A Szent Család Makón
Advent első hetében állították fel az ország legszebbnek választott betlehemét a makói Hagymatikum előtti Makovecz téren. A Kossuth-díjas építész stílusjegyeit is magán viselő alkotás helyi építészeti értékekkel gazdagítva idézi meg Jézus Krisztus születéstörténetét.
„Adjon az Isten szerencsét, szerelmet, forró kemencét, üres vékámba gabonát, árva kezembe parolát…” – áradnak szét Nagy László áldást kérő verssorai hangfelvételről az ország legszebb betlehemében, a makói Makovecz téren. A Maros partján fekvő város kulturális központjában a Hagymatikum Zenepavilonjának hatalmas griffmadárszárnyai alatt, advent kezdetén állították fel a betlehemet, amely első helyezést nyert a Magyar Turisztikai Ügynökség és a Hungarofest Nonprofit Kft. közösen meghirdetett pályázatán.
Az alkotó Bartus-Bercza Anikó művésztanár elmeséli, hogy a pályázat hangsúlyos elemeként a Makovecz-örökségre építve, vagyis a helyi kulturális értékeket megjelenítve szerette volna megidézni a Megváltó születésének történetét.
– Tanárként mindig is küldetésemnek éreztem, hogy a gyerekekkel együtt feldolgozzuk Jézus e világra való érkezésének krónikáját. Szerettem volna, hogy ez a különleges misszió ebben a hamisítatlan makói környezetben is tükröződjön. A tervet magánszemélyként nyújtottam be az önkormányzat „eszmei támogatásával”, ami azt jelentette, hogy nyertes pályázat esetén a városvezetés vállalja, hogy a témához méltó helyszínt biztosít a település központjában. Így kerültünk a Makovecz térre. A betlehemi szoborcsoportot már tavaly adventkor is láthatták a településen élők, idén azonban az általam tervezett építményben kapott helyett a Szent Család, az Úr angyala, valamint a Napkeleti bölcsek, akik a menedékként szolgáló barlangnál, csillagos égbolt alatt örvendeznek Jézus születésének.
Az alkotó arról is beszél, hogy a betlehem azért is különleges, mert ide be lehet jönni, és le lehet ülni szemlélődni, töltekezni. A frissen felállított épület egymást erősítő jelképei egyaránt magukon hordozzák a Kossuth-díjas építész stílusjegyeit és szakrális szimbólumokat is: a központban elhelyezett nyolcágú csillag például arra a rendkívüli égi jelenségre utal, amelyet követve a „háromkirályok” végül rátaláltak az újszülött Jézusra.
– A belső tér kialakításával az volt a célunk, hogy ne csak külső szemlélői, hanem aktív részesei is legyünk a születés pillanatának. A betlehem vízkereszt napjáig, vagyis január 6-áig látogatható – teszi hozzá a képzőművész, miközben a folyamatosan érkező makóiakkal képzeletünkben már a korabeli Szentföldön járunk: a Szent Efrém Férfikar Harangimájának dallamai röpítenek bennünket ide kétezer éves időutazásra.
