Akik az ön gyermekére veszélyesek lehetnek
Éles vita alakult ki a kisgyermekkorban kialakuló természetes nemi identitásválasztást védelmező Bagdy Emőke klinikai szakpszichológus és az ezt elutasító pszichológusok között. Az ügy fontosságára való tekintettel közöljük a vita néhány elemét, illetve a Labrisz Egyesület kezdeményezését támogatók névsorát.
Részlet az ezer pszichológus által aláírt levélből, amely a Labrisz Egyesület által kiadott Meseország mindenkié című könyv óvódai terjesztése mellett foglalt állást:
„…más szakmai szervezetekkel egyetemben hangsúlyozzuk (Magyar Pszichológiai Társaság LMBTQ szekció, 2019), hogy nincsenek olyan hiteles, módszertanilag megalapozott tudományos eredmények, amelyek azt támasztanák alá, hogy gyerekek LMBTQI+ emberekké válnak annak hatására, hogy találkoznak ebbe a csoportba tartozó emberekkel, akár személyesen, akár fikción keresztül. Ugyanakkor egyetértünk azzal, hogy a témával körültekintően és érzékenyen kell foglalkozni, ezért mindenek előtt lévőnek tartjuk a szakmaiságot. Fontosnak tartjuk a fogalmak helyes használatát, például a nemi identitás (megélt társadalmi nem, mely megegyezhet a biológiai nemmel) és a szexuális orientáció (szexuális és/vagy romantikus vonzalom) közötti különbségtételt. Mindemellett hangsúlyozzuk, hogy LMBTQI+ embernek lenni nem deviancia. A homoszexualitás mint betegség 1973-ban került ki a mentális betegségek kézikönyvéből, így betegségként beszélni róla messzemenően szakmaiatlan, és tudatlanságról tesz tanúbizonyságot.
A fentiek alapján mi, a pszichológus szakma tiltakozó tagjai kijelentjük, hogy a könyv fontos társadalmi jelenségeket dolgoz fel és emel be a mesék világába, ami nem veszélyes sem a gyermekek, sem a társadalom más tagjai számára. Emellett elhatárolódunk minden olyan pszichológus, így Bagdy Emőke nyilatkozatától is, amelyek szakmaiatlan és a tudomány mai álláspontjával ellentétes tartalmú állításokat tartalmaznak, és amelyek várható hatása a gyűlöletkeltés és a társadalmi kirekesztés fokozása. A pszichológia kutatási eredményeire támaszkodva feltételezhetjük, hogy mind a könyvben megjelenő csoport tagjaira, mind a többségi társadalomhoz tartozó gyerekekre gyakorolt hatásán keresztül, a könyv megjelenése hozzásegíthet egy elfogadóbb, békésebb és egyenlőbb társadalomhoz, hogy egyszer ne csak meseország lehessen mindenkié” – hirdeti többek között a nyílt levél.
A tudományos tény, és kutatásokkal alátámasztott valóság ezzel szemben az, hogy „vannak szenzitív időszakok, amikor az érési program során kinyílnak a megvalósulásra törekvő gének, és várják a környezeti, szülői, nevelői megerősítést, vagyis Konrad Lorenz fogalmaival szólva a kulcsingereket. Ezeket megkapva az időben behatárolt szenzitív szakasz »időablaka« bezárul, és ami történt, az vésődik be, ezt nevezi Lorenz imprintingnek, életre szóló bevésődésnek. Így szenzitív a két éves korig tartó beszédtanulási időszak, hisz emberi környezet nélkül nem tudunk megtanulni beszélni. Ilyen a társadalmi nem befogadása szempontjából a 3-6 éves kor: amit az emberi környezet kínál, azt fogadja be a gyermek kritika nélkül, mivel kritikai érzéke még nincs.” Magyarán, a férfi szerepet az apától, a női szerepet az anyától másolják le a kisfiúk és kislányok. Ebben a korban a természetes nemi szerepektől eltérő helyzetek megismertetése azzal a veszéllyel jár, hogy a gyermek rossz mintát rögzít, ami kihathat egész életére.
Az ezernél több pszichológus nyílt levelére Bagdy Emőke válaszolt a Magyar Nemzet internetes oldalán. Ebből idézünk részleteket:
(…) „Számomra az a kritika részéről a legfőbb kérdés, hogy amikor a népesség kilencven százalékában ez a biológiai és szociális nemi illeszkedés jellemző, és zavartalanul végbemegy, ez képviseli a többséget, miért oly fontos a kisebbségi folyamatokra érzékenyítés a meséken keresztül? Az átlagot akarják netán egyesek megváltoztatni? Tartsuk azt elsősorban fontosnak, ami keveseket érint? Vajon miért? (…) 3-6 éves kor között valamely (például mesei) mintakínálat esetén, az automatikus, azonosulási szoftverletöltést lehet csak elérni. Ez a cél? Legyen más az átlag, a többség? Milyen? (…)
Szót kérek a heteroszexuális többség nevében, és a legnagyobb tisztelettel kérem, legyenek velünk toleránsak azok is, akik tőlünk toleranciát kérnek azáltal, hogy saját mivoltukban átlagosként szeretnének boldogok lenni. Kérem azokat, akik a Magyar Pszichológiai Társaság keretében alakított szekciójukra hivatkozva, téves értelmezésükkel rám nézve alaptalan vádakat hangoztatva aláírásokat gyűjtöttek, hagyjanak fel azzal az indulatgerjesztéssel, amelyet sikeresen elértek. Ezt az indulatot nem én gerjesztettem, hanem a saját haragjuk. Tizenötezer magyar pszichológus közül ezer aláíró önökkel tart, de nem tudjuk, hogy a tizennégyezer mit gondol. Csak az egyetértésükről engem megerősítő levelekből tudhatom, hogy nem tart önökkel, de nem gerjeszt indulatokat. Személyesen azt kérem, engedjék meg nekem, hogy a tudományos tényeknél maradjak.”
Mivel a három-hat éves korú gyermekek nemi identitásválasztásának végzetes befolyásolása megítélésünk szerint polgári jogi értelemben a megrontás esetét vetheti fel, a Demokrata fontosnak tartja közzétenni azon pszichológusok nevét, akik ezzel a megrontási kísérlettel valamiért azonosulnak. Ezt azért tesszük, hogy lehetőséget biztosítsunk azon szülők számára, akik gyermeküknek a természetes nemi identitás megélését szánják, hogy felkészülhessenek a névsorban szereplő pszichológusok valamelyikével való találkozásra.
A nyilatkozat és az aláírók teljes névsora ide kattintva érhető el
