Kovács Zoltán: a Soros-egyetem rektora felfedte szándékait
Michael Ignatieff, a Közép-Európai Egyetem (CEU) rektora felfedi szándékait, amikor elszántan törekszik az Európai Unió Bírósága által múlt kedden hozott végzés összekapcsolására azzal az uniós tervvel, amely a pénzügyi forrásokat a „jogállamisági mechanizmushoz” kötné – írta a Financial Times című londoni üzleti napilap hétfői kiadásában megjelent levelében a nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár.Kovács Zoltán szerint a CEU ügye valójában mindig is adminisztratív jellegű, szabályozási kérdés volt.
Azzal ellentétben, amit Ignatieff el akar hitetni az olvasókkal, a magyar felsőoktatási törvény 2017-ben végrehajtott módosítása soha nem a politikáról szólt, sőt még csak nem is Soros Györgyről – tette hozzá.
A törvénymódosítás mindvégig adminisztratív kérdés volt, mivel azt kívánta meg a Magyarországon működő külföldi egyetemektől, hogy egyértelmű, észszerű előírásoknak feleljenek meg – írta az államtitkár.
Kovács Zoltán szerint kéttucat külföldi intézménynek, köztük egy másik amerikai egyetemnek nem okozott gondot az új szabályok betartása. Az egyetlen kivétel a Soros György által finanszírozott CEU volt.
A konfliktust az emelte politikai és ebből következően uniós szintre, hogy a CEU vonakodott adminisztratív kötelezettségeinek teljesítésétől, valamint az, hogy Michael Ignatieff viselkedése egyre átpolitizáltabb jellegűvé vált. Ignatieff ugyanezt teszi nemrég közölt véleménycikkében, amelyben váratlan kitérőt tesz az uniós bírósági végzés tárgyától odáig, hogy az EU-nak „meg kellene ragadnia az alkalmat” juttatások elvonására a Magyarországhoz hasonló országoktól, amelyek „megsértik” az európai jogállamiságot – áll Kovács Zoltán levelében.
Az államtitkár szerint azonban – ahogy azt Orbán Viktor miniszterelnök is kijelentette egy szerdai interjúban – „a döntésről alkotott személyes véleményünket félretéve (Magyarország) végrehajtja az Európai Bíróság ítéletét, ahogy azt mindig is tesszük”.
A bíróság végzése mindazonáltal kissé furcsa, tekintettel arra, hogy számos más EU-tagállamban a magyarországival szinte azonos törvények szabályozzák a külföldi egyetemek működését.
A bajor felsőoktatási törvény például kifejezetten leszögezi, hogy a helyi felsőoktatási hatóság csak a Németország vagy az EU területén bejegyzett egyetemeket ismerheti el. Ez alól – akárcsak a magyar jogszabály esetében – csak az jelenthet kivételt, ha Bajorország és az egyetem származási országa között nemzetközi szerződés jön létre.
A Spanyolországban működő külföldi intézményeknek is tényszerűen oktatási programokat kell működtetniük saját országukban.
Szlovákiában csak olyan egyetemek működhetnek, amelyeket az Európai Gazdasági Térség államaiban jegyeztek be.
Csehországban a szabályok lehetővé teszik ugyan az EU-n kívüli egyetemek működését, a CEU azonban a Cseh Köztársaságban sem működhetne törvényesen, mivel ott is előírás, hogy az egyetem saját országában is folytasson oktatási tevékenységet. „Önökre bízom következtetéseik levonását” – írta a Financial Timesban megjelent levelében Kovács Zoltán.
