Fotó: MTI/Kovács Tamás (archív)
Hirdetés

Míg tavasszal a járványgörbe ellaposítása volt a cél, hogy az egészségügy felkészülhessen, addig most más taktikát kell választani. A második hullám alatt a cél, hogy az ország – amint az a nemzeti konzultációban az emberek is kérték – működőképes maradjon, és közben sikerüljön alacsonyan tartani a halálesetek számát, hogy ne szedjen sok áldozatot a vírus – fejtette ki a járvány elleni védekezés új stratégiáját Orbán Viktor miniszterelnök a közmédiának adott exkluzív interjúban még szeptember 12-én.

A legrelevánsabb adat tehát, amelyen keresztül megmérhetjük a magyar védekezés sikerességét, a népességarányos halálozási mutató. Hazánkban ez az adat 85,1, amivel az Európai Unió országai között a 12. helyen állunk.

A statisztika szerint a legrosszabb mutatóval rendelkező uniós tagország Belgium, ahol több mint tízszer olyan magas a halálozások aránya, mint nálunk, de a spanyoloknál, az olaszoknál és a svédeknél is sokkal rosszabb a helyzet, mint Magyarországon. A nagy európai államok is gyengébben védekeznek: a franciák mutatója több mint ötször rosszabb a mienknél, és Németországban is 113,7 ez az arányszám.

A Magyarországhoz hasonló népességű uniós tagállamok többségében is rosszabb a helyzet, mint idehaza.

Korábban írtuk

Svédországban, Portugáliában, Bulgáriában és Ausztriában is magasabb a halálozások aránya, és csak Görögországban és Csehországban kedvezőbbek a mortalitási adatok, mint nálunk.

A védekezésben Magyarországnál sikeresebb tagországok többsége sem képes ugyanakkor a magyarnál lényegesen jobb statisztikát produkálni. Szlovákia a kivétel. Északi szomszédainknál mindössze 9,9 a halálozási arányszám.

A teljes cikk a Magyar Nemzet honlapján olvasható.