Joe Biden: A halottak élén

„Most a Mezőn mindenki veszt / S vér-felhők futnak szabadon / S hű csapatomat most leltem meg, / Most leltem meg a csapatom.”

A magyar Pimodánban gyötrődő zseni, Ady Endre éppen 102 esztendeje írta A halottak élén című versét, amely hanyag tökéletességgel ugyan, de ráillik a nagy lehetőségek és a féktelen szabadság mai hazájára, Amerikára is. Arra a világ szemében mindig is irigylésre méltó kontinensre, ahol most szintén mindenki veszteni látszik, és amelynek városai, utcái fölé máris beszökött vér-felhők paravánozzák el a napot. 

A közhangulatból máris fülsüketítően vijjogó viharjelzésekkel mit sem törődve az élemedett korú, sokat megélt Bident mégis azonnal nyeregbe emelik, hogy ha kell, akkor több tízezer halott amerikai élén is, csak belovagoljon a Fehér Házba. Trumpnak már üzentek: vagy magától szedi a sátorfáját, vagy kivezettetik az Ovális Irodából. Jól nézel ki, Amerika!

Mert bizony, csak élő ember lehet annyira gonosz és számító, hogy még a saját halottaival –  azok adataival – is képes úgy dobálózni, mint termését féltő farmer a madárijesztő szalmabábukkal, csak neki legyen meg a haszna. Van még lejjebb? Borzalmas vízió, amint Biden lopott gebéjét vesszőzi, mögötte pedig proszektúrán meglelt hű csapatai követik  tízezrével, akiknek a fejét – ez alkalomra – friss sírokból hozták fel, élőhalottként emelni Joe-t a világ tetejére. 

Ilyesmire, csak „a hatalmat, de mindenáron” élő őrültjei kaphatóak, akik a mértéket és az értéket a konclesők cinizmusával már régóta a kanálisba engedik. Mert mi egyebek, ha nem lefizetett, eltévelyedett gazemberek azok a postások, szavazatszámlálók meg szoftverkezelők tagállami vezetőikkel együtt, akik visszadátumozzák vagy éppen kukába dobják a voksok százezreit, és akik megbuherálják a számítógépeket. 

Mint amikor 2002-ben, nálunk, az urnazárást megelőző órákban állítólag a Fideszre alig, a MIÉP-re pedig elvétve sem szavazott Magyarországon senki. Amerikában is volt most olyan körzet, ahol amíg Bidenre 120 ezer levélszavazat érkezett, addig Trumpra állítólag egy sem, ami teljességgel lehetetlen! Nálunk 2002-ben, miután a Gyurcsány-Medgyessy-féle MSZP és a Kuncze-féle, azóta kimúlt SZDSZ hasonlóan vitás epizódok közepette, de mégis megnyerhette a választásokat, és a lehető leggyorsabban elszállították a voksokat megsemmisíteni, nos, akkor a választási csalást kiáltók, illetve az  újraszámlálást követelők lezárták az Erzsébet hidat. Néhány órával később pedig az ország fölé szökött vér-felhők alatt össze is csaptak az igazságért lázadó tüntetők a rendőrséggel. A Fidesz győzelme akkor egyetlen véres hajszálon múlott, de jócskán elmúlott, hiszen a balliberális oldal nyolc esztendőn át képes volt kihazudtolni a hatalomból. 

Bárki is lesz az USA elnöke, már most, azaz időben borítékolható, hogy szánalom és vér egyaránt fröccsen majd a lehetőségek és a szabadság fellegvára demokráciájának kirakatüvegére. Ordítóan fájdalmas felelőtlenség hülyének nézni a népet, akár csak tagállamonként is, mert egyelőre tény, hogy a választásoknak még nincs vége. Miközben Biden győzelmi beszédet tart, Trump elcsalt választásról beszél és minden olyan államban, ahol szoros és gyanús az eredmény, a republikánusok azonnal bírósági pereket indítanak. 

És ebben a mesterségesen pattanásig feszített helyzetben – melyhez, mivel Trump megbuktatása az egyetlen cél, Európa balliberális vezetői is csendbe burkolózva statisztálnak – Biden szemrebbenés nélkül jelenti ki győzelmi beszédében: „Megfogadom, hogy olyan elnök leszek, aki nem szétválaszt, hanem összeköt.” Éppen most választja szét, talán véglegesen, még azokat is, akik eddig valahogyan összetartoztak. 

Képes nem kevesebbet, mint azt állítani: „Itt az ideje, hogy Amerikát meggyógyítsuk!” Azzal is dicsekszik, hogy helyrehozza Amerika lelkét és helyreállítja az USA megbecsülését a világban. Túl azon, hogy az igazán tisztességes ember az, aki semmivel sem dicsekszik – hová rohan ennyire? Miért nem várja meg a bajnok türelmével, amíg jogszerűen is győztesnek hirdetik? 

Hová vágtat fakó lován máris, hiszen gratuláció egyelőre legfeljebb a sikeres elnöki kampányához dukál, ha jogszerűen tiszta volt, de még korántsem a beiktatásához. Ha annyira tiszta a lelkiismerete, akkor néhány napig veszteg maradhatna a nyeregben ahelyett, hogy Trumpot azonnal kivezettetné a Fehér Házból. Csöppet sem vall bölcs és toleráns demokratára, olyanra, aki pedig állítja: „Nemcsak erőnk példájával, de példánk erejével vezetjük a világot.”

Meg ne sértsem, de máris aggodalommal, sőt félelemmel tölt el az önök most megismert választási példamutatása, mert mi lesz a világból, ha ott is erősen kétséges módszerekkel akarják majd félreállítani a „nemtetszőket”.

Most persze még javában folyik a matekozás meg a jogászkodás, de mi történik akkor, ha egyszer annak is a végére érnek? És mit lép majd válaszul arra és akkor az utca népe? A tisztesség meg az igazságosság amerikai népe? 

A halottak élén gyalázatos lesz az élők elől menekülni.