Nehezített pályán

Donald Trump már megbetegedése előtt is a koronavírus áldozata volt. Idén márciusban a munkanélküliség mélyponton volt, a gazdaság dübörgött, és úgy tűnt, hogy a 2016-os választási kampány ígéretének megvalósulása, „Amerika újra naggyá tétele” a legjobb úton halad. Ekkor ütött be a járvány. Az elnök a pandémia súlyosságát kezdetekben bagatellizálni próbálta. A The Washington Times számításai szerint összesen harmincnégy alkalommal mondta el nyilvánosan, hogy áprilisra, de legkésőbb nyárra már nyoma sem lesz a kórnak, egy alkalommal pedig – utólagos állítása szerint viccből – felvetette, hogy nem lehetne-e a fertőzötteket ereikbe fecskendezett hipóval kikúrálni. Donald Trump még a múlt heti elnökválasztási vita során is azzal gúnyolta demokrata kihívóját, Joe Bident, hogy „még ha kétszáz lábnyira állna tőlem a vitán, akkor is felvenne egy óriási maszkot”.

Az amerikaiak azonban már nem nevetnek együtt az elnökkel. Március óta hétmillió polgár fertőződött meg, a halálos áldozatok száma meghaladja a kétszázezret, a járvány miatt pedig több mint tízmillióan veszítették el a munkájukat. Noha az elnök kampányának fő üzenete szerint a járvány már lecsengőben van, a gazdaság pedig – mint azt a számok is mutatják – újra lendületbe jött, a YouGov regisztrált szavazók között végzett felmérése alapján az embereknek csupán 41 százaléka elégedett az elnök járvány kapcsán hozott intézkedéseivel, miközben 56 százalékuk kifejezetten elégedetlen azokkal. Ez azért is rossz hír, mert a FiveThirtyEight közvélemény-kutató szerint a szavazók számára a Covid–19 ma már a legfontosabb téma, amit a gazdaság és az egészségügy követ. A helyzet pedig egyik téren sem túl rózsás, hiszen augusztus óta ötvenből harminchárom államban nőtt a megbetegedések száma.

Trump elnök betegsége egyelőre nem látszik a népszerűségi mutatókon. Július óta a frontok befagytak: Joe Biden 50,6-43 arányban vezet. A különbség nem hanyagolható el, hiszen négy éve Hillary Clinton előnye mindössze 1,5-2 százalékpont volt, és Donald Trump ebből fordított 2,1 százalékpontos előnyre. Az elnököt persze továbbra is segíti, hogy szavazóbázisa stabil, és hogy a jelenlegi rendszerben hátországa, a fehér, vidéki Amerika a lélekszámánál nagyobb súllyal esik latba a szavazatok összesítésekor. A republikánusok optimista becslései szerint így az elnök akár 2-3 százalékos vereség ellenére is legyőzheti demokrata kihívóját. Hacsak a betegsége nem borít fel mindent.

Hogy Donald Trump megbetegedése miképp hat választási esélyeire, afelől csak találgatások vannak. Miután a brit miniszterelnök, Boris Johnson áprilisban kórházba került, kéthetes lábadozása alatt személyes népszerűsége 54-ről 60 százalékra nőtt. Ellenben a koronavírust korábban Trump elnökhöz hasonlóan bagatellizáló brazil Jair Bolsonaro megítélése nem változott számottevően, miután kiderült, hogy ő is elkapta a kórt. Igaz, felépülése után konfrontatív stílusából némileg visszavett, és az orvosi ellátás javítását ígéri, így népszerűsége a januárihoz képest tíz százalékot nőve most negyven százalékon áll.

Az amerikai elnök betegsége mindenesetre felborítja a kampány forgatókönyvét, ami nagy hátrányt jelent a számára, hiszen míg Joe Biden a járványra hivatkozva leginkább a digitális térben kampányol, addig Donald Trump eddig hagyományos tömegrendezvényeken buzdította szavazásra a híveit. A polgárokkal való közvetlen találkozás előnyét most elvesztette. Némi kompenzációt csak az jelenthet a számára, ha a nála három évvel idősebb kihívója megretten, és a tervezettnél is kevesebb alkalommal veti be magát személyesen a hintaállamokban.

Trump elnök imázsának alappillére az erős vezető képe, amit attól függően veszít el vagy tud megőrizni, hogy 74 éves kora és kevésbé sportos fizikuma mellett mennyire viseli meg a betegség. De ha felgyógyul is, demokrata részről borítékolható a támadás, hogy míg őt az ország legjobb orvosai kúrálták, addig a betegségben elhunyt kétszázezer ember nem volt ilyen szerencsés helyzetben.