Nagy István: a járvány rámutatott a hazai termékek fontosságára
Komoly kiesést okozott a koronavírus-járvány a magyar mezőgazdaságban, ugyanakkor rámutatott a hazai agrárium ütésállóságára és a hazai termékek fontosságára; nőtt a helyi piacok forgalma, teret nyert az online kereskedelem, valamint a járvány ellenére megmaradt a beruházási igény – mondta Nagy István agrárminiszter a Magyar Nemzet szombati számában olvasható interjúban.
A miniszter elmondta, hogy 2020-ban sosem tapasztalt kihívásokkal kellett szembenéznie az ágazatnak. Mint felidézte, az agráriumban három vírussal is meg kellett küzdeni: a madárinfluenzával, a sertéspestissel, valamint a koronavírussal, de szerinte ide sorolható a pánik is, amelyet világjárvány keltett az emberekben. Pusztított a fagy és az aszály, majd a heves esőzések. Mindezek ellenére rekordot döntött a kukorica hozama, és a búza, az őszi árpa is minden idők második legnagyobb termésátlagát produkálta – tette hozzá.
Megjegyezte, a járvány kitörésekor tapasztalt pánikszerű vásárlásra nem tudott előre felkészülni az agrár-élelmiszeripar és a kiskereskedelem, de ennek hatására „ütésállóvá” vált a hazai mezőgazdaság, stratégiai szerepe pedig jóval hangsúlyosabb lett, mint a járvány előtt. „A járvány sok más mellett azt is megmutatta, milyen fontos a helyi élelmiszer-előállítás” – fogalmazott Nagy István, aki szerint felértékelődött a helyi piacok szerepe, az élelmiszerek tíz százalékát már innen szerzik be a családok.
A miniszter szerint ennek segítésére az Agrárminisztérium a lehető leggyorsabban lépett. „A legkisebb termelőknek összesen három és fél milliárd forintot adtunk fejlesztésekre, már most tízmilliárd forint igényt nyújtottak be. Támogatásukat a továbbiakban is szeretnénk folytatni. A termelők a keretből a helyi termékek előállításához szükséges eszközökre is igényelhettek támogatást. (…) Az önkormányzatoknak a helyi piacok fejlesztésére nyújtunk támogatást” – emelte ki. „Állattartó telepek korszerűsítésére ötvenmilliárd, a kertészetek beruházásaira harmincmilliárd, öntözésfejlesztésre pedig húszmilliárd forintos keretösszeggel hirdettünk pályázatot. Óriási a túljelentkezés, kiemelten az állattartók korszerűsítenének. Dolgozunk azon, hogy elegendő forrást csoportosítsunk át az igények kielégítésére, mivel a beruházásoknak stratégiai jelentőségük van” – sorolta.
Az eredmények között említette, hogy a több évtizede húzódó, szinte az összes családot érintő osztatlan közös tulajdon felszámolásához vagy az öntözhető területek növeléséhez szükséges szabályozást idén elfogadták, jövőre ezek gyakorlati megvalósítása kezdődik.
Az Agrárminisztérium legfontosabb feladata jövőre a generációváltás segítése – emelte ki a tárcavezető, aki szerint meg kell teremteni a gazdaság családon belüli átadásának a lehetőségét, mivel végeláthatatlan adminisztrációs feladatok nehezítik ezt. „A másik fő akadály maga a földforgalmi szabályozás, amelynek jelenlegi rendelkezései nem teszik lehetővé, hogy a gazdaság működéséhez szükséges, másoktól bérelt földterületeket a családon belül átruházzák” – tette hozzá Nagy István, hozzátéve, hogy életszerű szabályozást szeretnének.
Nagy István szerint a járvány után új világ köszönt be az agráriumban is. „Hatalmas lehetőség van az online kereskedelemben. Erősíteni kell azokat a platformokat, amelyek közvetlen elérhetővé teszik a termelők áruját a vásárlók számára. Ezért támogatjuk a digitalizációs programunkban a digitális termelői piac fejlesztését. El kell jutnunk odáig, hogy megvehető legyen a világhálón a kiskertben termesztett sárgarépa vagy az abból készült helyi termék. Erősödik a fogyasztói tudatosság, és míg korábban az import termék volt a menő, addig mára a helyben előállított termékeket, a piacokon beszerezhető élelmiszert, kézművesárukat becsüljük meg jobban” – tette hozzá.
