Szorul a koronahurok
Augusztus közepére elérte a 21,5 milliót a koronavírussal fertőzöttek száma a világon. A betegség Európa több országában új jelenségként a külföldi nyaralásból hazatérő aktív korosztály körében terjed. A második hullám több országban már jelentősebb mennyiségű megbetegedést okozott, mint az első. Magyarország augusztus közepéig sikeresen zárja a határon kívülre a vírust, azonban itthon is újra nőnek az esetszámok.(A Demokrata hetilap augusztus 19-i számában megjelent írás, az adatok is ennek megfelelőek!)
Fél évvel ezelőtt, január végén jelentette be az Egészségügyi Világszervezet (WHO) az új koronavírus miatti nemzetközi járványügyi szükséghelyzetet. Azon a napon a híradások 10 ezer megbetegedésről és 200 halálesetről szóltak, és a hivatalos adatok szerint a fertőzés Kínára korlátozódott. Azóta a regisztrált megbetegedettek száma világszerte bő kétezerszeresére, az elhunytaké pedig közel négyezerszeresére nőtt a világjárvány következtében.
A járványügyi készültség hazánkban továbbra is érvényben van. A koronavirus.gov.hu oldalon olvasható közlemény szerint a cél, hogy a vírust a határon kívül tartsuk, és a további szigorításokat, korlátozásokat elkerüljük. Európa több országa már elbukni látszik a vírus ismételt behurcolása elleni harcban.
Magyarország zöld
Augusztus 10-én Ukrajna egy hét vörös zónás besorolás után ismét zöld zónába helyezte Magyarországot, ami azt jelenti, hogy a hazánkból a szomszédos országba érkezőknek nem kell karanténba vonulniuk vagy tesztekkel igazolniuk a fertőzés hiányát. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöksége korábban a szigorú korlátozások felülvizsgálatára kérte az ukrán hatóságokat, jelezve, a KMKSZ szakmailag megalapozatlannak és átgondolatlannak tartja a vörös besorolást, hiszen Magyarországon a WHO szerint is jóval kedvezőbbek a járványügyi statisztikák, mint Ukrajnában. Hazánkban ugyanis augusztus első hetében százezer lakosra mindössze 2,26 beteg jutott, míg Ukrajnában ez az arány 33,02 volt.
A kelet-európai régióban Ukrajna mellett Romániában a legaggasztóbb a helyzet, augusztusban mindkét országban volt olyan nap, amikor 1200 körüli új fertőzöttet regisztráltak.
Mindemellett a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) szakemberei budapesti és debreceni mérésekre hivatkozva felhívták a figyelmet arra, hogy enyhén növekszik a koronavírus-örökítőanyag mennyisége a magyar szennyvízben, amelyből nemcsak a tünetekkel rendelkező, hanem a tünetmentes, illetve a szimptómákat még nem mutató betegek örökítőanyaga is kimutatható. A nemzetközi tapasztalatok szerint a koncentrációnövekedés 4-10 nappal előzi meg a tünetes megbetegedések számának emelkedését, vagyis a közösségi terjedés felgyorsulása az előrejelzések szerint a napokban várható. Ugyanakkor a vírusterjesztők köre az elmúlt hetekben jelentősen átalakult.
Lazuló hazai fegyelem
A tavaszi Maradj otthon!-kampány kihirdetésekor a közegészségügyi hatóságok nem győzték hangsúlyozni, hogy az új koronavírus elsősorban az időseknél okoz súlyos tüneteket, de a szabályok betartása minden korosztályra nézve kötelező. Úgy tűnik, a 60 éven felüliek a fiatal felnőtteknél komolyabban vették a korlátozásokat.
Ezt támasztja alá a Semmelweis Egyetem (SE) kutatássorozata is. Az intézmény szakemberei a járvány hazai kitörése óta vizsgálják az életkor szerinti megbetegedések arányát. Az eredmények arra világítanak rá, hogy míg néhány hónapja főként az idősebbeket támadta a ragály, mára jócskán lejjebb csúszott a megbetegedettek átlagéletkora. A fertőzöttek 44 százaléka júliusban már a 40 évesnél fiatalabbak közül került ki, akik jórészt külföldről behurcolt vírussal fertőződtek meg. Az érintettek közül sokan jártak külföldön közvetlenül a megbetegedésük előtt, vagy találkoztak olyan rokonukkal, barátjukkal, kollégájukkal, aki határon túli utazásból tért haza. A jelenség még abban az esetben is figyelmeztető, ha tudjuk, a betegség általában kevésbé tragikus lefolyású az aktívabb korosztálynál. Nem meglepő tehát, hogy a Semmelweis Egyetem továbbra sem javasolja a külföldi utazást, és azt tanácsolja, hogy ha valaki mégis emellett dönt, az kövesse az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjában feldolgozott és régiókra lebontott adatokat.
Annak ellenére, hogy hazánk jelenleg is a világ legbiztonságosabb országai közé tartozik, Kásler Miklós Emmi-miniszter is aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a „nyári szünidő alatt veszítettünk fegyelmezettségünkből, nem tartjuk a távolságot, nem viseljük a maszkot”. A miniszter Facebook-videóban hangsúlyozta, hogy augusztus elején Magyarországon is növekedett a fertőzések és a kórházban ápoltak száma, és amennyiben a tendencia tovább folytatódik, felül fogják vizsgálni a korábban meghozott lazításokat.
Újból Maradj itthon!
A vírus kontinensszerte újraterjed, a közelmúltban a nyugat-európai államok közül Spanyolországban jelentették a fertőzöttek számának legnagyobb mértékű növekedését. A hónap elején a legtöbben – egy hét alatt 65-en – az északkeleti Aragónia tartományban hunytak el. Július végi/augusztus eleji adatok szerint Spanyolországban minden százezer lakos közül átlagosan 90 fertőződött meg, míg ez a szám Nagy-Britanniában 17, Németországban 13, Olaszországban pedig 7 volt. Spanyolország továbbra is a világjárvány által leginkább sújtott európai országok közé tartozik: a fertőzöttek száma a kezdetek óta meghaladja a 343 ezret, a haláleseteké pedig közelíti a 29 ezret.
Súlyos a helyzet Franciaországban is, ahol a közegészségügyi hatóság beszámolója szerint augusztus első hetében mintegy 11 ezer új fertőzöttet regisztráltak, a járvány kezdete óta pedig csaknem 253 ezer esetet tartanak számon. Párizsban és Marseille-ben a nyár utolsó hónapjában szintén a fiatalok felé fordult a figyelem: a vírus elsősorban a 20-30 év közötti fiatal felnőttek körében fertőz. Nizza és Lille legforgalmasabb utcáin már korábban bevezették a kötelező maszkviselést, augusztus 17-től a szigorítás Párizs frekventált részeire is vonatkozik. De a növekvő esetszám miatt mostantól el kell takarniuk az arcukat az embereknek Brüsszel valamennyi közterületén is.
Franciaországhoz hasonlóan Görögországban is rekordot döntött a koronavírussal újonnan megbetegedettek aránya. Az augusztus 10-én jelentett 203 új fertőzött ugyanis a legmagasabb szám a szigetországban a világjárvány kezdete óta. Ezért a kormány újból elrendelte a bárok és az éttermek éjfél utáni zárva tartását a legnépszerűbb idegenforgalmi központokban: Míkonosz, Szantorini, Korfu, Rodosz és Kréta szigetén. A görög kormányszóvivő további korlátozásokat is kilátásba helyezett, amelyek egyrészt a Balkánról utazó turistákat, másrészt egyes uniós tagállamokból – Belgiumból, Csehországból, Hollandiából, Spanyolországból és Svédországból – repülőn érkezőket érintik. Az említett nemzetek állampolgárainak augusztus 17-étől háromnaposnál nem régebbi negatív vírustesztet kell bemutatniuk, mielőtt görög földre lépnek. – Még mindig egy gyorsuló, intenzív és nagyon súlyos világjárvány közepette vagyunk, amely az Amazonas őserdőitől, Szingapúr felhőkarcolóin és az Egyesült Királyság utcáin át emberi kapcsolatok révén virágzik – nyilatkozta nemrég a BBC News brit hírcsatornának dr. Margaret Harris, a WHO szóvivője. Hangsúlyozva, hogy a legveszélyesebb gócpontok nem az európai kontinensen, hanem Latin-Amerika országaiban találhatók.
