Magyarország már nem potyautas a NATO-ban
Magyarország már nem „biztonsági potyautasa” az Észak-Atlanti Szövetségnek, hanem a 2016-ban indított honvédelmi- és haderőfejlesztési programnak köszönhetően kiszámítható, vállalásait pontosan teljesítő NATO-tagország – írta szerdai számában a Magyar Nemzet.
A cikk írója megjegyzi, hogy a néhány éve egyes vezető szövetségesek képviselői által még blöffnek tartott fejlesztések komolyságáról először a 2018-ban aláírt, jelentős beszerzési szerződések tettek tanúbizonyságot. Most azonban, hogy sorra be is érkeznek az új helikopterek, harckocsik, önjáró lövegek Magyarországra, képzik ezekre a korszerű eszközökre a katonákat, és épül az ehhez szükséges új infrastruktúra, a maradék kétely is eloszlani látszik a magyar kormány eltökéltségét és a célok megvalósulását illetően – írta.
A lap felsorolja, hogy az immár pozitív visszajelzésekben nagy súllyal esik latba a tatai nehézdandár fejlesztése, és emlékeztetnek, hogy az alakulat júliusban kapta meg harckocsizó zászlóaljának első négy, kiképzésre szánt Leopard 2-es harckocsiját, év végéig 12 darab felújított KMW Leopard 2A4HU tank érkezik Tatára. Fontos lépés volt a lövészkatonák felszereléséhez a cseh licenc alapján, Kiskunfélegyházán előállított gépkarabélyok, géppisztolyok és pisztolyok beszerzése is. A lövészek képességeit a mai elvárásoknak megfelelően növelik a Saabtól beszerzett Carl Gustaf M4 páncéltörő fegyverek is. Hasonló fontosságú vállalás ugyanakkor a saját légtér megvédéséhez szükséges képességek megteremtése is.
A lap forrásai szerint Magyarország megítélése az átgondolt, pontosan megtervezett, anyagilag és politikailag is kellően támogatott haderőfejlesztésnek köszönhetően tovább javulhat.
Felhívják a figyelmet arra is, hogy a NATO a nemzeti össztermék (GDP) két százalékának védelmi célú felhasználását várja el a tagországaitól, emellett azonban nem mindegy, hogy az aktuális költekezések milyen hatékonysággal valósulnak meg, milyen mérhető, mozgósítható eredménnyel járnak. Magyarország jelentősen bővítette védelmi költségvetését: mintegy 0,8 százalékról indulva 2021-ben várhatóan már a GDP 1,6 százalékát is meghaladják a haderőre fordítható források, hogy ezek a kormányzat vállalásának megfelelően 2024-re elérjék az előírt két százalékot – áll a cikkben.
