Fotó: Vogt Gergely/Demokrata
Hirdetés

– A Liget-projekt kapcsán korábban azt nyilatkozta, hogy „a végén mindig a valóság és az érték győz”. Jelenleg kissé optimistának tűnhet ez a kijelentés annak fényében, hogy a főváros új vezetése egy év alatt jottányit sem változtatott az álláspontján, továbbra is akadályokat görget a vállalkozás elé. A véleménye változott azóta?

– Nem, és továbbra is azt gondolom, hogy a valóság és az érték győzni fog. Ezt a kijelentést egyébként azzal összefüggésben tettem, hogy a Liget Budapest projekttel kapcsolatban a kezdetekkor joggal merült fel számos aggodalom, hiszen egy ilyen léptékű, mégoly szükséges megújítás esetén is mindig okkal merül fel a kérdés: vajon pozitív lesz-e a változás? Azt érvényesen senki nem vitathatta, hogy a Liget megérett a megújulásra, és hogy 2010-ig a park egyre rosszabb és rosszabb állapotba került. A radikális ellenzők támadásaikban folyamatosan olyan hamis, démonizáló állításokat sorakoztattak fel a Liget-projektről, amelyek ugyan köszönőviszonyban sem voltak a tervezett fejlesztések valóságával, de elég szörnyűséges jövendölésnek hangzottak ahhoz, hogy a közvélemény egy részét negatívan befolyásolják. Elmondhattuk akárhányszor, hogy semmilyen tény nem támasztja alá a „csökkenő zöldfelület”, „beépített Városliget”, „megszűnő közpark” szlogenekkel fémjelzett Liget-armageddont, az embereket végül is az elkészült parkfejlesztések valósága fogja végérvényesen meggyőzni arról, hogy kinek lett igaza ebben a vitában. Politikai tőkét, percnyi hírnevet természetesen lehet kovácsolni bármely nagyszabású tervnek a megvalósulása előtti gyalázásából, ahogy ez anno megtörtént például a Lánchíd vagy a Parlament építésének esetében is. De ha a vitákat természetesnek tekintjük, és azokkal együtt élve, hosszú évek munkájával, kitartásával megvalósulnak ezek a tervek, akkor eljön az igazság pillanata: az lesz az igazi mérce, hogy az emberek szeretik-e és magukénak érzik-e, ami megvalósult, vagy éppen fordítva, azt kérdik, hogyan jöhetett létre ez a szörnyűség. Szemernyi kétségem nincs afelől, és ezt bizonyítja a Ligetben eddig átadott valamennyi részprojekt fogadtatása, hogy az emberek ítélete a Liget-projekt által megvalósított fejlesztések mellett szól majd. De pontosan tudják ezt a projekt politikailag motivált ellenzői is. Ezért törekednek minden eszközzel arra, hogy ha az egészet már nem is tudják, akkor legalább néhány kiemelkedően fontos elemet, mint például a világhírre számot tartó, lenyűgöző szépségű Új Nemzeti Galéria megépülését próbálják megtorpedózni. Mert csak addig tudják pocskondiázni, csak addig lehet hazugságokat állítani róla, amíg meg nem valósul. A megnyitás pillanata után azonban úgy fog eltűnni az úgynevezett „ligetvédő” nimbuszuk és hitelességük, mint a kámfor. Igen, a valóság és az érték mindig győz a végén, de el kell jutnunk odáig.

– A megvalósult, illetve már épülő intézmények érvként állnak majd a fanyalgók állításaival szemben. De vajon meggyőzhetőek a projekt még három, egyelőre csak papíron létező elemének támogatásával kapcsolatban?

– Ezernyi jelből látható, hogy a projektre irányuló össztűz egyre hiteltelenebb. Mára újjászületett a Szépművészeti Múzeum, a Millennium Háza, újabb és újabb, eddig közel százezer négyzetméternyi megújított zöldfelületet adtunk át a Ligetben, miközben megépült hazánk egyik legnagyobb és legkorszerűbb játszótere, amit pártállástól függetlenül családok tízezrei használtak már, megbizonyosodva arról, hogy egy nagyszerű, szerethető létesítmény született. A kutyás élményparkkal kapcsolatban ugyancsak ez a tapasztalat. Két hete adtuk át a Városligeti Sportcentrumot, és nemsokára elkészül a mélygarázs is, ami mentesíti a parkot az egyébként igencsak környezetterhelő felszíni parkolástól. Épül a Néprajzi Múzeum és a Magyar Zene Háza is, a látványtervek nem ámítanak, az eredmény, már most látszik, ha lehet, még a terveknél is fantasztikusabb lesz. Akik tehát nem politikai szemellenzővel közelítettek a projekt ügyéhez, egyre inkább beláthatták, a valóság minden átadott intézmény, létesítmény esetében rácáfol a vele kapcsolatos aggodalmakra. 

Korábban írtuk

Fotó: Vogt Gergely/Demokrata

– Tudják ezt a budapestiek is?

– Igen. Mindezt a közvélemény-kutatások is visszaigazolják: az ország lakosságának nyolcvan, a fővárosiaknak több mint hetven százaléka amennyiben a valós terveivel szembesül, támogatja a Liget Budapest projekt megvalósítását. A főváros ellenvéleménye miatt jelenleg függőben lévő három intézmény, az Új Nemzeti Galéria, a Magyar Innováció Háza és a Városligeti Színház esetében sem más a helyzet. Mi bármikor készek vagyunk ezek ügyében is az érdemi tárgyalásra a fővárossal, ám amikor, immár közel egy éve, felvetettük, hogy szakértők bevonásával üljünk le, és szakmai alapon vitassuk meg a főváros által a Liget-projekt kapcsán felvetett kérdéseket, a főpolgármester elutasította ennek lehetőségét. Mi továbbra is nyitottak vagyunk az érdemi, tényszerű párbeszédre, nincs időkényszer, hisz sokkal nagyobb a tét: Magyarország száz éve legjelentősebb, egyben ma Európa legnagyobb kulturális fejlesztésének a sorsáról van szó, nemzeti érdek, hogy bölcs megoldást találjunk.

– A magyar Napur építésziroda által tervezett Néprajzi Múzeum 2018-ban a világ legjobb középületének díját, sőt a legjobbak legjobbjának járó Best Architecture elismerést is elhozta Londonból. Ez elég erős érvnek tűnik.

– Ez az egyik legnagyobb presztí­zsű ingatlanszakmai megmérettetés díja volt. De még ennél is többet mond, hogy a Néprajzi Múzeumra kiírt nemzetközi tervpályázat megnyerésével olyan világhírű sztárépítészeket utasítottak maguk mögé, mint Zaha Hadid, Rem Kool­haas, Bernard Tschumi, utóbbi az athéni új Akropolisz Múzeumot tervezte, vagy a Bjarke Ingels Group, aminek a nevéhez többek közt a kaliforniai Google-székház is kötődik. Ferencz Marcell vezető építész a kiviteli tervezés folyamatában mindvégig szorosan együttműködött a néprajzos kollégákkal, a legapróbb mozzanatokig figyelembe vette az intézmény, a gyűjtemény igényeit, és a mai napig a helyszínen támogatja az építkezést. Ez a már születésekor sikerre ítélt épület a magyar tervezőt is beemeli a kortárs nemzetközi építészeti szcéna élvonalába, amire az utóbbi időkben nemigen volt példa. Ferencz Marcell sikerében pedig a főváros és az egész ország osztozhat majd.

– Hogyan illeszkedik a Néprajzi Múzeum, a Magyar Zene Háza és az Új Nemzeti Galéria a Liget történeti szövetébe?

– A Nemzeti Galéria épületét az építészeti Nobel-díjat jelentő Pritzker-díjas japán SANAA stúdió tervezi, a Magyar Zene Házát pedig a világ leginnovatívabb építészének is nevezett, ugyancsak japán Fudzsimoto Szószuke (Sou Fujimoto). És ez nem véletlen. Ma a japán kortárs építészet képes talán a leginkább arra, hogy a természet és ember, a kulturális és a természeti örökség közötti harmónia lényegét fogalmazza meg az építészet nyelvén, a legletisztultabb, legizgalmasabb, XXI. századi formában. Mindkét épület tág teret ad a transzparenciának, a vizuális kapcsolatnak a Liget és a belső terei között, látványosan összekötve a természetet és a kultúrát. Mindkét épület világszínvonalú, akárcsak a fentebb említett Néprajzi Múzeum. E három létesítmény, reményeink szerint az Új Nemzeti Galéria is, a Liget egykori történeti tengelyén épül majd fel. Egy korábbi hagyomány fogalmazódik meg itt újra, a legkorszerűbb XXI. századi nyelven, hiszen amíg nem volt Andrássy út, a Városligeti fasor promenádja nyíl­egyenesen folytatódott egy sétaúton a Liget belsejébe. Természetszerűleg ennek a sétatengelynek a végén épült meg 1885-re a nagy Iparcsarnok, és ezen a helyen már több mint százharminc éve folyamatosan áll épület, legutóbb a Petőfi Csarnok. Vagyis semmiféle zöldfelület-veszteséget nem jelent, ám egy több mint százéves városligeti hagyomány folytatódik a legnemesebb módon, ha a tervezett helyén megvalósulhat majd az Új Nemzeti Galéria ikonikus épülete.

Fotó: Vogt Gergely/Demokrata

– Mennyire sérülhet a projekt egésze, gondolatisága akkor, ha sikerülne megakadályozni az Új Nemzeti Galéria megépítését? Vagy fogalmazzunk inkább úgy, mitől esne el az ország, ha nem épülhetne fel a SANAA tervezte múzeum?

– Mindhárom épület szervesen illeszkedik a Városliget hagyományaihoz. 1866-ban adták át itt az Állatkertet, 1913-ban a Széchenyi fürdőt, a két intézmény megnyitása között eltelt ötven év alatt pedig kialakult az a nagyon gazdag kulturális intézményi struktúra, ami a maga nemében páratlanná teszi a Ligetet Európában. Mi ezt a hagyományt visszük tovább, célunk, hogy a Városliget Európa legvonzóbb és legnagyszerűbb kulturális negyedévé váljon úgy, hogy közben a korábbiakhoz képest jelentősen növeljük, megújítjuk a zöldfelületeket, hiszen ez is része volt a vállalásnak. Ám nemzetközileg ismert és elismert kulturális negyed nem létezhet az új, kortárs megfogalmazású, világszínvonalú épülettel és kiállítási anyaggal bíró művészeti múzeumi épület nélkül. Ennek a kívánalomnak minden szempontból megfelel a tervezett Új Nemzeti Galéria. Ez a záróköve a projektnek, amely nélkül nem tudja a megújult Liget azt a nemzetközi kulturális vonzerőt, hírnevet és presztízsemelkedést kivívni Budapest és Magyarország számára, amelyre a Liget-projekt teljes körű megvalósítása esetén hivatott.

– Van arra példa, hogy egy nemzetközi hírű tervező épülete felértékel akár egy egész városrészt vagy várost?

– Európa, sőt a világ múzeumépítészeti boomját egyértelműen a Frank Gehry tervezte bilbaói Guggenheim Múzeum indította el. Az akkoriban oly lepusztult baszk iparvárosban 1997-ben adták át az új épületet, ami felvirágoztatta a múzeum szűkebb környezetét, ez pedig az egész városrész megújulását és a város vonzerejének drámai növekedését húzta maga után, tovább inspirálva a település fejlődését. Ezt a folyamatot, vagyis hogy egy kiemelkedő kvalitású kulturális funkciójú épület lendíti fel egy város életét, fejlődését, Bilbao-hatásnak nevezték el. A már több mint húszéves Guggenheim Múzeumnak máig évi egymilliós a látogatottsága, a Bilbao-effektus tehát minden ellenkező híresztelés dacára él, nem darálta be az idő. Sokan próbálták ezt a modellt követni, példa erre legutóbb a Louvre abu-dzabi épülete. Ma leginkább az arab világban és Kínában van együtt pénz és szándék gigantikus kulturális fejlesztésekre, új kulturális negyedek létrehozására, ott azonban múltat nem tudnak építeni hozzá. Nekünk ez a legnagyobb előnyünk, ilyen egyhamar nem születik még egy világban: a Liget egyedülállóan gazdag intézményrendszere több mint százéves. Így a Liget-projekt révén megújuló Városligetben egy százötven évet átfogó tradíció jegyében lesz együtt múlt és a jelen legkiválóbb kulturális és rekreációs célú intézményegyüttese úgy, hogy közben a park zöldfelülete is bővül és megújul.

– Mit szól az UNESCO jelezte kifogásokhoz, miszerint a Néprajzi Múzeum új épülete zavarja az Andrássy úti világörökség látványát?

– Erről csupán annyit, hogy ha a Hősök tere díszburkolatán állunk, már a Műcsarnok melletti kicsiny kőrisfasor is kitakarja a Néprajzi Múzeumot, ami ráadásul nem is a világörökségi helyszínen, hanem annak az úgynevezett pufferzónájában, vagyis a tágabb értelemben vett környezetében áll. Ez tehát már a tervek ismeretében is egy nem létező probléma volt, a valóság pedig tételesen rácáfol a légből kapott állításokra. Itt is tetten érhető a szokásos kettős mérce, aminek előzményeként egyébként hazánkból érkező, belpolitikai ihletettségű, hamis állításokkal teli levelekkel bombázták az UNESCO-t. Bordeaux-ban például néhány éve nem a pufferzónában, hanem konkrétan a világörökségi helyszín szívében épült meg a mi Néprajzi Múzeumunknál közel háromszor magasabb, húszemeletes házat kitevő Bormúzeum épülete, és az UNESCO ott valahogy semmiféle magassági problémát nem látott. Ugyanakkor látni kell, hogy egy ilyen nagy léptékű emblematikus beruházás, mint a Liget-projekt nem létezhet politikai viták nélkül. Töretlenül bízom abban, hogy lesz olyan fordulópont, amikor a főváros végre megfogalmazza azt a józan és tárgyszerű feltételrendszert, ami alapján hajlandó hozzájárulni ahhoz, hogy a Liget megújítása az Új Nemzeti Galéria megépítésével együtt valósulhasson meg, hogy hosszú távon is gazdagítsa Budapestet és Magyarországot, és növelje a világban nemzetünk presztízsét.

Fotó: Vogt Gergely/Demokrata

Múzeum a Liget kapujában

Elérte legmagasabb pontját a Liget Budapest projekt részeként épülő Néprajzi Múzeum, amely ősz végén már szerkezetkész állapotban lesz. A Városliget felől a Dózsa György útba torkolló út merőleges tengelyére épül az új múzeum, az épület nagyjából hetven százaléka a térszint alá kerül, így a Liget szélén egy különleges, íves szerkezeti megoldással csak két, egymás felé ívelő domboldal lesz látható. Ezek parkosított felületét bejárhatják majd a látogatók, és az egyedi épületszerkezetnek a legmagasabb pontját kilátóhelyként használhatják. Összesen körülbelül harmincezer négyzetméter áll majd a múzeum rendelkezésére, amely az eddiginél több mint háromszor nagyobb kiállítótérrel és új állandó kiállítással várja a közönséget 2022-től.