Digitális Gulag
Indoklás nélkül törölte a Facebook a Mi Hazánk Mozgalom több mint nyolcvanezer követővel rendelkező oldalát. Az amerikai választások kapcsán rendre felmerül a globális techcégek befolyásának kérdése. Az elmúlt években pedig Magyarországon is számos jel utal arra, hogy a szólásszabadságot súlyosan sértő, főként a jobboldali véleményeket érintő korlátozásokkal próbálnak beavatkozni a politikai folyamatokba.
A Facebook közösségi elveivel kapcsolatosan visszatérő probléma, hogy azokat a közösségi portál dolgozta ki, értelmezi és ellenőrzi érvényesülésüket, ami így nem épp garancia az elfogulatlanságra. Nemrég többen jelezték, hogy a Facebook törölte azokat a megosztásokat, amelyek az 1956-os forradalom tiszteletére íródott Avanti ragazzi di Buda című olasz dal magyar változatát tartalmazzák, mondván, hogy a dal sérti a „veszélyes személyekkel és szervezetekkel kapcsolatos közösségi alapelveit”.
– A nemzeti-konzervatív gondolatok rendszeresen fennakadnak a rostán, de a globális balliberális politikai ideológia, a liberális gondolatok és a nyílt társadalom eszméi előtt szinte korlátlanul szabad a terep. A Facebook közösségi elvekre hivatkozik, ám számos példa igazolja, hogy valójában a jobboldali véleményeket és gondolatokat üldözi – mondja ifjabb Lomnici Zoltán, a Századvég Alapítvány jogi szakértője.
Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy nyáron a közösségi portál letiltotta a Székely Nemzeti Tanács hirdetési fiókját. Ahogy Böjte Csabának, a gyermekotthonokat működtető dévai Szent Ferenc Alapítvány elnökének Trianon-napi szentmiséjét is törölte, amelyben az atya az Egyesült Államokban tomboló erőszakhullám kapcsán is megosztotta békítő szándékú gondolatait. A tiltás azért is érdekes, mert közben a magyarországi Antifa-mozgalom erőszakra felbujtó Facebook-bejegyzéseiben a közösségi portál semmi kivetnivalót nem talált.
Politikai befolyásolás
A Mi Hazánk oldalának letiltását megelőzően a Facebook törölte a párt október 23-i ünnepségének eseményét is. Toroczkai László elnök lapunk megkeresésére elmondta, hogy évek óta tapasztalják a cenzúrát.
– Természetesen megindítjuk a pert ebben az esetben is. Jelenleg is zajlik már egy, ugyanis a tavalyi EP-választási kampány finisében lekapcsolták az oldalamat; akkor volt kétszázhétezer követője. A szegedi törvényszék elküldte az iratokat a Facebook dublini székhelyének, de nem vették át, mondván, magyar nyelven íródott. Jelenleg fordítják, de az is nonszensz, hogy a Facebook csak angolul hajlandó velünk pereskedni Magyarországon.
A párt elnöke szerint a Facebook számos alapjogát, valamint a politikai véleményszabadsághoz fűződő jogát is megsérti a cenzúrával. Azzal pedig a jó hírnevét, hogy ha egy Facebook-felhasználó próbálja megosztani a fényképét, vagy leírja a nevét, jó eséllyel kap egy üzenetet a portáltól, miszerint veszélyes személy (embercsempész, emberkereskedő, terrorista) szerepel a megosztott tartalomban.
A Mi Hazánk a YouTube szemét is szúrja. Az általános szerződés feltételeinek megszegésére hivatkozva a videómegosztót működtető Google törölte azt felvételt, amelyen Dúró Dóra, a párt országgyűlési képviselője ledarálja a Meseország mindenkié című könyvet.
A globális techcégekkel nem csak a Mi Hazánknak gyűlt meg a baja. Nemrég a Twitter mindenféle előzetes magyarázat nélkül tiltotta le Magyarország kormányának hivatalos fiókját, a Facebook pedig korábban a KDNP oldalát függesztette fel. Ők szerencsések voltak, később mindkettőt visszaállították.
Lázár János közösségi oldalán posztolt videóját egy hónappal a 2018-as választások előtt törölte a Facebook. Ebben a korábbi Miniszterelnökséget vezető miniszter bécsi látogatása alkalmával azt taglalja, hogy milyen negatív következményekkel jár a tömeges bevándorlás. A közösségi portál indoklás nélkül leszedte Kocsis Máténak, a VIII. kerület korábbi fideszes polgármesterének március 15-ei ünnepi posztját is.
Ifjabb Lomnici Zoltán leszögezi, hogy Magyarország Alaptörvénye rögzíti a véleménynyilvánítás szabadságához való jogot, a szólásszabadság pedig a véleménynyilvánítás szabadságának része.
– A kérdés az, hogyan lehet érvényesíteni a szólásszabadságot egy magáncég felületén. Jelenleg ugyanis saját hatáskörben rendelkezik közösségi elveiről és jár el a kérdéses ügyekben. Bár a Facebook létrehozott egy felügyeleti szervet, az Oversight Boardot, tagjainak túlnyomó többsége a liberális ideológia és a nyílt társadalom eszméinek képviselője, ezért aztán nem számíthatunk arra, hogy a szólásszabadság maradéktalan érvényesüléséért, tehát többek között a konzervatív tartalmak létjogosultságáért fognak kardoskodni – mondja a Századvég Alapítvány jogi szakértője.
A független felügyelőtanács valóban csak névleg független, ezt jól mutatja, hogy magyar tagja Sajó András, a Soros-féle CEU alapító dékánja. A cenzori feladatot pedig a már több éve az RTL Klubot is tulajdonló, korábban a Népszabadságot is kiadó, baloldali szellemiségű német médiaóriás, a Bertelsmann leányvállalata, az Arvato látja el. A Facebook vasökle azonban nemcsak a fősodortól eltérő politikai szereplőkre, hanem a tájékoztatás és a véleményformálás legfőbb eszközére, a sajtóra is kíméletlenül lesújt.
Digitális Gulág
A cenzorok a tavalyi önkormányzati választások előtt sem tétlenkedtek, a számos jobboldali sajtóorgánumot kiadó Mediaworks promóciós fiókját indoklás nélkül kapcsolta le a Facebook. A Pesti Srácokat és az Origót pedig valóságos blokád alá vonták: cikkeik promóciójának elbírálása több napig is eltartott, majd a Facebook csak a választás után élesítette az akkor már idejétmúlt hirdetéseket. Többet el sem bíráltak, így azokat meg sem lehetett jelentetni. Mindeközben az olyan oldalak, mint a választások előtt induló Ez a Lényeg című, gyakran álhíreket és gyűlöletkeltésre alkalmas tartalmakat közlő, MSZP-közeli portál több mint ötvenmillió forintot költhetett erre a célra.
– Nemrég a Facebook újra egy hónapos karantént vont a Pesti Srácok köré, így a törzsolvasóinkon kívül mások számára gyakorlatilag láthatatlanok voltak a cikkeink – meséli lapunknak Huth Gergely, a PestiSrácok.hu főszerkesztője. Elmondja: a portál és az újságírói is rendszeresen kapnak harmincnapos vagy akár több hónapos korlátozásokat öt-hat évvel korábbi, állítólag „gyűlöletkeltő” és „közösségellenes” cikkeik miatt. Több kollégáját már azért is felfüggesztettek, mert egyáltalán közzé merték tenni a saját profilképüket.
A jobboldali hírportál főszerkesztője szerint a politikai motiváció egyértelmű, jelzi az is, hogy választási kampányokban a Facebook mindig magasabb fokozatra kapcsol, ha a nemzeti-konzervatív oldalt „kell” cenzúrázni.
Hasonló a helyzet a Google-lal: a cég azután törölte le a Pesti Srácok több mint hétszáz videót tartalmazó csatornáját, hogy egy gyermekek szexuális kihasználásával foglalkozó anyagukhoz a hírportál munkatársa belső használatra feltöltött egy pedofil bűncselekménnyel kapcsolatos felvételt.
– Minden olyan képrészletet teljesen kitakartunk, amely bármilyen közösségi elvet, jogot sérthet, sőt, még a rendőrségnek is elküldtük. Pontosan tudjuk, hogy azért iktatták ki a csatornánkat, mert kollégáim a tavalyi Pride-menettel vonulva készítettek egy, a politikai humor kategóriájába tartozó, legkevésbé sem gyűlöletkeltő videót. Kaptunk is miatta egy utolsó figyelmeztetést a Google-tól. Ott húztuk ki a gyufát, a letiltáshoz már csak egy mondvacsinált ügy kellett – mondja Huth Gergely.
Jogi lépések
A portál kapcsolatba lépett a vállalat magyarországi vezetőjével, de hiába: a Google hazai cége csak a hirdetésekkel foglalkozik, tartalmi kérdésekkel kapcsolatban az amerikai központtal kell hadakozni. A feljelentés megtörtént, majd a rendőrségi nyomozás megállapította, hogy „az elkövető kilétének felderítése nem vezetett eredményre”, így a bíróság október elején megszüntette a magánvádas eljárást.
– Az itthon eladott okoseszközre gyárilag és magyarul feltelepített, egyébként hazai képviselettel rendelkező Google és YouTube szinte megkerülhetetlen szolgáltatást nyújt, mégis kikerülik a magyar és az uniós igazságszolgáltatás és fogyasztóvédelmi fórumait, így nem tudjuk bebizonyítani az igazunkat – meséli Huth Gergely.
A jelenséggel szoros összefüggésben a magyar kormány nemrég létrehozta a Digitális Szabadság Bizottságot, amely a jogállamisági garanciákat vizsgálja az interneten.
– A vizsgálat központi kérdése, hogy adottak-e, illetve megteremthetők-e azok a jogállamisági garanciák a technikai óriáscégekkel szemben, amelyeket az offline világban már megtapasztalhattunk. Mindannyiunk közös érdeke, hogy a Facebook hazai szolgáltatásában érvényesüljön a Magyarországon törvényileg biztosított szólás- és véleményszabadság – mondja ifjabb Lomnici Zoltán.
A Mi Hazánk már korábban benyújtott egy törvényjavaslatot, hogy a Facebook köteles legyen magyar állampolgárságú képviselőt tartani hazánkban.
– Abban reménykedem, hogy sokunknak lesz elege „zuckerbergi cenzúrából” és az illegális adatgyűjtésből, ezért idővel az orosz VKontakte mintájára létrejöhet akár egy magyar közösségi média is – mondja végezetül Toroczkai László.
