Varga Judit: a brüsszeli jelentés nem ad valós képet

Varga Judit közölte: az Európai Bizottság jogállamisági jelentésének magyar fejezete 19 oldalas „iromány”.

Ha az EB ugyanazokat a szempontokat ugyanolyan részletességgel vizsgálná, akkor a „jogállamiság barátaira” vonatkozó fejezetek is hasonló terjedelműek lennének – közölte.

Ehhez képest Hollandiáról is csak 15 oldalt tudott „összeszedni” az EB, Belgium és az északi tagállamok 12-12 oldalt kaptak, Luxemburg pedig csak 10 oldalig jutott. Szemmel láthatóan az Európai Bizottságnál elkélt volna egy kis segítség, hogy további témákat találjon ezekhez az országjelentésekhez – tette hozzá.

„Kár, hogy nem szóltak korábban, mert nekem bizony számos javaslatom lett volna. Íme néhány példa, ami a »jogállamiság barátainak« országjelentéseiből kimaradt” – fogalmazott Varga Judit.

Példaként említette, hogy a belga országjelentés említést tesz a „P-Bizottságról”, amely a rendőrség külső felügyeleti szerve. Arról viszont mélyen hallgat, hogy a Chovanec-ügyet, amelyben brutális rendőri intézkedés következtében meghalt egy szlovák állampolgárságú férfi, ugyancsak ez a bizottság vizsgálja – immár két éve, eredmény nélkül.

A belga szövetségi rendőrség akkori vezetője ma az Europol ügyvezető igazgatója – írta a magyar miniszter.

Kitért arra: Hollandiában 2015-ben bevezették a véleménynyilvánító népszavazás intézményét, de ezek többnyire a kormány által nem kívánt eredményeket hoztak. Így a jogalkotó 2018-ban törvényt hozott annak kivezetéséről. A kivezető törvény úgy rendelkezett, hogy erről viszont nem lehet népszavazást tartani. „Valódi jogállami megoldás” – írta Varga Judit, megjegyezve: Hollandiában egyébként nem kizárt, hogy gyakorló bíró egyidejűleg a törvényhozás valamelyik kamarájának tagja is legyen.

Ennek orvoslására a GRECO tett ajánlást, de ezt Hollandia a mai napig nem hajtotta végre. Erről sem szól az országjelentés – írta.

Megemlítette továbbá, az ENSZ több alkalommal is aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy Finnország nem biztosítja kellően a számi kisebbség bevonását az életmódjukat és a szülőföldjüket érintő döntésekbe.

Az országjelentés társadalmi részvétellel kapcsolatos részei erről nem tesznek említést – közölte.

A dán számvevőszék 2020 januári értékelése a pénzmosás megelőzésére vonatkozó keret komoly hiányosságait azonosította. Erre a problémára az Európai Szemeszter is felhívta a figyelmet, de a jogállamisági jelentésben nem szerepel – sorolta az igazságügyi miniszter.

„A lista korántsem teljes. Azt viszont jól mutatja, hogy aki valós képet szeretne kapni a jogállamiság helyzetéről a tagállamokban, az nem támaszkodhat a bizottság jogállamisági jelentésére” – olvasható Varga Judit Facebook-bejegyzésében.