Mutációi ellenére nem terjed gyorsabban a koronavírus

A Nature Communications című tudományos folyóiratban megjelent kutatásukban a University College London szakemberei 99 országból 46 723 Covid-betegségen átesett embertől származó vírusgenom globális adathalmazából több mint 12 700 mutációt vagy a SARS-CoV-2 vírus változásait azonosították.

„Szerencsére azt találtuk, hogy ezen mutációk egyike sem teszi képessé az új típusú koronavírust arra, hogy gyorsabban terjedjen” – közölte Lucy van Dorp, az egyetem genetikai intézetének professzora, a tanulmány társszerzője.

„Ébernek kell azonban maradnunk és figyelni kell az új mutációkat, különösen ahogy elkezdenek megérkezni az oltóanyagok” – tette hozzá.

A vírusokról közismert, hogy rendszeresen mutálódnak, néhányuk – mint az influenzavírusok- jóval gyakrabban, mint mások.

A legtöbb mutáció semleges, de míg egyesek előnyösen változnak, mások károsan és utóbbiak ellen az oltóanyagok kevésbé hatékonyak lehetnek. Ezért ezek ellen a vakcinákat rendszeren alkalmassá kell tenni és biztosítani kell hatékonyságukat.

A új típusú koronavírus esetében hatékonynak bizonyuló első vakcinák hamarosan megkaphatják az illetékes hatóságok engedélyét, és akár már az év vége előtt megkezdhetik beoltani az embereket.

Francois Balloux, a UCL professzora elmondta, az általuk igazolt új mutációk nem jelentenek veszélyt a vakcinák hatékonyságára. Ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a vakcinák bevezetése új, szelektív nyomást gyakorol a vírusra, hogy mutálódjon, hogy megpróbálja kikerülni az emberi immunrendszert.

A UCL és az Oxfordi Egyetem valamint a franciaországi Cirad és Reunion Egyetem kutatói 2020 júliusáig 99 országból gyűjtött vírusgenomokat elemeztek. A 12 706 mutációból 398 több ízben és önállóan jelent meg. Közülük 185 bizonyult olyannak, amely legalább háromszor függetlenül jelent meg a világjárvány idején.

Semmilyen bizonyítékot nem találtak arra a kutatók, hogy a közönséges mutációk növelik a vírus terjedőképességét.