A „birodalom” valamennyi reménye meghiúsult

– Olyan világban élünk, ahol a tény, az igazság és a valóság fogalmai összeomlóban vannak. A világ az egyén számára reménytelenül komplexé, következésképp eleve megismerhetetlenné vált. Így aztán, miközben abban az illúzióban ringatjuk magunkat, hogy a világot próbáljuk megismerni, amit ténylegesen teszünk, az legfeljebb annyi, hogy történeteket hallgatunk meg a valóságról. Olyan történeteket, amelyeket egy most már roppant dimenziójú közvetítő mező, amit latin szóval médiának nevezünk, mesél el nekünk – mondja a Demokratának Bogár László, akit arról kérdeztünk 9/11 évfordulóján, közelebb kerültünk-e az események hátterének megértéséhez az elmúlt tizenkilenc évben.

– Mindennek nyomán nem az az érdekes már, hogy mi a valóság, hanem az, hogy mi válik a valóságról szóló globálisan uralkodó narratívává. Ezért ha egy ilyen történelmi jelentőségű eseményről próbálunk képet alkotni, akkor pláne attól függ minden, hogy milyen értelmezési keretbe helyezve, milyen fogalomkészlettel próbáljuk elbeszélni mindazt, amit erről a történésről vélünk – teszi hozzá a professzor.

A közgazdász úgy látja, a 2001. szeptember 11-i történések úgymond objektív elbeszélhetőségéről képzelegni gyermeteg illúzió, legfeljebb abban reménykedhetünk, hogy képesek vagyunk egy önmagában viszonylag konzisztens történet elbeszélésére. A világot uraló, önmaga létét tagadó – és annak feltételezését akár büntetőjogilag is szankcionáló – „globális hatalmi szuperstruktúrának” van ugyan egy hivatalos elbeszélése a történtekről, ám Bogár László szerint ez már születése pillanatában is annyira képtelen önellentmondásokkal volt tele, és olyan határozottan zárt ki minden korrekciót, hogy nincs sok értelme ezzel foglalkozni.

A közgazdász hozzáteszi: közben maga ez a „láthatatlan birodalom” le is lepleződött, hisz a 2001. szeptember 11-én történtekre hivatkozva olyan arcpirítóan primitív hazugságokkal próbálta alátámasztani Afganisztán és Irak megszállását, amelyek rövid időn belül nyilvánosságra is kerültek.

Bogár László szerint már a 2001-et követő néhány év során is egyértelművé vált: a „nem létező” globális birodalom érdekelt volt abban, hogy történjen egy olyan esemény, amelyre hivatkozva világuralmi szerepét megerősítheti. Vagyis a világ felett gyakorolt korlátlan uralom fegyelmező hatalmi stabilizálása lehetett a fő cél – félelem kiváltása és annak jelzése, hogy kizárólag ez a láthatatlan birodalom képes a világ megvédésére.

Ugyanakkor, folytatja Bogár László, az elmúlt közel húsz év során a birodalom valamennyi 2001. szeptember 11-éhez fűzött reménye meghiúsult. Nem sikerült a világ feletti ellenőrzését erősítenie, sőt ma összességében némileg még annál is kevésbé képes a globális uralmi rendszerét működtetni, mint 2001 előtt. A világ ma sokkal kevésbé irányítható, sokkal veszélyesebb, kaotikusabb hely, mint húsz éve volt, és a „birodalmi verőlegények” még annyi védelmi pénzt sem tudnak kisajtolni az ennek megfizetésére egyre kevésbé hajlandó világtól, mint annak előtte.

Ez számszerűen is megmutatkozik egy eddig történelmileg értelmezhetetlen adatban. A nem létező világbirodalomnak nincs saját költségvetése – nem is lehet, hisz ő nem létezik –, ezért globális kiadásait a számára gazdaállatként tételeződő Amerikai Egyesült Államok költségvetésében szerepelteti. Nos, 2020. április 25-én az amerikai nemzeti társadalom teljes anyagi vagyonánál is nagyobbra nőtt az összes „fedezetlen követelés”, vagyis „nagy bruttó adósság”, ahogy a közgazdász zsargon mondja. Bogár László szerint azóta is folyamatosan nő ez a gigantikus deficit, ami ma már harmincezer milliárd dollárral nagyobb, mint az összes vagyon. A közgazdász hozzáteszi: ha ma elárvereznék Amerikát, plusz még ennyit kellene kifizetni a semmiből az akkor már nincstelen amerikai népnek, és ez az összeg naponta újabb húszmilliárd dollárral nő…