Építők és rombolók
Az elmúlt harminc évben minden valamirevaló építést és helyreállítást jobboldali kormányoknak köszönhetett Budapest a Rákóczi hídtól a Nemzeti Színházon, a Puskás Arénán, a Várkert Bazáron át a budai vár újjászületéséig. A baloldal ezzel szemben csak tagad és rombol.
Elég csak a rendszerváltozás utáni évtizedeket feleleveníteni: az 1994-es visszarendeződéssel újra hatalomra került szocialisták első dolga volt megfúrni a budapesti világkiállítást, majd 2002-es második visszajövetelük után azonnal felszámolták a Millenáris Álmok álmodói – világraszóló magyarok kiállítását, mely a magyar géniusz nagyszerű eredményeit mutatta be. A tagadás logikája pedig 2017-ben is megjelent, amikor a Momentum által kezdeményezett népszavazás ellehetetlenítette a magyarországi olimpiát.
Ezt az összefüggésrendszert is érdemes figyelembe venni a Városliget megújítása körüli huzavonában. Jellemző, hogy a balliberális oldal következetesen beépítésnek hazudja a park eredetileg is létező kulturális funkcióinak helyreállítását, egyben a zöldterületek arányának növelését, miközben ők a Városligetben képtelenek voltak bármit megszépíteni, helyrehozni Demszky Gábor főpolgármesterségének két évtizede alatt. Épp ellenkezőleg: elődeik felrobbantották a Regnum Marianum templomot, és masírozóteret betonoztak a park szélére, Magyarország EU-csatlakozásakor pedig szürreális időkereket helyeztek el a Ligetben, ami azonban egyetlen másodpercig sem működött.
Nagyobb lesz a zöldfelület
Pedig a Liget-projekt valójában a Városliget rehabilitációját jelenti. A történelmi jelentőségű közpark, az 1896-os ezredévi ünnepségsorozat kiemelt helyszíne az utóbbi évtizedekben elszürkült, megkopott, csúf bódék sora és bóvli árasztotta el – egyszerűbben fogalmazva elprolisodott. Ennek megfelelően sétányainak aszfaltja felrepedezett, padjai, asztalai összetöredeztek, a park elgazosodott, megszaporodott a kutyaürülék, és a romlás betetőzéseként magukat ligetvédőknek hazudó drogos félhajléktalanok vertek tanyát a fák között.
A szomorú, abnormális helyzetet hivatott orvosolni a Liget-projekt, mely visszaadja a közparknak az ott eredendően honos kulturális funkciót, emellett megújítja és bővíti a növényzettel borított területeket. A nagyszabású vállalkozás nyomán a budapestieknek és a turistáknak egyaránt élményt nyújthat majd a Városliget.
A közel százhektáros parkban, mint azt Városliget Zrt.-től megtudtuk, a Liget-projekt indulása előtt hatszázalékos volt a beépítettségi arány, ám nemcsak a korábban meglévő épületek, hanem az utak, a parkolók és más lebetonozott felületek is csökkentették a zöldfelület arányát, ami jelenleg csak 60 százalék. A Városliget teljes megújításának nyomán a beépítettség valóban nagyobb lenne egy százalékponttal, a betonfelületek eltüntetése nyomán a zöldfelület viszont öttel, 65 százalékra nőne, amint azt egyébként a Fővárosi Önkormányzat nemrég készített hatástanulmánya is igazolja. A városvezetés mégis konok tagadásban van, és a tényekkel szembefeszülve akadályozza a zöldítést.
Bizonyít, ami elkészült
Az átfogó fejlesztés számos eredménye már ma emeli a legfontosabb pesti közpark rangját. 2018 őszén megnyitották a nagyközönség előtt a Szépművészeti Múzeum második világháborúban megsérült és azóta csak raktározásra használt, jelentős állagromlást elszenvedett Román csarnokát, amit azóta közel félmillió látogató keresett fel.
Tavaly októberben nyitotta meg kapuit a Városliget történetét és legszebb korszakát bemutató Millennium Háza, amely korábban – a szocializmus egyik rejtett örökségeként – a svéd szociáldemokrata miniszterelnök, Olof Palme nevét viselte. Az ismét ragyogó épület előtt 1500 tőből álló, Zsolnay díszkúttal is ékesített pazar rózsakertet is létesítettek – ez is bizonyítja, hogy a beépítés szó használata nem egyéb hazug propagandánál.
Egyedülálló a közel 3,5 hektáros Városligeti Sportcentrum is, amely számos különféle sportág híveinek kínál aktív időtöltési lehetőséget. Akadálymentes öltözők, ivókutak, biciklitárolók gondoskodnak a komfortról, a sporteszközök között pedig kondigépek, pingpong-, sakk- és a magyar találékonyságot dicsérő, világszerte gyorsan népszerűvé vált teqballasztalok, mászófal, BMX-bravúrokra alkalmas pálya is van. Ezek mellett persze lehet kocogni, focizni, röplabdázni és kosárlabdázni is. Mindezeket bárki ingyen használhatja, a világítással és lelátóval felszerelt műfüves futballpálya és a Kosárlabda Miniaréna kivételével – ezeket szerény összeg ellenében bérelni lehet.
A Liget-projekt keretében létrehozták a főváros legnagyobb, legkorszerűbb játszóterét, létrejött egy kutyapark számos ügyességi feladattal, és megújult a speciális igényeket kiszolgáló Vakok kertje is.
Elkészült az egykori Szabolcs utcai kórház területén az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ is, amely több mint 350 ezer értékes műtárgynak biztosít sérüléstől megóvó helyet.
Földrajzilag távol, de a Liget Budapest projekt részeként újult meg és bővült a híres komáromi Csillagerőd, ahol a Szépművészeti Múzeum sok száz gipsz műtárgya is otthonra lelt.
Világszám a Ligetben
Épülőben van a Néprajzi Múzeum, amely 1896-ban eredetileg itt, a Városligetben nyitotta meg kapuit. Az 1872 óta bővülő gyűjtemény tehát hazatér, a kommunisták által egykor az emberek május 1-jei masíroztatására épített, később parkolóként használt Ötvenhatosok terén különleges vonalvezetésű, kétharmad részt föld alatti kiállítótereket rejtő, magyar tervezésű épület készül, lejtős tetején zöldfelülettel. A Néprajzi Múzeum jövőre már látogatható lesz.
Szintén jövőre nyitja meg kapuit a Fudzsimotó Szószuke (Sou Fujimoto) japán sztárépítész által tervezett, máris számos nemzetközi díjjal elismert, légies hatású, átlátható Magyar Zene Háza, amely a népzenétől a komoly műfajokon át a kortárs darabokig nemzetközi összefüggéseiben mutatja be a magyar zenekultúrát, a zene történetét. Nem csupán múzeum lesz, hanem interaktív oktatási-tudományos intézmény és koncerttermek is helyet kapnak az egykori Hungexpo-irodák helyén készülő, nemzetközi összehasonlításban is világraszóló épületben.
A Városliget radikális zöldítése érdekében megszüntették a felszíni parkolást, és épül a Dózsa György úti Múzeum Mélygarázs is. Ebben három föld alatti szinten 800 autó fér majd el akadálymentesen megközelíthető várakozóhelyekkel, elektromos autótöltőkkel, emellett külön lehajtóval elérhető, öltözőkkel és zuhanyzókkal felszerelt zárt biciklitárolókat is kiépítenek itt.
Kivégzési kísérlet
A projekt hátralévő létesítményei a Dózsa György út és az Ajtósi Dürer sor sarkán az eredeti, 1908-as arculatával újjáépítendő, Rákosi Mátyás által 1952-ben leromboltatott Városligeti Színház és a Petőfi Csarnok helyére tervezett Új Nemzeti Galéria. Utóbbi a mai hasonló nevű intézmény és a Szépművészeti Múzeum modern kori, a XIX. század elejétől napjainkig terjedő időszakból származó magyar és egyetemes műveinek bemutatóhelye lesz. A MÁV Északi Járműjavítójának területére költöző Közlekedési Múzeum helyére álmodott Magyar Innováció Háza pedig a magyar műszaki gondolkodás találmányait és azok társadalmi hatásait mutatja majd be.
Utóbbi három létesítmény megépítését elszántan támadja a balliberális fővárosi vezetés, noha ezeket sem a Városliget zöldfelületeinek rovására hoznák létre. A kormány egyelőre megakadályozta, hogy a párbeszédet a Liget-projekt ügyében is elutasító baloldal diktátumszerűen kivégezze a kulturális fejlesztéseket. A balliberális többségű Fővárosi Közgyűlés ugyanis olyan határozatot fogadott el, amely egyszerűen megszüntetné a Nemzeti Galéria, a Magyar Innováció Háza és a Városligeti Színház, továbbá néhány vendéglátó egység építési helyét. A döntés azonban jogsértő, nemcsak azért, mert a szakmai párbeszédtől mereven elzárkózó fővárosnak nincs joga az érvényes és végrehajtható építési engedély birtokában lévő létesítmények létrehozásának megakadályozására, hanem azért is, mert egy nappal a városházi jogtiprás előtt jelent meg az a joghierarchiában magasabb rendű kormányrendelet, amely lehetővé teszi a szükséges építkezéseket, pontosabban nyitva hagyja a párbeszéd és annak alapján a jövőbeni megvalósítás lehetőségét. Ez nem jelenti azt, hogy a kivitelezés meg is kezdődik, hiszen a kormány álláspontja szerint csak azt építik meg, amivel a főváros is egyetért.
Évszázados lehetőség
Egy város életében százévente adódik lehetőség arra, hogy a Liget Budapest projekthez hasonló nagyvonalú, az ország identitását is hosszú távon meghatározó kulturális kormányzati fejlesztés részese legyen – hangsúlyozta érdeklődésünkre a Városliget Zrt., emlékeztetve rá, hogy a Karácsonyék által gáncsolt vállalkozás nemcsak Európa, de az egész nyugati világ jelenlegi legnagyobb, rangos nemzetközi díjakkal elismert, világszínvonalú kulturális beruházása. Sajnálatos módon azonban a Fővárosi Önkormányzat vezetése ez ideig semmiféle érdemi, tényeken alapuló szakmai diskurzusra nem volt hajlandó a Liget Budapest projekttel kapcsolatban – hívta föl rá a figyelmet a Városliget Zrt.
