Hirdetés

Talán érdemesebb belátni, hogy nem lehet a múltat feldolgozni, ha élni akarunk – ez lehetne Háy János legújabb regényének tételmondata. Az írónak nem ez az egy kötete jelent meg tavaly, a „karanténvírus” idején készült Ne haragudj, véletlen volt: Szükségnapló címűt követte ősszel A cégvezető, és már előkészületben van sorban a harmadik mű is. Ami mindezeket összefűzi, és persze a korábbi írásokat is, az a mély emberismeret és -szeretet, amivel a szerző szemléli a körülötte hullámzó világot – és benne saját magát is. A cégvezető így ha stílusában nem – kanyargós, hosszú mondatok és egyedi humor –, de a helyszínválasztásban mindenképpen újat hoz: a szereplőket ezúttal nem a „vidékiség”, hanem Budapest és a nagyvárosi léttel együtt járó nagyvárosi attitűd köti össze. És a sok-sok apró árulás, különös tekintettel a házasságtörés(ek)re, amiknek szintén vannak bőven előzményei a Háy-univerzumban. Ebben a „sorskavalkádban” pedig nemcsak tipikus sorsok, hanem Magyarország elmúlt harminc éve is vastagon benne van, a rendszerváltás eufóriájától a teljes kiábránduláson át a XXI. század magunk teremtette „körmönfont” modern rabszolgaságáig.

Korábban írtuk