Elkötelezettség a hit, a haza, a nemzet és a család mellett

„Minden egyes forintnak a sokszorosát kapja vissza az egész magyarság oktatásban, nevelésben, kultúrában, családok, elesettek, szegények, öregek, betegek gondozásában vagy éppen nemzetépítésben, határon túli magyar közösségek megsegítésében. Sok-sok területen, ahol az egyház és az állam ma egymás munkatársai” – fogalmazott az egyházi intézmények állami támogatásáról a kormányfő.

Orbán Viktor – idézve Gyökössy Endre református lelkészt, író-költőt – azt is mondta: „arra kaptuk a keresztény szabadságot (…), hogy homo christianusoknak neveljük” a gyermekeket, hitükért, családjukért, nemzetükért és embertársaikért elkötelezett embereknek.

A miniszterelnök szavai szerint „a mi nemzedékünk három feladatot kapott”. Az első a megmentése és a megújítása annak, amit a magyarok az elmúlt ezer évben a Kárpát-medencében létrehoztak, ezért újultak és újulnak meg több száz éves templomok, közösségi terek, iskolák.

A második feladatnak nevezte új templomok, óvodák, iskolák építését határon innen és túl. Ezzel „kiépítve azt az erős védelmi vonalat, amely segít megtartani az utánunk jövő nemzedéket is kereszténynek és magyarnak” – fogalmazott, hozzátéve: egyház és állam ebben a két feladatban egymás szövetségesei.

Végül a harmadik feladat – mondta a kormányfő – az eddig elvégzett munka megvédése, nem lehet ugyanis kitérni az elől a kérdés elől, hogy mi legyen a gyermekeinkkel, milyen értékek alapján rendezzék be az életüket, hogyan viszonyuljanak családjukhoz, magyarságukhoz, „sőt a tulajdon nemükhöz is”.

Kijelentette: határozott választ kell adni arra, „mi az, amit mi akarunk átadni majd az utánunk jövő nemzedékeknek”, hogy „ne szakadjon meg az a hagyomány, amely bennünket ezer év magyarjaival összeköt”, hogy „megértsék, nekik is hozzá kell tenniük a számukra kiszabott időt ehhez az ezer évhez, hogy a következő ezer év se történhessen meg nélkülünk”.

Ha az „Ön kicsoda és miért?” egyszerű kérdésére „tudjuk a megfelelő választ, akkor nagy baj már nem történhet velünk az életünkben. És mi azt szeretnénk, hogy ne történjen baj gyermekeink és unokáink életében sem” – fogalmazott Orbán Viktor, kiemelve: ez az iskola a legalkalmasabb helyek egyike arra, hogy megtanítsa a növendékeinek, kik ők, kik vagyunk mi, magyarok, és miért, vagyis mi a küldetésük ebben az életben.

A miniszterelnök beszédében felidézte, legutóbb 77 éve adtak át Budapesten új református gimnáziumi épületet – a Lónyay utcait -, és azt is felelevenítette, hogy a budafokiaké volt az első református óvoda az országban. Ebből az óvodából idővel kibújt egy református általános iskola, abból pedig egy református gimnázium gondolata – tette hozzá.

Karsay Ferenc (Fidesz-KDNP), Budafok-Tétény polgármestere arról beszélt, az új iskola – amely új karaktert adott a környéknek – újabb bizonyítéka annak, hogy Budafok-Téténynek elhivatott református közössége van. Fokról fokra építették ki a református oktatás intézményeit, először az óvodát, majd átvették az általános iskolát, most pedig az új gimnáziumi épületért adhatnak hálát – mondta.

Nagy Péter lelkipásztor prédikációjában azt hangsúlyozta, hogy a keresztény iskola keresztény világ- és emberszemléletre tanít, ezeken keresztül szemléli a szellemi, erkölcsi és anyagi javakat. Ugyan ma sem sima a keresztény tanítók útja, de „kiállunk minden valódi tudás, igazság, erkölcsi érték mellett” – mondta.

Németh Géza gondnok a gyülekezet nevében méltónak nevezte, hogy a XXII. kerület első egyházi iskolája az 1962-ben elhunyt Demjén István református lelkész – a budafoki református templom építésének kezdeményezője és fő szervezője – nevét viseli, mert így megkésve, de rehabilitálják szolgálatát. Megjegyezte: az iskola tanulóinak létszáma ma közel 730. Az első gimnáziumi osztályt 2018-ban indították el – közölte, reményét fejezve ki, hogy elkészül majd az általános iskola bővítése is.