Magyar vállalatok rehabilitálják a legnagyobb Fülöp-szigeteki tavat

Szijjártó Péter Manilában tárgyalt többek között Teodoro Locsin külügyminiszterrel és Ramon Loopze kereskedelmi és ipari miniszterrel. A koronavírus-járvány kezdete óta még nem járt ilyen magas szintű külföldi diplomáciai küldöttség a délkelet-ázsiai szigetországban.

A tárcavezető abban állapodott meg manilai tárgyalásain, hogy harmincmillió dolláros kötött segélyhitelprogram indul, amelyet magyar vállalatok hajtanak végre. A többi között a legnagyobb, több mint 900 négyzetkilométeres Laguna-tó rehabilitációját fogják elvégezni. A főváros, Manila közelében elterülő tó komoly szennyeződéstől szenved, így gyakorlatilag sem idegenforgalmi, sem más típusú igénybevétele nem lehetséges. Ezen akar változtatni a Fülöp-szigeteki kormány magyar vállalatok nagymértékű bevonásával ebbe a projektbe.

Szijjártó Péter rámutatott arra, hogy a magyar gazdaság jövőbeni sikere nagy mértékben függ attól is, hogyan tudják megerősíteni külföldi pozícióikat azok a magyar vállalatok, amelyek nemzetközi szinten is elismert és keresett technológiákat, valamint termékeket tudnak előállítani. A koronavírus-világjárvány miatt azonban most sokkal nagyobb és élesebb a küzdelem ezekért a piaci pozíciókért, ezért az államok is sokkal nagyobb lendülettel lépnek be ebbe az új típusú versenybe, és segítik a saját vállalataikat a külpiacokon.

„Magyar vállalatok nemzetközi piaci jelenlétéért most erőteljesen meg kell küzdeni. A magyar kormány készen áll erre, és Délkelet-Ázsiában is minden politikai támogatást megadunk a magyar vállatoknak” – mondta Szijjártó Péter. Felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar vállalatokkal egyik tradicionális piaca éppen Délkelet-Ázsia, tekintettel arra, hogy az ott található országok gazdasága dinamikusan növekszik, másrészt pedig az előttük álló, alapvetően természeti kihívások magyar technológiákat tesznek keresetté. Ilyen például a vízgazdálkodás területe, ahol Magyarország világszinten versenyképes, bizonyos területeken pedig egyedülálló technológiai-mérnöki megoldásokat fejlesztett ki.

„A magyar vízgazdálkodási megoldásokra a Fülöp-szigeteken is óriási kereslet van” – mondta a tárcavezető.

A magyar élelmiszeripari termékek iránt is lobbizott a magyar diplomácia Manilában, hiszen – mutatott rá a tárcavezető – a magas színvonalú, egészséges élelmiszeripari termékek iránt egyre nagyobb a kereslet a térségben.

„Jó esélyünk van arra, hogy az afrikai sertéspestis és a madárinfluenza elvonulását követően magyar baromfi- és sertéshústermékek is megkapják a lehetőséget, hogy visszatérjenek az egyre dinamikusabban növekedő Fülöp-szigeteki piacra. Ez újabb magyar vállalatok számára jelent majd komoly, exportból származó árbevételt” – mondta a miniszter.

Magyarországnak és a magyar gazdaságnak az az érdeke, hogy a világgazdaság minél nyitottabb, szabadabb és tisztességesebb legyen, ezért a magyar kormány azt szorgalmazza, hogy az Európai Unió „villámgyorsan” indítsa újra a Fülöp-szigetekkel korábban leállított szabadkereskedelmi megállapodásról szóló tárgyalásokat, mert minél szabadabban lehet a szigetországba exportálni, annál jobb lesz a magyar vállalatoknak.

Magyarország egy politikai kérdésben is szorosan együttműködik a Fülöp-szigetekkel, ez pedig a keresztény közösségek védelme világszerte. „Ma már világosan kell beszélnünk arról, hogy a kereszténység a legüldözöttebb vallássá vált. Mi kötelességünknek tekintjük – mint egy erős keresztény kultúrával rendelkező ország -, hogy kiálljunk ezekért a keresztény közösségekért” – mondta Szijjártó Péter. Hangsúlyozta, hogy így tesz a Fülöp-szigetek is, így a két ország a nemzetközi szervezetekben együtt lép fel a keresztény közösségek megvédése érdekében.

A magyar miniszter látogatása idején megállapodás született arról, hogy a Stipendium Hungaricum keretében Magyarország harminc Fülöp-szigeteki ösztöndíjasnak kínál helyet magyarországi egyetemeken.