Otthon, Magyarországon
Az elmúlt évek gazdasági fellendülésének és Modern városok programnak köszönhetően állatkertjeink nagy része átalakult, folyamatosak a fejlesztések. Veszprémben a fekete medvék, Győrben a csimpánzok vehették birtokba új otthonukat a közelmúltban, Nyíregyházán pedig javában zajlik az India-ház építése, amely többek között a végveszélyben lévő páncélos rinocérosz tenyészbázisa is lesz.
Magyarország egyik legismertebb és legdinamikusabban fejlődő állatkertje a veszprémi Kittenberger Kálmán Növény- és Vadaspark. Az elmúlt évek nagyszabású beruházásainak eredményeként nemcsak a területe növekedett jelentősen, de számos új fajjal is gazdagodott az állatállomány. Emellett felépült többek között a majom-, a zsiráf- és az elefántház, új otthont kapott Pablo, a szélesszájú orrszarvú, és itt készült el hazánk legnagyobb Afrika-kifutója és madárröpdéje is.
A híres magyar Afrika-kutató, zoológus, vadász és íróról elnevezett állatkert Veszprém belvárosától alig néhány percnyire, egy sziklákkal körülvett, a néphagyomány által Fejes-völgynek nevezett településrészen található. Az érdekes elnevezés eredete, hogy a helyi legenda szerint I. István ebben a völgyben fejeztette le Koppányt, négyeltette fel testét és küldte szét a darabjait elrettentésül az ország különböző részeibe. Hogy így volt-e, vagy sem, nem tudhatjuk, az viszont bizonyos, hogy e terület csupán az állatkert kiépülésével, 1958 augusztusában kapcsolódott be a város életébe. Amikor aztán a park az évek során kinőtte a Fejes-völgyet, a felette lévő Gulya-dombot is birtokba vette, ahol nemcsak új bejáratot építettek, de hihetetlen számú és nagyságú fejlesztés is kezdődött, illetve fejeződött is be a közelmúltban. Ezek legfontosabb célja az volt, hogy az itt élő állatok a saját élőhelyükhöz hasonló, vagyis a lehető legtermészetesebb környezetbe kerüljenek: a XXI. századi állatkert lényege a komfort, és nem az, hogy minél több példányt bezsúfoljanak egy adott helyre.
Kolobusz, orrszarvú, rénszarvas
Mindezt szem előtt tartva nyitott meg 2010-ben a Kelet-Európa legnagyobb külső kifutójával megépített Majomháza, amely mások mellett a dzseládapáviánok és a zászlósfarkú kolobuszok, más néven gerezák otthona. Vele szemben, egy közel kéthektáros területen található Magyarország legnagyobb Afrika-kifutója, a zebrák, impalák, zsiráfok és struccok valódi paradicsoma. A szavannakifutó igazi kedvence kétségkívül Pablo; a két és fél tonnát is meghaladó szélesszájú orrszarvú 1977-ben született a San Diegó-i állatkertben, és 2007-ben került Veszprémbe. Hozzá érkezett 2010-ben Rebeka és Naruna, majd a csapat – az európai fajmegőrző tenyészprogramon belül – Rafikival, a fiatal bikával és Makoubuval, a huszonhárom esztendős orrszarvútehénnel egészült ki. Idén február 14-én, azaz Valentin-napon pedig megszületett az állatkert történetének első szélesszájúorrszarvú-bébije, Ria.
A Gulya-domb, de talán az egész állatkert leglátványosabb fejlesztése a 2014-re elkészült több mint ezer négyzetméteres elefántház és a hozzá tartozó 5400 négyzetméteres külső kifutó. Az Elefántparkba Nukához négy hónappal ezelőtt két új hím ázsiai elefánt társult Hollandiából, mivel a két korábbi lakó közül Dinkar Ukrajnába, Félix pedig a Szegedi Vadasparkba költözött.
Igazi újdonság volt az is, amikor 2015 tavaszán először lehetett látni borjúfókát és pápaszemes pingvint Veszprémben, ekkorra készültek el a látványmedencéik, sőt a pingvineknek még búvó- és költőhelyeket is kialakítottak a parton. A 320 köbméteres, üvegfalú medencében a négy borjúfóka, a Németországot hazánkra cserélő Lili és Imke, a Dél-Franciaországból átszállított Pierre, valamint a Szegedről idehozott Kati szórakoztatja a közönséget. Alig néhány hónappal a fóka- és pingvinmedence átadása után fejeződött be az ötezer négyzetméter alapterületű és tizennégy méter belmagasságú madárröpde építése, ennek mérnöki megvalósítása Tierney Clark-díjat ért. A hazánkban egyedülálló kiképzésű, ötezer négyzetméter alapterületű és 14 méter belmagasságú röpdében belső tavak, csobogók és pihenők is helyet kaptak, így a látogatók testközelből figyelhetik meg a szabadon mozgó flamingókat, skarlát íbiszeket és a különböző récéket.
A fejlesztések 2017-ben kaptak újabb lendületet, amikor a Modern városok program részeként újabb 2,5 milliárd forint érkezett az állatkerthez. Ebből közel 800 millió forintot fordítottak egy hét egységből álló új operatív központra, benne az ország egyik legmodernebb állatkerti állatorvosi klinikájával, kis- és nagyállatműtővel, labor- és kezelőhelyiséggel, illetve karanténnal. Itt kaptak helyet a logisztikai egységek, a szociális helyiségek, valamint a modern technikával felszerelt takarmánykonyha is. A Modern városok programnak köszönhetően épült fel az Afrika-szavanna-játszótér, az állatsimogató, az Oroszlánház és kifutó, a teve-, dromedár- és a 2020 nyarán átadott új medvekifutó is. A négytagú feketemedve-csapatnak így csaknem négyszer akkora hely jut, mászóka és egy medence is szolgálja a kényelmüket, miközben a közönség biztonságos páncélüvegen keresztül vagy a magasban kiépített látogatóútról figyelheti mindennapjaikat. A medvekifutóval párhuzamosan megújult a guanakócsapat lakhelye is, és kuriózumként, a veszprémi állatkert történetében először, létesítettek egy rénszarvaskifutót is.
Emberszabásúak paradicsoma
Nagy változáson ment keresztül a közelmúltban az 1967-ben megnyitott győri Xantus János Állatkert is, ahol Magyarország legnagyobb emberszabásúmajom-csapata él. A csimpánzcsalád persze a látogatók kedvence; Gipsy, Malipo, Bianka, Lara, Pola, Blanka és Zahira június közepén költözhetett be új otthonába. Jóllehet a csimpánzházat az elmúlt évtizedekben többször is átalakították, teljes felújítása és modernizálása csak most, szintén a Modern városok program keretében valósulhatott meg. Ennek köszönhetően készült el 2019-ben az állatkert új, a pénztárak mellett vizesblokkokat, látogatói teret, pihenőt és ajándékboltot is magában foglaló fogadóépülete, valamint a zsiráf és a Dél- és Kelet-Afrikában őshonos, de Magyarországon először itt látható keskenyszájú orrszarvú bemutatóháza is. Utóbbi természetes állománya az orvvadászat eredményeként 1980 óta 96 százalékkal csökkent, ma hozzávetőleg ötezer példány él a természetben. Így különösen fontos a fogságban tartott állatok tenyésztése, amit az Európai veszélyeztetett fajok program koordinál, a legújabb és legmodernebb tenyészközpontjuk pedig éppen Győrben van, ahová tavaly a két „idős hölgy”, Mana és Wanda mellé egy fiatal, négyéves bika, Dayo érkezett Hollandiából.
A kétmilliárd forintos állatkerti fejlesztésnek még nincs vége, épül a több mint ezer négyzetméteres elefántkifutó, a Himalája-, a pingvin- és törpevíziló-bemutató, és egy új állategészségügyi központ is létrejön.
Hópárduc Nyíregyházán
Harmincöt hektáros természetes tölgyerdő, tágas kifutók és több mint ötezer állat, kontinensenkénti felosztásban – ezt kínálja a Nyíregyházi Állatpark, amely 2015-ben és 2018-ban is elnyerte – az ötszázezer látogató alatti kategóriában – az Európa legjobb állatkertje címet. Olyan különlegességgel találkozhat itt a látogató, mint az ötszázezer literes cápaakvárium vagy az egész közép-európai térségben egyedülálló, háromszintes Zöld Piramis esőerdőház és Ócenárium, amely közel négyezer négyzetméteren mutatja be az indonéz szigetvilág, a trópusi dzsungelek és az óceánok különleges világát.
A viszonylag fiatal, 1996-ban alapított, ám évek óta a vidéki Magyarország egyik leglátogatottabb turisztikai attrakciójának számító állatpark 2019-ben zárta fennállásának legsikeresebb évét, ekkor hatszázezernél is több látogatót fogadott. A sikerhez nagyban hozzájárultak a közelmúlt fejlesztései, köztük a 2018-ban csaknem négyszáz millió forintos európai uniós támogatással elkészült új látogatócentrum és a hópárduckifutó. Utóbbi falaiba nagy méretű biztonsági ablakokat építettek, hogy a látogatók egészen közelről figyelhessék meg az Európai fajmegmentési program egyik legféltettebb állatát. Ugyanebben az évben adták át a Modern városok programon belül, 1,6 milliárd forintból megvalósult, azóta is telt házzal működő, harmincnyolc szobás Pangea Ökocentrum és Szállodát, melyet alig néhány hónapos működés után már Az év szállodája verseny különdíjasa lett, a Nemzetközi Innovációs szemlén (FIABCI), a világ szállodáinak versenyében pedig ezüstérmet kapott.
2020 még mozgalmasabb esztendőnek ígérkezik, hiszen javában zajlik az India-ház építése, ahol ízelítőt kapunk az indiai dzsungel világából; a tervek szerint itt láthatjuk majd a fekete foltú szirtcápát, és itt lesz a ritka és nagyon kevés helyen szaporodó indiai páncélos rinocérosz tenyészbázisa is. A tervek szerint az India-házzal szemben megépül az Európában szintén egyedülálló, Jégkorszak elnevezésű interaktív állatbemutató is, itt a ma élő sarkvidéki fajok gazdag seregszemléje mellett az ősi barlangi medve vagy a gyapjas mamut életnagyságú modelljével is találkozhatnak majd a látogatók.
