Otthon, de nem szabadon
Nyomkövetővel a lábán, bűnügyi felügyelete alatt csalt ki újabb ismerősétől pénzt a csengeri örökösnőként ismertté vált asszony augusztus elején. A szélhámost üzletszerű csalás és más bűncselekmények vádjával tartóztatták le 2018-ban, majd tavaly bűnügyi felügyelet alá került. Nem ritka, hogy gyanúsítottak vagy elítéltek további bűncselekményeket kövessenek el házi őrizetben. Mi szükség van a bűnügyi felügyeletre? Ki és miért kerülhet ebbe a „kiváltságos” helyzetbe?
A köznyelvben általában házi őrizetként emlegetett kényszerintézkedés ma már nem létezik jogi fogalomként. A 2017-es új büntetőeljárási törvényben már bűnügyi felügyeletként szerepel az összes olyan intézkedés, amely a terheltnek valamilyen mértékben korlátozza a szabad mozgását. Ilyen az előbb említett házi őrizet, a lakhelyelhagyási tilalom vagy a külföldre utazás korlátozása. Magyarországon jelenleg 1586 ember áll ilyen felügyelet alatt. Míg korábban, de főként a szocializmusban az volt az elsődleges törekvés, hogy letartóztassák, aki ellen súlyosabb bűncselekmény miatt indult eljárás, az új törvény – a fokozatosság elve alapján – előtérbe helyezi a személyes szabadságot meghagyó alternatív kényszerintézkedéseket.
Dr. Herke Csongor ügyvéd, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara Büntető és Polgári Eljárásjogi Tanszékének vezetője szerint a bűnügyi felügyelet mögött elsősorban humánus megfontolások állnak. Ez ugyanis nem büntetés, hanem kényszerintézkedés, aminek az a célja, hogy biztosítsa az eljárás hatékonyságát: kiküszöbölje a bűnismétlést, a bizonyítás megakadályozását, illetve a szökés-elrejtőzés veszélyét. A másik érv pedig az állam anyagi terheinek a mérséklése, hiszen a fogvatartottak étkeztetése, a rezsi, a büntetés-végrehajtás személyzetének fizetése óriási költség, egyes becslések szerint egy rab rács mögött tartása napi több tízezer forintra is rúghat.
Technikai feltételek
Magyarországon a köznyelvben lábbilincsként emlegetett elektronikus nyomkövető eszköz 2014-ig csak a gyanúsított beleegyezésével kerülhetett fel valakire, azóta hozzájárulás nélkül is elrendelhető a használata. A személy mozgását GPS-koordinátákkal négyzetméteres pontossággal behatároló technikai eszközt, például lábbilincset akkor köteles a bíróság előírni, ha lejár az adott személy letartóztatásának felső időhatára (ez a bűncselekmény súlyosságától függ); valamint a 2015-ben bevezetett úgynevezett reintegrációs őrizetet esetén, ez a szabadságvesztés és a feltételes szabadságra bocsátás közötti fokozat. Annyiban különbözik a bűnügyi felügyelettől, hogy utóbbi a jogerős ítélet előtti kényszerintézkedés, a reintegrációs őrizet pedig már a büntetés letöltésének vége felé jöhet szóba.
– Magyarország GPS- és internetlefedettsége korántsem százszázalékos. Sokszor azért nem rendelik el a bűnügyi felügyeletet, mert ezek valamelyike nem megfelelő, így a készülék nem tud jelet küldeni a megfigyelő központba. Például egy tízemeletes lakóház harmadik emeletén nem biztos, hogy jó lesz a vétel, ugyanis leárnyékolhatja a háztömb – mondja lapunknak a szakember.
A nyomkövetőt speciális rögzítőszíjjal szerelik fel, jellemzően a bokára. Amennyiben megpróbálják megrongálni, vagy az akkumulátor merülni kezd, az eszköz rögtön jelez a központnak. A nyomkövető feltöltése legalább napi két órát vesz igénybe, és az őrizetes feladata. Egyébként bármikor levehető, de tíz méternél messzebb nem szabad eltávolodni tőle. A szerkezet sok mindent kibír: rövid távon vízálló, bírja a fagyot, kizárólag a szaunázás okozhat problémát a működésében.
Előnye, hogy kiváltja a rendőrség éjjel-nappali felügyeletét, viszont százszázalékos garanciát nem nyújt, és bár a leszerelése komoly következményekkel jár, mégis akad, aki megpróbálja.
2018-ban egy szombathelyi férfi vágta le magáról a nyomkövető eszközt, és a tűzhelyen próbálta elégetni, nyolcszázezer forintos kárt okozva. Természetesen nem jutott messzire, nem sokkal később elfogták és letartóztatták.
Magatartási szabályok
Bűnügyi felügyeletet pedig akkor rendelhet el a bíróság, ha fennállnak a letartóztatás feltételei, de annak céljai ezzel az enyhébb, ám a terhelt mozgási szabadságát erősen korlátozó intézkedéssel is elérhetők. A bűnügyi felügyeletben töltött időnek, ellentétben a letartóztatással, a végrehajtási fokozattól (fogház, börtön vagy fegyház) csak a harmadát, negyedét vagy ötödét számítják be a kiszabandó szabadságvesztésbe.
Ez is kényszerintézkedés, amelyet – ahogyan a letartóztatást is – az ügyész indítványára rendel el a bíróság, többnyire a nyomozati szakaszban. A bíróság előírja, hogy a terhelt a számára kijelölt területet, lakást engedély nélkül nem hagyhatja el, vagy egyes nyilvános helyeket és rendezvényeket nem látogathat, illetve bizonyos időközönként jelentkeznie kell a rendőrségen.
Herke Csongor, aki maga is jelen volt az új büntetőeljárási törvényt előkészítő bizottságban, elmondja: itthon tételesen fel van sorolva, hogy különböző esetekben milyen magatartási szabályokat állapíthat meg a bíróság. Így például azt is előírhatja, hogy a terhelt amellett nem használhatja a telefonját és az internetet sem. Ahogy történt Tasnádi Péter, a hírhedt maffiózó esetében is, akit 2017-ben orgazdasággal vádoltak, majd házi őrizetbe került. Az ügyészség lefoglalta a telefonját, a rendőrök pedig hetente négyszer jártak a lakásán, betartja-e a szabályokat. Persze általában nincsen rá kapacitásuk a hatóságoknak, hogy az ilyen szabályok betartását ellenőrizzék, vagy új készülék vásárlását megakadályozzák, így csak véletlenszerű kontroll esetén lehet lebukni. Kivételt képeznek a kiemelten kezelt bűnelkövetők (például drogkereskedők, szervezett bűnözők vagy terroristák), az ő törvényszegéseiket nyomon követik bizonyos technikai eszközökkel, akár a telefonjuk lehallgatásával. Ugyanúgy, a látogatók kapcsán is hozhat szigorú döntéseket a bíróság, hiszen az előbb említett súlyosabb bűncselekményekkel gyanúsított személyek esetén fennáll a bűnismétlés veszélye.
Szabályszegéskor fokozatos szankciók alkalmazandóak, így főszabályként ötszázezer forintig terjedő rendbírság, míg ismételt vagy további bűncselekmények elkövetésekor letartóztatás, ahogy a csengeri örökösnő esetében is történt. Mivel az asszony az elmúlt években sorozatosan követte el a fenti cselekményeket, még a bűnügyi felügyelet alatt is, a bíróság úgy döntött: megalapozottan lehet tartani arról, hogy ha szabadlábra helyezik, vagy meghosszabbítják a bűnügyi felügyeletet, ismét bűnözne, ezért újból elrendelték a letartóztatását.
Részleges feloldás
Könnyen letartóztatásban találhatja magát az a bűnügyi felügyelet alatt álló személy, aki például a felesége kérésére beáll autóval a garázsba, vagy leviszi a szemetet. Az ilyen hétköznapi dolgokban a család vagy a barátok segítségét kell kérni. Ha nincs rá mód, a bíróság határozatban dönthet a részleges feloldásról, vagyis hogy a terhelt a mindennapi élet szokásos szükségleteire, általában gyógykezelés céljából mennyi időre, milyen messzire, mely útvonalon hagyhatja el a kijelölt lakóhelyet.
– Ezek kőbe vésett rendelkezések, a terhelt tehát nem teheti meg, hogy például visszafelé beugorjon egy sörre a haverokkal – mondja a szakértő.
Pedig így tett például az a Heves megyei férfi, aki a bűnügyi felügyeletének előírásaira fittyet hányva úgy döntött, hogy megiszik egy pofa sört egy benzinkútnál az otthonához közel. A lábára rögzített nyomkövető azonban jelzett, és a rendőrök éppen kortyolgatás közben érték tetten. Az eredetileg rablási kísérlettel gyanúsított illetőt ezek után a Hatvani Járásbíróság szökésért egy év börtönnel sújtotta, és ugyanennyi időre eltiltotta a közügyek gyakorlásától.
Herke Csongor szerint a lakásra korlátozott bűnügyi felügyelet megviseli a terheltet, mégis az egyik leghumánusabb a személyi szabadságot korlátozó intézkedések közül. Természetesen mindig lesz olyan, aki kiskapukat keres, vagy akár szökni akar, de a lebukástól való félelem, azaz a börtön visszatartó ereje nagy mértékben csökkenti a szabályszegés motivációját.
