„A bolgár nemzetiség megbecsült része a magyar társadalomnak”

A magyar-bolgár barátság napján Szijjártó Péter azt mondta, hogy kollégája személyében nem csupán szövetségest, hanem barátot is köszönthet. Magyarországon elérték, hogy a bolgár nemzetiség képviselteti magát az Országgyűlésben, tíz év alatt pedig négyszeresére növelték a bolgároknak nyújtott támogatást – közölte a magyar miniszter. „Új világ küszöbén állunk”, mind gazdasági, mind politikai értelemben – jelentette ki, hozzátéve, hogy sok kérdés köti össze a magyarokat és a bolgárokat.

Elmondta, Bulgária a magyar tőkekifektetések szempontjából a hetedik legvonzóbb célország. Nemrég, felvásárlásainak köszönhetően, az OTP a bolgár bankpiac legerősebb szereplőjévé vált, a Wizz Air pedig újabb bázisok bővítéséről hozott döntést Bulgáriában. Magyarország 180 millió eurós (csaknem 66 milliárd forint) hitelkeretet hoz létre a magyar-bolgár vállalatközi együttműködés támogatására, hogy az OTP és a Wizz Air példáját követve minél több magyar cég tudjon jó pozíciót kiépíteni a bolgár piacon – közölte Szijjártó Péter.

Fontosnak nevezte az energiaellátás biztonságát, az energetikai együttműködést. Úgy számolnak, hogy 2021 októberében megnyílik a Török Áramlat, amelyen keresztül Magyarország déli irányból, Bulgárián keresztül tud majd gázt vásárolni. Annak érdekében, hogy a magyarok több forrásból juthassanak gázhoz, abban is összefognak Bulgáriával, hogy a Görögországban létrejövő nagy terminálokból tudjanak cseppfolyósított földgázt (LNG) vásárolni. Mindkét ország elkötelezett támogatója az Európai Unió bővítésének: a Nyugat-Balkán mielőbbi integrációját szeretnék látni – mondta Szijjártó Péter.

Egyeztettek a migrációs paktumról is. Mindkét államnak a külső határok védelme a legfontosabb – jelentette ki. A magyar kormány elfogadhatatlannak tartja a dokumentumot, mert az nem megállítani, hanem kezelni akarja a bevándorlást, ez pedig kötelező betelepítési kvótát jelent, még akkor is, ha azt nem úgy hívják – fűzte hozzá. Szijjártó Péter szerint a jogállamisági vitára is hasonlóan tekintenek. A magyar kormány egyszerűen „képmutató zsarolási mechanizmusnak” tartja a folyamatot. Úgy vélekedett, hogy a jogállamisági eljárásoknak semmi közük sincsen a tényekhez: valójában a fősodratú liberális politika bosszújáról van szó azokkal az országokkal szemben, amelyek a nemzeti érdeket teszik az első helyre. Az uniós források járnak Magyarországnak, mert ezek nem humanitárius adományok, hanem a közös európai gazdasági teljesítmény nyomán előálló összegek – hangoztatta Szijjártó Péter.

Ekaterina Zaharieva megköszönte azt a segítséget és kedvességet, amelyet a bolgárok a magyar államtól kapnak nyelvük és kultúrájuk megőrzéséhez. Megjegyezte, hogy a magyar-bolgár barátság napja Rilai Szent János napjára esik. Közölte, a magyarországi bolgár közösségnek megvannak a maga hagyományai. Kertészeik a 19. század végétől a 20. század közepéig települtek be Budapest és Szeged környékére – idézte fel Ekaterina Zaharieva. Azt mondta, hogy a gáz ára kedvezőbb lesz, ha lehetőség lesz több helyről is vásárolni.

Bulgária álláspontja az, hogy a migrációs paktum elfogadását nem szabad elsietni. Lehetőséget adnak a nemzeti szakértőiknek, hogy átnézzék, értelmezzék a dokumentumot, észrevételeket fűzzenek hozzá. Fontosnak nevezte, hogy az ilyen paktumok a szolidaritás jegyében szülessenek meg. Nem akarnak olyan szabályrendszert elfogadni, amely minden felelősséget rájuk hárít – hangoztatta. Ekaterina Zaharieva közölte, hogy az uniós források elosztásáról némileg másként gondolkodnak. Azt viszont Bulgária is vallja, hogy objektív és a felsorolt kritériumok alapján kell dönteni – emelte ki. Az eseményen aláírtak egy szándéknyilatkozatot a nemzetközi fejlesztési együttműködésről, valamint egy megemlékezési dokumentumot a diplomáciai kapcsolatok felvételének századik évfordulója alkalmából.