybe erre az időszakra – eleveníti föl a nehéz időket Bukovinszky Béla. Igaz, a sörfőzde így is munkaidő- és bércsökkentésre kényszerült, a munkatársaknak egy hónapig 18, gyermekeseknak 9 százalékkal csökkentett bért tudtak csak fizetni.

Fogyasztói hűség

– Azt találtuk ki, hogy közvetlenül kell megszólítani a fogyasztót. Akinek eleve volt webáruháza, az könnyebb helyzetben volt. A kocsmárosok viszont nagy bajba kerültek, mivel ott álltak sok-sok hordó sörrel, amit egyben nem tudtak eladni. Ezért palackokba kellett csapolni őket, hogy ne romoljon meg a nyakukon. Mi erre az időszakra visszatértünk a húsz évvel ezelőtt magunk mögött hagyott műanyag palackhoz, mivel ez jóval olcsóbb, és így csökkentett áron tudtuk a termékeket kínálni. Valahogy beindult a házhoz szállítás, a vevők gyorsan elfogyasztandó főzdefriss sört kaptak. Ez azt jelenti, hogy ha valaki este rendel, azt legkésőbb másnap délután már pohárba töltheti – mondja Gyenge Zsolt.

A Kapucinus Sörfőzde is a web­shopban és a házhoz szállításban talált menekülőutat, emellett az elkötelezett sörbloggerek és fogyasztók hűsége is segítséget nyújtott, így a Magyarhertelenden működő manufaktúrának sem kellett alkalmazottakat elbocsátani, de szabadságolásokra szükség volt.

– Március 13-án egyik pillanatról a másikra elvesztettük a piacunk 98 százalékát, de mindenáron meg akartuk tartani a kollégáinkat, hiszen ebben a szakmában kevés a jó szakember – mondja Késmárky-Nagy Katalin. A magyarhertelendi Kapucinus Főzde tulajdonosa úgy látja, a nyári belföldi turizmus segíthet stabilizálni a kis főzdék helyzetét, de így is sokaknál rezeg a léc.

– Az emberek óvatosak, még nem sokan mennek étterembe, sörözőbe, és az átlagosnál hűvösebb május és június sem kedvezett a sörfogyasztásnak. A turizmus prémium szegmensében meghatározó külföldi vendégekre idén aligha számíthatunk, és a kisüzemi főzdék egyik legfontosabb értékesítési csatornáját jelentő fesztiválok is elmaradnak – vet számot a helyzettel Gyenge Zsolt.

– Magyarhertelenden elindítottuk a hétvégi főzdeestéket. Ezeken előzetes bejelentkezéssel, korlátozott létszámban, a járványügyi előírásokat betartva lehet részt venni – mondja Késmárky-Nagy Katalin, hozzátéve, hogy ebben a helyzetben különösen fontos, hogy az emberek idehaza üdüljenek, magyar termékeket vásároljanak.

Megregulázzák a multikat

A magyar kisüzemeknek egyébként a válság előtti időszakban sem volt egyszerű új piacokra betörniük. Az eladások döntő részét ugyanis három nagy külföldi multi, a többek között a Sopronit gyártó Heineken, a Drehert tulajdonló japán Asahi és az egyebek mellett a Borsodit a portfóliójában tudó amerikai–kanadai Molson-Coors uralta.

– Ezek jelentős összegeket ajánlottak fel a vendéglősöknek például fejlesztésekre, akiknek cserébe vállalniuk kellett, hogy az adott multi söréből komolyabb mennyiséget adnak el. Papíron a vendéglős minden további nélkül kínálhatta volna a magyar kisüzemi sört is, csakhogy az említett feltételek miatt ez nem volt érdeke, mert ha nem teljesítette, amit vállalt, vissza kellett téríteni a pénzt, kötbért kellett fizetni vagy kötelezően meghosszabbítani a kontraktust – tárja fel a multik egyed­uralmának módszertanát Gyenge Zsolt.

Bukovinszky Béla hozzátette: mivel a multik által megtámogatott vendéglátóhelyek a tavaszi ideiglenes bezárás miatt nem tudták a vállalt eladásokat teljesíteni, a külföldi gigászok ezt kihasználva jelentős idejű szerződéshosszabbításokkal próbáltak még meghatározóbb pozícióba kerülni a piacon.

A kisüzemi főzdék által évek óta szorgalmazott tiszta verseny azonban immár valósággá vált, miután az Országgyűlés elfogadta a nagy cégek egyeduralmát megzabolázó törvényt. Eszerint a koncerteken, sporteseményeken, fesztiválokon terméktípusonként legalább két különböző gyártó termékeit kötelező árusítani, ettől eltérni pedig csak akkor lehet, ha a vendéglátóhely lehetővé teszi legalább egy olyan kisüzemi sörfőzde csapolt sörének árusítását, amelyben ilyen üzemnek nem minősülő gyártónak nincs befolyása. A kisüzemi sörnek az éves eladott sörmennyiség minimum húsz százalékát kell kitennie.

„Az elfogadott jogszabály-módosítás lehetőséget teremt a magyar kisvállalatok számára, hogy a piachoz hozzáférjenek, fejlődjenek és növekedjenek. Lehetőséget teremt arra is, hogy ne külföldről pénzelt topmenedzserek, hanem a magyar fogyasztók döntsék el, milyen sört kérnek és isznak korsóban. Lehetőséget teremt továbbá a valódi minőségi versenyre is, arra, hogy a mindenféle adalékanyaggal, segédanyaggal készülő, hígított, nagyipari sörök mellett valódi, minőségi, kisüzemi termékek is sörcsapra kerüljenek” – áll a Kisüzemi Sörfőzdék Egyesületének közleményében.