Fotó: shutterstock.com/DenPhotos
Hirdetés

A közlemény szerint az egyes közszolgáltatások egységes elektronikus értékesítéséről szóló törvényjavaslat alapján a jövőben nem kell megfizetni az elektronikus értékesítést terhelő úgynevezett kényelmi díjat.

A tervezet emellett kialakítja a mobil fizetési platform új, koncessziós rendszerben történő üzemeltetésének rendszerét. Jelenleg a „mobilfizetést”, vagyis az országosan egységes, mindenki számára elérhető elektronikus közszolgáltatás-vásárlást egy állami tulajdonú gazdasági társaság, a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. biztosítja. A javaslat egy koncessziós rendszert vezet be, így a mobil fizetési platform üzemeltetését meghatározott időre a koncessziós pályázat nyertese végezheti majd. Ennek érdekében meghatározza többek között a koncessziós pályázat kiírására jogosultakat, a koncesszió időtartamát, és rögzíti a koncesszió nyertesének fő kötelezettségeit.

Azt is írták, hogy a tervezet szerint a koncessziós pályázat nyertese nem végezhet „kiskereskedelmi” tevékenységet, csak a platform üzemeltetését biztosítja, vagyis a „nagykereskedelmi” feladatokat továbbra is egy piaci szereplő látja el a viszonteladói hálózaton keresztül.

A koncessziós eljárás 2021-ben kezdődhet meg és annak lezárását követően várhatóan 2022-ben indulhat az új modell szerinti működés. A tervek szerint a koncessziós eljárás lezárásáig a mobilfizetéssel elérhető közterületi parkolás, az autópálya használati díj, az útdíj, illetve a közlekedési közszolgáltatások elektronikus megvásárlása a jelenlegi rendszerben működik – tette hozzá az ITM.

Korábban írtuk

Több megoldás közül is választhatnak az online kasszát használó kereskedők, hogy megfeleljenek a törvényi előírásoknak, miszerint a következő évtől biztosítaniuk kell az elektronikus fizetés lehetőségét – reagált a Pénzügyminisztérium szerdai közleményében Gion Gábor pénzügyekért felelős államtitkár a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége felvetésére, amellyel a január elsejei határidő módosítását kezdeményezik.

Az MTI-nek küldött közleményben az államtitkár kiemelte: a kereskedőknek kellő idejük volt a felkészülésre, emellett egyszerűbb megoldásokkal is megfelelhetnek az előírásnak, például a hagyományos átutalás lehetőségének biztosításával.

Megoldást jelenthet a bankkártyák vagy a telefonos fizetés elfogadása: ekkor úgynevezett POS terminált kell rendszeresítenie az üzletnek – ismertette Gion Gábor a közleményben. Mint mondta: már elérhető olyan technológia is, amely a kereskedő mobiltelefonját teszi alkalmassá az érintős kártyák leolvasására. Ugyanakkor mobilszolgáltatók is biztosítanak olyan eszközt, amelynek használatával megoldható a kártyás fizetés (mPOS). A legelterjedtebb fizetési mód a kártyás fizetés, azonban rendelkezésre áll az azonnali fizetés lehetősége is, amelynek technikai megvalósítása egy adott üzletben minimális tárgyi befektetést igényel. Ennek is több megoldása van, a hagyományos átutalástól kezdve a QR kód generálásán át a másodlagos azonosítók (mobilszám, e-mail cím, amit másodlagos azonosítóként a kereskedő hozzárendelt a bankszámlához) megadásáig. A pénzügyi kormányzat abban bízik, hogy hamarosan lesznek olyan gyors és biztonságos, az azonnali fizetésen alapuló mobiltelefonos alkalmazások, amelyek – szem előtt tartva az adatbiztonságot – megkönnyíthetik majd a fizetést.

Az államtitkár a tárca közleményében hozzátette: a kereskedőknek csaknem fél év állt rendelkezésükre, hogy felkészüljenek a változásokra. Jelenleg hatvanezer olyan kereskedő szerepel a nyilvántartásban, amely online kasszát használ, azonban kizárólag készpénzt fogad el.

A szabályozás több szempontból is előnyös a magyar gazdaságra nézve: azon túl, hogy a vásárlók kényelmét is szolgálja, az elektronikus fizetés hasznos lehet a feketegazdaság ellen, az intézkedés több tízmilliárd forinttal csökkentheti a készpénzhasználatot. Ez a mostani járvánnyal terhelt időszakban kiemelt fontossággal bír – tájékoztatott a Pénzügyminisztérium.